Az EU nem kkv-barát intézmény, hanem az európai nagytőke által befolyásolt és érdekeit védő szervezet – közölte Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a magyar EU elnökségre felkészítő konferenciasorozat harmadik rendezvényén, amely a Vállalati érdekérvényesítés az elnökség alatt alcímet viseli.
Fotó: Bodnár Boglárka/MTI
Parragh László előtt felszólalt az eseményen Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára is, aki egyrészt beszámolt a 2024 második félévét felölelő magyar elnökség előkészületeiről, másrészt éles kritikával illette a legutóbbi, 2011-es magyar elnökség előtti kormányokat, illetve az Európai Unió mai vezetését és irányát.
Csökkenteni kéne az alapkamatot
Parragh László az ország és az MKIK helyzetéről és lehetőségeiről adott elő, és ugyancsak nem kímélte az EU-t, annak politikai és gazdasági irányát, valamint a vezetőit.
„A morgás joga nálunk van, ráhatásunk azonban nincs” – mondta az MKIK-ról, megígérve ugyanakkor, hogy amennyire a szervezettől telik, igyekeznek védeni és képviselni a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) érdekeit, amiben viszont nem segít, hogy még a honfitárs EP-képviselők sem feltétlenül együttműködők pártszínezettől függően.
Az MKIK feladatait részletező szakaszban elmondta, hogy az egyik legfontosabb a folyamatok figyelemmel kísérése és szakvéleményezése.
Az MNB-vel fennálló vitáját folytatva kijelentette, hogy a hazai inflációs veszélyt például már öt éve jelezték,
most pedig azt mondják, hogy az alapkamatot kéne csökkenteni. Ugyanakkor meglátása szerint a minisztériumokkal tartalmas, nem csak jelképes a munkakapcsolatuk.
Rendelés Németországból, gyártás Kínában, szállítás Szlovákiából
Az aktuális kérdéseket tárgyalva kitért a mesterséges intelligenciára (MI), amelynek EU-s szabályozása talán épp a magyar elnökség alatt szülhet eredményt – erről Kovács Zoltán is tett említést. Parragh László szerint az MI-ről mindenki beszél, lopakodik az életünkbe, és habár komplexen még nem sikerült megfogni, mindenképp napirenden kell tartani.
Fotó: Móricz Sabján Simon
Másik lehetséges magyar elnökséges témaként említette a versenyjogot, azzal példálózva, hogy amíg tíz éve, ha az ember vásárolt egy terméket, akkor élőben megkapott hozzá egy garancialevelet, és ha bármi gond akadt, ezzel a kezében intézkedhetett. Ma viszont, amikor az interneten vásárolunk, akkor egy német cégtől megrendelt áru is valójában Kínában készül és egy szlovák raktárból szállítják ki. Így pedig, ha bármilyen panasz merül fel, sokkal nehezebb intézkedni, a Parragh által csekélynek minősített, tíz-húszezer forintos tételekre szerinte legyintünk is.
Ám mi történik a nagyobb értékű termékeknél, tévénél, autónál?
– tette fel a kérdést, hangsúlyozva, hogy a versenyjog az egyik legfontosabb téma zöld átállás mellett.
Még 60 ezer megtámogatott vállalat
Az eredmények értékelésekor elmondta még az MKIK elnöke, hogy a Széchenyi-kártya egy sikerprogram, annak a 2000 milliárd forintnak is a kétharmadát adja, amit kihelyeztek a magyar piacra, és megtámogattak vele 60 ezer új vállalatot.
„Magyarországra nemcsak Európában, hanem a világon sem úgy gondolnak, mint egy alig tízmilliós kis országra, hanem sokkal inkább Lengyelország méretével hasonló befolyású államként” – összegzett Parragh László.
