Enyedi Ildikóról azt tartják a filmes szakmában, hogy egy Buddha nyugalmával és egy hadvezér elszántságával vesz részt a forgatásokon. Különleges, spirituális világa van, sokat ad a megérzésekre, az intuíciókra és az ösztönvilágra. Nagyon tudja motiválni munkatársait, azt mondja, a mai napig meghatja, hogy felnőtt emberek fáradságot nem kímélve dolgoznak azon, hogy életre keljen mindaz, amit ő otthon, egyedül a négy fal között megálmodott.
A Testről és lélekről című film alapötlete is az álom és a valóság világának ütközéséről szól. Két introvertált ember ugyanazt álmodja, éjszakánként szerelmes szarvasok, míg nappal felszínes kapcsolatban álló munkatársak.
A forgatókönyvet Nemes Nagy Ágnes Védd meg című versének néhány sora ihlette, valójában a mindannyiunkban rejtező titkokról és szenvedélyekről szól.
Enyedi Ildikó azt nyilatkozta, hogy nyomot akart hagyni, egy jelet, ami rámutat, hogy az embereknek nem muszáj bántaniuk egymást. Munkája során sem hisz a korbácsban, sokkal inkább az egymással való tiszteletteljes bánásmód hatékonyságát tapasztalta meg.
Fotó: AFP
A rendezőnő legfrissebb hazai díja a 2017. december 1-jén elnyert Prima Primissima, de korábban megkapta a Balázs Béla-díjat és az Érdemes művész címet is. Az 1955-ös születésű rendező gazdag pályafutást tudhat maga mögött, még akkor is, ha a Testről és lélekről című filmjét 18 év szünet előzte meg. Igaz, ez idő alatt sem távolodott el a szakmájától, tanított a Színművészeti Egyetemen és egyik rendezője volt az HBO Terápia című sorozatának, amiért 2013-ban Gigor Attilával közösen a legjobb televíziós rendezés díját kapták. Azóta elkészült a széria harmadik évada is.
Enyedi a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán Fábri Zoltán osztályában végzett 1984-ben, előtte a Közgazdaságtudományi Egyetemre járt, mert a matematikai világmodellek érdekelték, azt mondja, tulajdonképpen azóta is ezt kutatja, még ha más úton is, a filmalkotásaival.
A Testről és lélekről sikere lehetőséget teremtett arra is, hogy rég dédelgetett tervét, Füst Milán A feleségem története című művének filmre vitelét megvalósíthassa. Mindkét film esetében ugyanaz a kérdéskör izgatja: hogyan érdemes élni az életünket? Merünk-e és megéri-e kockáztatni, kilépni a komfortzónából, elrugaszkodni átlátható és biztonságos életünktől, ugrani a semmibe, ahol nem tudjuk, mi vár? Ehhez bátorság kell és érdemes bátrabbnak lennünk – mondja Enyedi Ildikó a filmjeivel. Mindegyikkel. Hiszen már a legelső is arról szólt, hogy a nagy történelmi fordulatok mögött apró egyéni döntések láncolata áll. Férje – 28 éve – Wilhelm Droste német irodalomtörténész, író, műfordító. Közös hamburgi barátok révén ismerkedtek meg, amikor első filmjéhez, Az én XX. századomhoz keresett német koprodukciós partnert. Drostét „saját jogon” is sokan ismerik Budapesten, tanít az ELTE német szakán, négy budapesti kávéház alapítása fűződik a nevéhez, ő a tulajdonosa a budapesti Goethe Intézet legendás Eckermann kávézójának és a magyar kortárs irodalom mellett olyan szerzőket fordít németre, mint Weöres Sándor, Ady Endre és József Attila. Két gyermekük van, mindketten egyetemisták.
A cikk a Manager Magazin februári számában jelent meg
(Hogyan érdemes élni az életünket? Filmjei a válaszok)
