Finoman szólva sem a legjobb évüket zárják majd az idén a hazai privát banki szolgáltatók: a pénzügyi válság nem tett jót az egyre kockázatosabb befektetéseket tartalmazó portfólióknak, így most az egyik legfontosabb feladattá lépett elő, hogy az ügyfelek vagyona mellett a bankok az irántuk való bizalmat is megtartsák. A piaci szereplők optimisták: a többségük továbbra is bízik mind az ügyfélszám, mind a kezelt emelkedésében.
Ez utóbbinak ugyanakkor kissé ellentmond a területtel évek óta kiemelten foglalkozó BloChamps Capital Pénzügyi Tanácsadó Kft. elemzése, amely megállapítja: bár a hazai piaci szereplők nagy része növekedésről számolt be 2008-ra vonatkozóan a privát banki üzletágat illetően, Magyarországon is érvényesülhetett az a nemzetközi trend, amely szerint a kezelt vagyon átlagosan 20 százalékkal csökkent. Ezt persze kompenzálta az akvizíciókból származó tőkebeáramlás, és az üzletágban érdekelt hitelintézetek többsége optimistán nyilatkozott 2009 várható fejleményeit illetően is, de a trendek ismeretében az is nagyon jó eredménynek számítana, ha az idén nem zsugorodna a piac. (A BloChamps által összegyűjtött adatok szerint a kezelt vagyon tavaly 1780 milliárd forintot tett ki, ez minimális növekedést takar.)
Alap helyett betét
A nyilvánosságra hozott adatok alapján pedig nem olyan rossz a helyzet. A Raiffeisennél például június végén nagyjából 5600 ügyfél 257 milliárd forintos vagyonát kezelték. A kezelt vagyont tekintve mindez hozzávetőlegesen 4 százalékos növekedést jelent az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. Ez a hitelintézet szerint egyrészt a hazai private banking piacban meglevő jelentős, hosszú távú növekedési potenciált, másrészt a konzervatív befektetési politika sikerét jelzi. Viszont akár csökken a vagyon, akár nem, abban mindenki egyetért, hogy az ügyfeleket nagyon érzékenyen érintette a vagyonvesztés vagy – jobb esetben – a tőkepiaci fejleményekkel történő szembesülés. A vagyonos ügyfelek így nem meglepő módon a korábbinál óvatosabbá váltak, ezt mindennél jobban alátámasztja a bankbetétek hirtelen növekvő súlya a portfóliókon belül.
Kállay András, az Erste Bank privát banki területért felelős vezetője szerint az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a betétek súlya az ügyfelek portfólióin belül, leginkább a befektetési alapok rovására. Az Ersténél egyébként 40-50 százalékot tesz ki az arányuk, ez nagyjából megfelelhet a piaci átlagnak is. Holics Balázs, a Raiffeisen Bank főosztályvezető-helyettese szerint a bankbetétek térnyerése egyértelműen a válság hozadéka, az ügyfelek világszerte a kockázatok szinte teljes elutasításával válaszoltak a gyakorlatilag az összes piacon és egyszerre jelentkező válságjelekre (a krízis egyébként ilyen szempontból egy folyamatot tört meg, hiszen az értékpapírok térnyerése a hagyományos bankbetétek ellenében a „dotkomlufi” kipukkadása óta töretlen dinamikát mutatott). A betétek irányába történő tőkeáramlást a hazai alapkamat jelentős emelkedése, valamint a kereskedelmi bankok forráséhsége is segítette – ezek a hatások együttesen az 1990-es évek végének szintjeire emelték a betéti kamatok mértékét.
Strukturált konstrukciók
Persze a hazai privát banki portfóliók mindezek ellenére sem váltak betétszámlákká: Murvai Ildikó, a Citibank értékesítési vezetője szerint a hitelintézet egyáltalán nincs forrásgyűjtési kényszerben, és a kamatháborúba sem szálltak be, hiszen a Citibanknak jó a likviditáshelyzete és stabil forrásai vannak. Így azon ügyfeleknek, akik még nem látják elérkezettnek a befektetési piacokba való beszállást, olyan rövid távú termékeket kínálnak, amelyek működése hasonlít a lekötött betétekéhez, de a kiemelt kamatoknál is nagyobb hozammal kecsegtetnek.
Emellett – mutatott rá Murvai Ildikó – az év eleji tőzsdei lejtmenetnél több ügyfelük is megérezte a jó vételi lehetőséget, és azóta jelentős hozamot érhetett el részvénybefektetésein is.
A betéti kamatok fokozatos olvadásával pedig minden piaci szereplő arra számít, hogy már a közeljövőben mérséklődhet a bankbetétek aránya. Holics Balázs szerint a piaci helyzet konszolidálódása, a kamatok fokozatos csökkenése és a befektetők bizalmának visszatérése segítheti a befektetési termékek ismételt térnyerését. Ezek a folyamatok az alacsony kockázatot vállaló ügyfelek körében is felértékelik majd az állampapírok és vállalati kötvények, valamint a pénzpiaci és kötvényalapok szerepét.
Ami az alternatív termékeket illeti, a megfelelő irány az olyan termékekben keresendő, amelyek nem hordozzák magukban a válság előtti – sokszor rejtett vagy nem is ismert – kockázatokat, mégis átlag feletti hozam érhető el általuk. Olyan megoldásokra kell gondolni – véli Holics Balázs –, amelyek működése és kockázata könnyen átlátható, a pénzáramlás egyértelmű, ugyanakkor a betéti kamatokat – a kockázatok arányában – meghaladó hozamuk van. Az ilyen termékek viszont nem feltétlenül a hagyományos részvény/kötvény körre korlátozódnak. Ilyenek lehetnek a strukturált termékek, a néhány hetes vagy hónapos futamidejű indexált betéti konstrukciókon (ahol a mértékét például az euró/forint árfolyam alakulása határozza meg) át a néhány éves futamidejű strukturált kötvényekig. Hasonlóan jó megoldást kínálnak a különböző certifikátok.
Bizalomépítés
Murvai Ildikó szerint egyébként az óvatosabb befektetői magatartás mellett az ügyfelek információigénye jelentősen megnőtt az elmúlt időszakban, sokan havi, sőt heti szinten is elvárják bankáruk telefonhívását, amelyek során értelmezik a legfontosabb híreket, s levonják a következtetéseket. Az információs igények túlnyomó többsége a befektetésekkel kapcsolatos területeket, folyamatokat érinti. „Kiemelten fontosnak tartjuk azt – hangsúlyozta –, hogy az ügyfeleinket olyan szinten lássuk el információkkal, amilyenen ők azt egyénenként igénylik.” Az elmúlt időszakban a leggyakrabban felmerülő kérdések a következők voltak: mik a válság okai, milyen hatással van a likviditási válság a pénzpiacokra, hogyan érinti a krízis a különböző típusú befektetéseket, hogyan érinti magát a Citibankot, illetve a többi pénzintézetet, miképpen működik a betét-, illetve befektetésbiztosítás.
A közeljövő stratégiáját illetően hasonlóan vélekednek a piaci szereplők: azt például mindegyikük nagyon fontosnak tartja, hogy a korábban sok szolgáltatóra jellemző „sales” szemléletet felváltsa a hosszú távú együttműködésen – és leginkább bizalmon – alapuló kapcsolat, amely a további növekedés kulcsa lehet. A Raiffeisennél úgy vélik, minden eddiginél fontosabb a portfóliószemlélet, annak ellenére, hogy a válság mélypontja utáni folyamatok a felületes szemlélő számára azt mutatják: az összes részpiac képes egy irányba mozogni (minden esik, illetve minden emelkedik). „Hiszünk benne – mutatott rá Holics Balázs –, hogy a portfólióépítés során – a minden korábbinál gondosabb kiválasztási feltételrendszer megteremtésével – továbbra is jó eredményeket lehet elérni.”
A Citibanknál sincs jelentősebb változás az alapvető stratégiában: továbbra is úgy gondolják, a megfelelően diverzifikált portfóliók, a kockázati szempontból helyesen kiválasztott eszközök hosszú távon a lekötött betétek kamatánál magasabb hozamot biztosítanak.
Kállay András ennek kapcsán arra mutatott rá: nettó pénznövekedés már nincs a hazai piacon, így növekedni csak úgy lehet, ha valaki új ügyfeleket szerez akár bankon belülről, akár kívülről. Ez ugyanakkor az Erste igazgatója szerint egyáltalán nem lehetetlen feladat: vannak ugyanis bankok, amelyek nem teljesen jól szegmentálták a vagyonos ügyfeleiket.
