A területi fejlesztési politika célja, hogy Magyarország 2030-ra az öt legélhetőbb tagállama közé kerüljön – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Magyarország húszéves európai uniós tagsága alkalmából szervezett konferencián Budapesten.
A magyar uniós tagság húsz évét értékelő rendezvényen a tárcavezető úgy fogalmazott: uniós szinten területi kiegyenlítődés figyelhető meg a tagállamok fejlettségében, és jó hír, hogy
Magyarország lendületesen csatlakozik az EU átlagához.
Rossz hír viszont, hogy országon belül mégis növekednek a területi különbségek – tette hozzá.
A miniszter megjegyezte, hogy míg Budapest fejlettsége már 2004-ben meghaladta az EU átlagát (129 százalék), és 2022-ben az uniós fejlettségi átlag 158 százalékát hozta, addig a fővároson kívüli régiók felzárkózási folyamata lényegesen lassabb.
Azt mondta: a vidék és a városok élhetőbbé tétele egyaránt fontos feladat; ehhez a vidéknek és Budapestnek felelősséget kell vállalnia egymásért. Szavai szerint annál élhetőbb és versenyképesebb egy tagállam, minél magasabb benne a kohézió szintje.
Az északkeleti és a dél-dunántúli járások a 2021-es adatok szerint még mindig átlag alatti fejlettségűek, de a Miskolc és Kassa közötti gyorsforgalmi út megépülése látványos eredményeket kezd hozni, továbbá Miskolc, Nyíregyháza és Debrecen környékén a külföldi befektetések is dinamizálják a térséget. Szegeden, Pécsett és Debrecenben is nagyon komoly beruházások indultak – összegezte.
Fontos a civil társadalom hangja
Oliver Röpke, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke azt mondta: támogatja az unió bővítését, mert a megfelelő módon kezelt bővítés politikai biztonságot generál. Ez pedig kulcsfontosságú szempontja a közös európai modell sikerének – húzta alá.
Hozzáfűzte: a civil társadalom hangját meg kell hallgatni, mert a civil társadalom és az uniós intézmények együtt alakíthatják az európai politikát. Szerinte az uniós döntéshozatal során ma gyakran túl későn történik vagy elmarad az egyeztetés a civil szervezetekkel.
Fontosnak nevezte a „befogadó megközelítést”, majd kiemelte, Európában mindenkinek lehetőséget kell kapnia, és senki nem maradhat le.
Elsőként adtuk be a kérelmet a blokkban
Magyarország húsz éve, 2004. május 1-jén lett az Európai Unió tagja. Az Európai Közösségek (EK) és Magyarország között 1988. augusztus 8-án létesült diplomáciai kapcsolat. A Magyar Köztársaság és az EK közötti, Antall József miniszterelnök által 1991. december 16-án Brüsszelben aláírt társulási megállapodás 1994. február 1-jén lépett életbe.
1994. április 1-jén a volt szocialista országok közül elsőként hazánk nyújtotta be hivatalosan az Európai Uniónak a teljes jogú tagságot kezdeményező csatlakozási kérelmet.
Az 1998. március 30–31-én kezdődött csatlakozási tárgyalásokat az uniós országok vezetőinek 2002. decemberi koppenhágai csúcstalálkozóján zárták le.
A csatlakozásról 2003. április 12-én tartottak ügydöntő népszavazást Magyarországon, ezen 45,62 százalékos részvétel mellett a szavazók 83,76 százaléka voksolt igennel.
Április 16-án – további kilenc ország vezetője mellett – Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter Athénban aláírta az EU-hoz történő csatlakozásról szóló okmányt.
2004. május 1-jén tíz európai ország – Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia – csatlakozásával megvalósult az ezzel már 25 tagú EU történetének ötödik, egyben legnagyobb bővítése.
