Egy évvel korábban – egy csökkenő trend következményeként – 40 magyar került be az 500 legnagyobb árbevételű vállalat közé, most pedig már 72. Igaz, 2005-ben ez a szám még 75 volt, de örüljünk annak, hogy megfordult a lefelé tartó irány. S drukkoljunk, hogy ezt jövőre is elmondhassuk, amikor az idei év eredményei alapján rangsorolják a gazdálkodókat.
De azért maradjunk realisták. Ez a vállalati siker sem feledtetheti, hogy a magyar gazdaságot, társadalmat még rengeteg gond feszíti. És bár a bajoknak számtalan összetevője van, de alapvető a társadalmi békétlenség, a kompromisszumképtelenség, ami elapasztja az alkotó energiákat, s ami hosszú távon az üzleti szektor lehetőségeit is korlátozza. „Amíg nem alakul ki felelős együttműködés a politikai elit egyes csoportjai között, amíg nem kezdődik párbeszéd és nem jelölik ki a problémás és megoldandó kérdéseket, addig itt semmi sem fog történni” – mondja a Coface magyarországi vezetője (56. oldal). Túlzottan pesszimista ez a vélemény? Az. Valami azért történik itt is – mint ahogy történt az elmúlt 10 évben is –, ám ez kevés lesz a tartós, megalapozott sikerhez. Így is lehet élni, túlélni. De minek? Mert a társadalom kínlódása, vegetálása visszahat a gazdaságra. A kör bezárul, mindenki úgy boldogul, ahogy tud.
A kreativitás sokat segíthet, ha baj van. De ha nincs, akkor is könnyebb szárnyaló fantáziával, céltudatos elszántsággal, alapos tudással és persze némi szerencsével, kapcsolatokkal boldogulni. Bár a magyarokról azt mondják, kreatív nemzet, de azért ne essünk hasra az ilyen, számunkra amúgy kedvező címkétől sem. A kreativitás ugyanis bonyolultabb fogalom annál, mint gondolnánk. A jó ötlet szükséges, attól még nem jön a siker. És mit ér az olyan kreativitás, ami végül is csak a „meg nem értett zseni” szerepét juttatja az ötletembernek. „Sokszor nem új utakat kell kreálni, hanem mások által már kitalált, bevált megoldásokat, azaz a technikát kell magas szinten használni” – mondja ezt Mérő László matematikus, pszichológus, akiről aztán igazán elmondható, hogy rendkívül kreatív, ámde a piaci siker sem kerülte el. De ez igaz a Kreativitásból üzlet címlapsztorink többi szereplőjére is (32–41. oldal).
A válságban is akadnak hát bőven sikertörténetek. Meg kudarcok is. A manager magazin mostani számában mi főleg az előbbiekre kínálunk példákat. Nem véletlenül. A társadalmi depresszió közepette jól jön most egy-két üdítő kivétel. Hogy jobb kedvünk legyen. Mert mi megérdemeljük.
