Az volumene éves alapon 2024 februárjában 3,4 százalékkal növekedett, míg az importé 4,7 százalékkal csökkent. Az egyenleg ezzel új rekordot állított be és 1,7 milliárd eurót tett ki. Az egyenleg növekedésében a cserearány két százalékos javulása is szerepet játszott: jobban mérséklődtek az mint az export árai az energiaárak normalizálódásának eredményeként – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
A külső kereslet közelmúltbeli alakulása nyomán a számok meglepőek lehetnek: legfontosabb export-célországunk, Németország teljesítménye az elmúlt időszakban kedvezőtlenül alakult, így a gyenge külső kereslet visszafogta az exportot.
Az export volumenbővüléséhez inkább a nem uniós tagországok járultak hozzá (a második hónapban), amikor is a volumen éves alapon 9,4 százalékkal nőtt, míg az uniós tagországok esetében a bővülés mindössze 1,7 százalékot tett ki. Januárban a helyzet pont fordított volt, akkor az export összességében 3,3 százalékos visszaesésénél nagyobb volt az uniós kívüli országokba irányuló kivitel 4,8 százalékos csökkenése, mint az EU-n belüli export háromszázalékos mérséklődése – ismertette Regős Gábor.
Ezekhez érdemes hozzáolvasni a márciusi adatokat is, amelyeket a vezető közgazdász hétfőn kommentált. A harmadik havi termékkülkereskedelmi adatok első ránézésre kedvezően alakultak: ismét rendkívül magas, 1,5 milliárd euró volt a többlet. Második ránézésre már jelentős visszaesés látszik mind az export, mind az import oldalon (euróban számítva 14,8, illetve 19,8 százalék). Egy ekkora visszaesést csak részben magyarázhat az árak esése. A visszaesés oka a bázishatásban keresendő, a kivitel és a behozatal idén márciusi értéke beleillik az előző hónapok trendjébe.
Regős Gábor az adatok kapcsán (nem csak a második hónapra vetítve) úgy értékelt, a magyar kivitel továbbra is erőteljesen függ az európai gazdaságoktól: a kivitel 77,6 százaléka irányult az első két hónapban a többi uniós országba – természetesen onnan mehet tovább reexportként máshova, de ez az adatokból nem látszik. Így tehát a magyar kivitel iránti keresletet nagyban befolyásolja az uniós országok teljesítménye – ez pedig minden időszakra igaz.
Az uniós országok az elmúlt időszakban stagnáltak, nem nagyon tudtak érdemi keresletnövekedést felmutatni.
Ugyanakkor az elmúlt időszakban beérkező adatok már azért adnak némi reményre okot: az első negyedévben az eurózóna teljesítménye negyedéves alapon a várt negyedéves alapú 0,1 százalékos csökkenés helyett 0,3 százalékkal növekedett. Érkeztek már jó hírek Németországból is: az ipari teljesítmény havi alapon az első két hónapban 2,1 és 1,3 százalékkal bővült – de a korábbi hónapok gyenge teljesítménye miatt ez éves alapon 4,9, illetve 5,3 százalékos csökkenést jelentett. Kérdés, hogy ez a jövőben hogyan fog alakulni: a külső kereslet körüli bizonytalanság pedig fontos kockázat az export kapcsán – sorolta Regős Gábor.
Forint árfolyamának alakulása jelentősen meghatározza az inflációt
Visszautalt rá, a kedvező februári adatban közrejátszik egy bázishatás is: a 2022-es év kedvezőtlen mezőgazdasági teljesítménye, illetve a magas élelmiszer miatt mérséklődő kereslet nyomán az élelmiszerek exportja 2023. februárjában 6,5 százalékkal csökkent, melyet az idén mintegy ötödével nőtt. A márciusi bázishatás is érdekes: egy évvel ezelőtt azonban az export és az import is a szokásosnál erőteljesebb volt, az export 18 százalékkal emelkedett, míg az import euróban számított értéke esetében a jelentős emelkedés (25,5 százalék) már 2022. márciusában megtörtént. A hétfői adat ebből a bázishatásból ered, a külső kereslet vagy az alapfolyamatok alakulásáról sok mindent nem árul el.
A forintárfolyamról Regős Gábor azt mondta, a forint leértékelődése jelenthet segítséget az exportnak: ekkor a bérek euróban számítva kevesebbet érnek, a magyar munkaerő olcsóbb lesz, így jobban megéri a cégeknek idetelepülni. Ez a bérek felzárkóztatása szempontjából káros, ugyanakkor a kivitelt segítheti, ekkor hazánk az olcsóbb béreken keresztül versenyez riválisaival – kérdés, hogy megéri-e. Ez az export serkentő hatás egyébként nem biztos, hogy a gyakorlatban is megjelenik, a külső kereslet és a beruházások hatása ennél lényegesen nagyobb lehet az export volumenére.
A gyengülő forint befolyásolja az importot is:
Magyarország kis, nyitott gazdaság, így a forint árfolyamának alakulása nagyban befolyásolja az inflációt,
amely folyamatot a gazdaság euronizációja tovább erősíti. A forint gyengülése tehát magasabb inflációt jelent, ami pedig végső soron kisebb fogyasztást és alacsonyabb importot eredményez.
