Megérkezett az  orosz külügybe Washington válaszával John Sullivan amerikai nagykövet, aki átadta Washington írásos válaszát Moszkva biztonsági garanciaigényeire – közölte szerda este az orosz média.

A nagykövetet Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes fogadta az orosz külügyi tárca szerint és azt is közölték, hogy a nagykövet mintegy fél órát töltött a tárcánál. Az üzenet tartalmával kapcsolatban nem közöltek részleteket.

Az eurázsiai nagyhatalom december közepén kétoldalú szerződés tervezetét juttatta el az Egyesült Államoknak, és ebben egyebek között arra tett javaslatot, hogy Washington kötelezze el magát a NATO keleti terjeszkedésének leállítása mellett, szüntesse be a katonai együttműködést a posztszovjet országokkal – ezek közé sorolva a NATO-ba 1997 után belépő országokat, köztük Magyarországot is –, vonja ki nukleáris fegyvereit Európából, és ne telepítsen a kontinensre Oroszországot fenyegetni képes csapásmérő rendszereket.

Az orosz tisztségviselők többször is hangsúlyozták, hogy a tervezet mind a nyolc cikkére részletes írásbeli választ várnak az Egyesült Államoktól.

Szerdai parlamenti beszédében Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kilátásba helyezte, hogy Oroszország lépéseket fog tenni, ha az Egyesült Államok nem ad konstruktív választ a biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira, és ha a Nyugat folytatja agresszív irányvonalát.

Mindenkinek abból kell kiindulnia, hogy Oroszország és polgárai biztonsága feltétlen prioritás, és ezt minden körülmények között megbízhatóan biztosítani fogjuk

– hangsúlyozta, figyelmen kívül hagyva a NATO-hoz 1997 óta csatlakozott közép-európai országok szuverenitását.

Fotó: Sergey Pivovarov / Sputnik / Sputnik via AFP

Az orosz diplomácia vezetője kifejezte Moszkva készségét arra, hogy ne hozza nyilvánosságra az amerikai választ, ha erre vonatkozó kérést kap. Leszögezte ugyanakkor, hogy a lényeget ismertetni fogják a nyilvánossággal.

Moszkva javaslatait az orosz külügyminisztérium – a diplomáciai gyakorlatban szokatlan módon – már röviddel az amerikai félhez történt  eljuttatásuk után nyilvánosságra hozta, és írásos választ követelt rájuk. A hivatalos indoklás szerint ezt azért tette, mert az orosz fél becsapva érezte magát amiatt, hogy a kilencvenes években kapott szóbeli ígéretek ellenére a NATO-t több körben bővítették keleti irányba.

Andrej Turcsak, az orosz parlament alsóháza (duma) elnökének első helyettese, a kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára szerdán  sürgette, hogy Moszkva szállítson fegyvert a délkelet-ukrajnai szakadároknak, hogy képesek legyenek feltartóztatni Kijev nyilvánvalóan előkészületben lévő agresszióját.

Nyugati országok az elmúlt hetekben többször is Ukrajna elleni háború előkészítésével vádolták meg Oroszországot, amit Moszkva visszautasított. Több NATO-tagállam bejelentette, hogy csökkenti kijevi nagykövetségének állományát, és szankciókat helyezett kilátásba az orosz agresszió esetére.

Moszkva biztonsági garanciaigényekkel fordult a NATO-hoz is, amelyekre jelentések szerint hamarosan szintén megérkezik az írásos válasz. Románia közölte, hogy kész további NATO-csapatokat fogadni, miközben az ország lakosságának többsége szerint Moszkva fenyegetést jelent hazájára.