„Az eurózónának kétségtelenül van számos előnye, de hátránya is bőven akad. Bevallom, akkor (a 20 évvel ezelőtti uniós csatlakozáskor – a szerk.) nem gondolkodtam azon, lesz-e magyar euró 2024-ben. Az uniós fizetőeszköz egy olyan kérdés, amit nem szabad abszolutizálni. Mindig is azt mondtam, a jókor, jó árfolyamon történő euróbevezetést mindig és mindenkor támogatom, a rossz időpontban, előnytelen csereértéken való csatlakozásnak pedig következetesen ellene vagyok. Az a lényeg, hogy a nemzetgazdaság és a magyar polgárok jól járjanak, ha erre a lépésre sor kerül. Az talán figyelmeztető jel, hogy akadnak olyan, nálunk sokkal tehetősebb EU-tagok, akik köszönik szépen, inkább maradnak a saját fizetőeszközüknél – így például a dánok a koronánál” – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az Indexnek.
Euró bevezetése Magyarországon: kötelezettséget vállaltunk rá a csatlakozáskor
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke 2023 novemberében fogalmazott úgy, hogy Magyarország még nem áll az euróérettség megfelelő szintjén, noha megfelelő gazdaságpolitikával ez már középtávon is elérhető. Az MNB vezetője először tavaly ősszel emlékeztetett rá, hogy az euró bevezetése vállalt kötelezettségünk. Azzal, ugyanis hogy Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, vállalata azt is, hogy be fogja vezetni a közös valutát.
Matolcsy akkori kijelentése tulajdonképpen egybevág Navracsicséval. Mindketten úgy vélekednek: „nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az euró bevezetése gazdasági konvergenciával jár. Az csak akkor következik be, ha éretten lépünk be a zónába.”
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter most az Indexnek úgy nyilatkozott: Közép-Európában és a többi 2004-ben csatlakozott tagállamban az európai uniós forrásoknak döntő jelentőségük van abban, hogy rendkívül sikeres felzárkózási folyamatot hajtanak végre. Szerinte
ezt hűen tükrözi, hogy a térség országai – köztük hazánk – már olyan nemzeteket is maguk mögött hagytak, amelyek régebb óta a közösség részei – így például Görögországot vagy Portugáliát.
A tárcavezető bízik benne, hogy a 2021–2027-es időszakban is az előző periódushoz hasonlóan eredményesek leszünk a források felhasználását illetően, az első lépés ugyanakkor a nekünk járó keret egészének lehívása. Hozzátette: „ezután jön az, hogy az elérhető forrásokat a hatékonyság növelésére, a versenyképesség javítására fordítsuk.”
Uniós források: Magyarország jól járt eddig
Összességében Magyarország jól járt – folytatta –, beleértve a területfejlesztési aspektusokat, mivel nem tudunk ma az országnak olyan pontjára menni, ahol ne találkoznánk olyan táblával, ami azt hirdeti, az adott beruházás valamelyik uniós program keretében valósult meg. A területi egyenlőtlenségek azonban nem csökkentek az EU-tagság 20 éve alatt, hanem tovább nőttek.
Felidézte, hogy Budapest 2004-ben az unió átlagos fejlettségének 129 százalékán állt a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre eső alapján, a legutóbbi, 2022-es adatok szerint ez a mutató azonban már 158 százalék. Ugyanezen az időtávon
- a Hajdú-Bihart,
- Szabolcs-Szatmár-Bereget és
- Jász-Nagykun-Szolnokot magában foglaló Észak-Alföld régió 44 százalékról pusztán 50-re lépett előre,
vagyis egyértelműen látszik, hogy a területi fejlettség ollója szétnyílt.
Jobban kell ügyelnünk arra, hogy a Budapesten kívüli régiókat valóban fel tudjuk zárkóztatni a fővároshoz és környezetéhez – állapította meg.
