Manager Magazin

GYES vagy munka?

Nők: anyaság vagy karrier? Nem könnyű időpontot egyeztetni kisgyermekes anyukákkal, a manager magazin mégis megpróbálta és sikerült. Négy vezető hölgy életén keresztül mutatjuk be, hogy gyermeket vállalni és karriert építeni igenis lehet egyszerre. Igaz, nem könnyű.

Sokan legyintenek e téma kapcsán, mondván, nincs új a nap alatt. Egészen addig, amíg valaki bele nem kerül ebbe a helyzetbe. Onnantól kezdve kiderül, hogy rengeteg árnyalata van a problémának, de szerencsére a megoldások száma is végtelen.
Kisgyerekes vezető nőkkel interjút készíteni kétségtelenül nehezebb, mint magas pozíciójú politikusokkal vagy felső vezető férfiakkal. Már ami az időpont-egyeztetést illeti. A manager magazin újságírójának – aki maga is egy féléves gyermek édesanyja – sikerült.
„Megtanultam újfajta módon dolgozni, már nem figyelek a pletykákra, nincs időm az informális beszélgetésekre, magánügyek szóba sem jöhetnek munkaidőben, a munkaidőt pedig sokkal hatékonyabban használom ki, mint eddig” – számoltak be egybehangzóan tapasztalataikról a megkérdezett felső vezető hölgyek, akik kisgyereküket otthon vagy bölcsődében hagyva álltak vissza a munkába. Ami pedig kimarad a benti munkaidőből, azt csakis éjszaka lehet bepótolni.

Férj gyesen A gyermekvállalás és mellette a karrierépítés nagyon is valós probléma – véli Fekete Judit, a Microsoft Magyarország HR-igazgatója, aki néhány évvel ezelőtt állt újra munkába másfél éves kislánya mellől. A szülés előtt két évre tervezte az otthon maradást, de a Microsoft megkeresése pont gyes alatt találta meg. Korábban az Ernst & Young tanácsadó cég HR-vezetőjeként dolgozott, és onnan ment el szülni.
Az, hogy ki mikor tér vissza a munka világába, nagyon függ a személyes céloktól, értékrendtől, a lehetőségeitől és így a segítségtől is, amit igénybe tud venni. Az apák szerepe felértékelődik, lényeges, hogy a család férfi tagja hogyan áll a karrier kérdéséhez, ha az anya vissza akar menni dolgozni. Juditéknál az a Magyarországon még ritka helyzet állt elő, hogy a férj „fejezte be” a gyest, ő volt otthon kislányukkal néhány hónapig, és ő szoktatta be a bölcsődébe gyermeküket kétéves korában. „Természetesen nem ítéltek el mint anyát, de kuriózumnak számított a férjem a bölcsiben, a játszótéren. Szerencsére ő jól kezelte ezt a helyzetet, és a mai napig érezzük, hogy talán ennek az időszaknak is köszönhetően erős nálunk az apa-lánya kapcsolat. Nekünk ezzel a munkamegosztással sikerült egy kicsit meghosszabbítani, hogy a kislányunk a megszokott, családi közegben maradhasson. Persze a mindennapokban sokszor nehéz összehangolni, hogy vezető és anyuka is lehessen valaki egyszerre. Többek között meg kellett tanulnom segítséget kérni és azt elfogadni másoktól, illetve elengedni jó néhány dolgot, magammal szemben támasztott elvárást is” – számolt be tapasztalataikról Fekete Judit. A HR-vezető mostanában egyre több fiatal férfi kollégától hallja, hogy szíve szerint vágyna néhány hónap otthonlétre a gyermekével, de ilyen példáról a magyar munkaerőpiacon még keveset hallani.

Mikor? A legnagyobb probléma Magyarországon, hogy egy dolgozó anya minden oldalról negatív „felhangokkal” találkozik. Ha karriert épít, gyakran tekintenek rá lelkiismeretlen, rossz anyaként, ha viszont otthon szeretne maradni – akár három évig is –, máris egy megszállott „biomama” lesz, aki bizonyára „gyöngyöt fűz” egész nap. Nehéz otthon egészséges önbizalommal kijönni ebből a dologból, főleg akkor, ha a szülés előtt nem építette fel magát valaki karrier, önbizalom terén – véli Vadász Eszter pszichológus, coach, a Womanly Art of Li-
ving cég ügyvezetője, aki maga is három kisgyermeket nevel munka mellett. Emellett még az is megnehezíti a nők dolgát, hogy némileg zavaros a női identitás kérdése. „Itthon szeretnének egyenrangúak lenni a nők, ugyanakkor a nőiesség hangsúlyozása is fontos, és visszatérőben van egyfajta konzervatív felfogás a női szerepekről a fiatalok körében is. Mindemellett pedig nehéz megfelelő szakmai sikereket elérni, és a pozitív női szerepet is megőrizni” – teszi hozzá a szakember, aki jelenleg az Egyesült Államokban él, így még jobban észreveszi a hazai sajátosságokat.

A leggyakrabban felmerülő témák

Vadász Eszter pszichológus, coach a Develor Zrt.-nél szerzett tapasztalatai alapján az alábbi leggyakoribb témákról számolt be, mellyel felső vezető gyermekes nők megkeresték őt:

- „Otthon nem hivatkozhatok a munkára, bent nem hivatkozhatok a kisgyerekek éjszakai lázára”: kettős lelkiismeret-furdalás mindenhol, a megfelelni vágyás miatt.

- Saját vezetői tekintély kivívása és megtartása anélkül, hogy túl közvetlen, uralkodó, bizalmaskodó, távolságtartó lenne valaki.

- Nőként férfi kollégák között: egészséges asszertivitás szerepe.

- Bennmaradás a szervezeti hálóban anélkül, hogy ez a családi élet rovására menne – például hétvégi csapatépítés.

- Vezetői magány: nem tudja kivel megosztani gondjait, és főleg nem akarja az esetlegesen azonos szinten lévő férfi kollégával, mert gyengeségnek látszana.

- Hogy lehet a párkapcsolatban nőnek maradni, ha egész nap férfiként kell céget irányítani?Gyors gyes Az anyaság versus karrier kérdésben rengeteg számottevő különbség van az amerikai és magyar megoldások között. Az Egyesült Államokban hat hét a szülési szabadság, a nők a munkahelyükről mennek szülni, és gyermekeik többnyire néhány hét után már a bölcsődékben vannak egész nap, amíg az anyuka dolgozik. Ott olyan jelentősége van egy munkahelynek, hogy az emberek rendszerint gondolkodás nélkül költöznek az ország egyik végéből a másikba egy jó állásajánlat kedvéért, így egy gyermek sem lehet akadálya a folyamatos munkavégzésnek. Aki nem megy vissza legfeljebb hat héttel szülés után, annak nem tartják fenn a helyét; egy gyerek nem kifogás. Ebből következik, hogy a nők és férfiak egyenrangúbb elbánásban részesülnek, mint hazánkban, és ez az egyenlőség az otthoni szerepvállalásra is igaz. A másik alapvető különbség az, hogy a magyarok szeretnek pálcát törni a másik felett, míg Amerikában egymás gyors megbélyegzése kevésbé jellemző. Ebből az is következik, hogy a tengerentúlon általánosságban kevesebb a döntéssel kapcsolatos lelkiismeret-furdalás, melynek itthon pont az ellenkezője igaz sokszor.

Kivétel Deutsch Fehér Adrienn sikeres üzletasszony volt. Nagy erőkkel építette karrierjét: a ranglétra aljáról küzdötte fel magát az izraeli DAN öt plusz csillagos hotelhálózat értékesítési igazgatói pozíciójába. „Amikor a tel-avivi tengerparti irodánk felső emeletén ültem a megbeszéléseken, néha meg kellett csípnem magam, hogy én valóban ide jutottam Debrecenből. Tudatosan építkeztem, nagyon akartam karriert, sikert, pénzt, utazásokat, felelősséget: erős volt bennem a bizonyítási vágy. Olyannyira, hogy átmentem az utca túloldalára, ha gyereket láttam, mert tudtam, hogy a család csak akadályozna az előremenetelemben” – emlékszik vissza néhány évvel ezelőtti életére Adrienn, aki ma már „csak” a családjának él. Miután hazaköltözött, egy ötcsillagos hotel igazgatójaként dolgozott, míg el nem ment egy randevúra, ahol első látásra beleszeretett leendő férjébe. Jelenleg kétéves kislányukat neveli, főállású édesanyaként. „Mindent komolyan veszek, amibe belefogok, nem volt ez másképp azután sem, hogy életmódot váltottam. Tökéletesen akartam bizonyítani anyaként is, így minden energiámat erre fordítottam. Most úgy gondolom, hogy nem tudnék mindkét területen százszázalékosan teljesíteni, így marad az anyaság. Ehhez persze kell egy ilyen társ, mint az enyém… Ami egy ideig hiányzott a karrierből, az legfőképp a fontosságom elismerése volt, de mióta beszél a kislányom, már ebben sincs hiányérzetem. Az igazi »teremtés«: nap mint nap látni, ahogy a gyermekem fejlődik, kis emberre válik” – osztotta meg őszintén gondolatait a volt üzletasszony.

Határok A női felső vezetők életében óriási kihívás a munka melletti gyereknevelés, így jellemzően inkább egy gyereket vállalnak. Egy-másfél év kiesés még nem jelent akkora törést, mint több év. Barna Beáta, a Sykes HR-igazgatója két gyermeket szült, s összesen két és fél évig volt otthon, igaz, két részletben. Az ő tanácsa a hasonló helyzetben lévő nőknek az egyértelmű határvonalak kialakítása. „Ha elmegyek dolgozni, biztosnak kell lennem abban, hogy a gyerekeim jó helyen vannak, mert a munkaidőmbe nem fér bele az emiatti aggódás. Otthon pedig az a fontos, hogy teljes egészében a családomra tudjak figyelni. Ezeket a határokat tudatosítania kell az embernek” – véli a szakember.
Abban mindegyik megkérdezett egyetért, hogy az, ki mikor megy vissza, nagyon függ a személyes értékrendtől, a segítségtől, amit igénybe tud venni, valamint a cég rugalmasságától. „Több gyerekkel eltöltött kizárólagos lét után szerintem nemcsak a szakmai frissesség kopik meg, hanem az ember szakmai önbizalma is” – vélekedik Vadász Eszter. Ami pedig az otthon maradást illeti: a pszichológus szerint annyit kell maradni, ami mellett a legkevesebb az ember lelkiismeret-furdalása. Ha az anyuka szorong, ideges, nyomasztja a döntése – akár az, ha hamar hagyta otthon a gyereket, vagy éppen ha túl sok időt szánt rá –, ez azonnal meglátszik a gyereken. A lényeg, hogy senki más véleménye ne legyen döntő, csak az anyáé. Ehhez persze nem árt, ha az ember őszinte önmagához.
Gábor Fanni

- „Otthon nem hivatkozhatok a munkára, bent nem hivatkozhatok a kisgyerekek éjszakai lázára”: kettős lelkiismeret-furdalás mindenhol, a megfelelni vágyás miatt.

- Saját vezetői tekintély kivívása és megtartása anélkül, hogy túl közvetlen, uralkodó, bizalmaskodó, távolságtartó lenne valaki.

- Nőként férfi kollégák között: egészséges asszertivitás szerepe.

- Bennmaradás a szervezeti hálóban anélkül, hogy ez a családi élet rovására menne – például hétvégi csapatépítés.

- Vezetői magány: nem tudja kivel megosztani gondjait, és főleg nem akarja az esetlegesen azonos szinten lévő férfi kollégával, mert gyengeségnek látszana.

- Hogy lehet a párkapcsolatban nőnek maradni, ha egész nap férfiként kell céget irányítani? -->

gyes anyaság vagy karrier