A KSH friss kereseti statisztikái alapján Magyarországon júliusban is dinamikus maradt a bérkiáramlás. Ugyanakkor a bruttó átlagkereset éves bázison mért 15,2 százalékos növekedése (a munkáltatók teljes körénél) úgy az előző hónapok mértékétől, mind pedig a piaci várakozástól elmaradt, írta kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, miután Központi Statisztikai Hivatal közzétette legfrissebb, júliusi inflációs adatait.
A közgazdász rámutatott: a rendszeres keresetek júliusban 15,6 százalékkal emelkedtek, amely mind az egy évvel ezelőttihez, mind az előző hónaphoz viszonyítva magasabb dinamikát mutat.
A bónuszkifizetések tehát gyengébben alakultak, mint egy évvel korábban, ami önmagában nem lenne meglepő a gazdaság teljesítményét figyelve. Viszont az is elképzelhető, hogy a vállalatok egy része elkezdte beépíteni a korábban egyszeri elemként biztosított juttatásokat az alapbérbe
– magyarázta Virovácz, aki szerint eztt a gondolatmenetet támaszthatja alá az is, hogy a bruttó mediánbér növekedési üteme érdemben gyorsult a maga 16,3 százalékával. Szerinte ezek alapján úgy tűnik tehát, hogy inkább az alacsonyabb keresetűek (a rosszabb jövedelmi lehetőséggel kecsegtető ágazatok) esetében körvonalozódik ez a fajta bónuszból rendszeres fizetésre történő konvertálás.
Az elemző szerint a vállalati szféra bérdinamikájának lassulása mögött vélhetően az összetételhatás is meghúzódhat.
Az idénymunkások számának növekedése lefelé húzza a nemzetgazdasági átlagbért, de sok esetben még az érintett szektorok átlagbér statisztikáit is.
Ezt láttuk júniusban és most júliusban is a mezőgazdaság területén és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban is. De némileg lassult a bérdinamika az ipari szegmensben is – mutatott rá az ING Bank elemzője.
Egyre nagyobb az esélye, hogy csökkennek a reálbérek éves viszonylatban
Júliusban az átlagkereset növekedési üteme az előző havi 16,0 százalékról 15,2 százalékra lassult, ami kedvezőtlen hírt jelent, hiszen májusban az átlagos keresetnövekedés még 17,9 százalék volt – emelte ki reakciójában Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
Noha idén a bérek összességében kedvezőtlenül alakulnak, a reálkeresetek becslésünk szerint éves átlagban közel két százalékkal mérséklődnek
– húzta alá a közgazdász, aki két tényezőre hívta fel a figyelmet, hogy
egyrészt ezzel a reálkeresetek szintje a 2010-es értéket 65,4 százalékkal haladja meg, ami mindenképpen árnyalja a kedvezőtlen jövedelmi helyzetről alkotott képünket.
Másrészt az átlag mögött jelentős szóródás lehet: lehetnek olyanok, akiknél a keresetek alig vagy egyáltalán nem nőttek az idén, és így a reálkeresetük jelentősen csökken, miközben másoknál a reálkereset is növekedni tud az év egészét tekintve. Regős Gábor 2024-ben viszont az átlagkeresetek esetében már növekedésre számít reálértelemben is, amiben szerepe lesz a munkaerőhiány mellett a és a garantált bérminimum emelésének is, sőt, szerinte indokolható jövőre is egy 10 százalékot meghaladó minimálbér-emelés.
Mikor indulhat be a fogyasztás?
A nagy kérdés továbbra is a fogyasztás beindulása, bár augusztus–szeptember hónapokban ismét nőhetnek a reálbérek, Virovácz Péter óva int attól, hogy mindenki a fogyasztás gyors helyreállására számítson. Szerinte a lakosság jelentős része az elmúlt másfél évben felélte a megtakarításai nagy részét. Emellett az továbbra is a kívánatosnál jóval magasabb és a lakossági bizalmi index is egy évtizedes mélyponton van. „Mindezek aligha azt jelzik, hogy pusztán azért, mert egy statisztikai érték negatívból pozitívba vált, a háztartások elkezdenek nagymértékben fogyasztani. A belső kereslet helyreállása tehát egy lassú, fokozatos folyamat lesz” – jósolta az ING Bank elemzője.
