Magyarországon a szigorú szabályozásnak és a hatósági felügyeletnek köszönhetően még nem került a legális gyógyszer-kereskedelembe hamis vagy nem engedélyezett gyógyszer. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne beszerezni például itthon nem engedélyezett készítményeket, az illegális gyógyszerkereskedelem azonban döntően az internetre korlátozódik. Azokat a weboldalakat, amelyeken keresztül hamis vagy nem engedélyezett gyógyszerekhez lehet jutni, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) ideiglenesen hozzáférhetetlenné teheti, emellett a hatóság rendszeresen frissített listát is közzétesz a hamis vagy nem engedélyezett gyógyszerekről, készítményekről (ez az ogyei.gov.hu oldalon érhető el).
Itthon döntően az étrend-kiegészítők és „életmód”-szerek – izom- vagy éppen potencianövelők, fogyásserkentők és hasonlók – fogynak illegálisan, de fájdalomcsillapítókat, pszichiátriai szereket, epilepszia elleni készítményeket is koboztak már el.
Azokban az országokban pedig, amelyekben nem, vagy csak nagyon drágán szerezhetők be a gyógyszerek, ott minden másra is van kereslet, nem véletlen tehát, hogy a rákgyógyszertől a HIV-teszten át a világban ma már gyakorlatilag mindent hamisítanak. A dizájnerdrogokhoz hasonlóan ismeretlen összetevőkből, ismeretlen helyen összeállított „gyógyszerek” értékesítése hatalmas üzlet: a Nemzetközi Gyógyszerhamisítás-ellenes Intézet szerint 1000 dollárnyi befektetéssel 20 ezer dolláros bevételt lehet elérni kábítószer-kereskedelemmel, 43 ezret cigarettahamisítással, de 500 ezret (!) gyógyszerhamisítással.
Fotó: AFP
A hatóságok világszerte harcolnak a hamisítványok előállítói, terjesztői ellen, több-kevesebb sikerrel. Egyre több ország kapcsolódik be a hamis gyógyszerek forgalmazása és az engedély nélküli internetes patikák felszámolása ellen indított legnagyobb nemzetközi razziába, a PANGEA-akcióba. A nálunk a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által irányított és koordinált, valamint a társhatóságokkal, így többek között az OGYÉI-vel és az ORFK-val közösen lebonyolított akció eredményeként tavaly több mint százezer tablettát foglaltak le, melyek értéke megközelítette a 160 millió forintot. Ezenfelül 125 millió forint értékben olyan illegális orvosi eszközöket is lefoglaltak, mint hamis fogászati készülékek, implantátumok, óvszerek, fecskendők, kötszerek, tiltott sebészeti eszközök.
Hamis vagy illegális?
Illegális gyógyszerről akkor beszélünk, amikor a szer forgalomba hozatala nem engedélyezett egy adott országban, míg a hamis gyógyszer szó szerint hamisítvány. Vagyis sem a csomagolása, sem a címkézése, és főként a gyártója nem azonos az eredetivel, így az összetétele, és ennek következtében a hatása sem. Az utánzatok hozzáértők által egyértelműen azonosítható jelei – rossz minőségű csomagolás, felirat, esetleg más színű tabletta – azonban a laikusoknak nem feltétlenül tűnnek fel. Jobb esetben ezekben nincs hatóanyag, rosszabb esetben kifejezetten veszélyesek: téglaport, ólomtartalmú festéket, patkánymérget, arzént is kimutattak már lefoglalt hamis gyógyszerekben, a legismertebb potencianövelő hamisításához volt, hogy egyszerűen kék nyomtatótintát használtak.
A pénzügyőrök és az Europol munkatársai a Repülőtéri Igazgatóságánál hajtottak végre speciális ellenőrzési feladatokat. A lefoglalt hamis gyógyszerek összértéke az előző évihez képest érdemben nem változott, a mennyisége azonban a duplájára nőtt – hívta fel a figyelmet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszer-hamisítás elleni munkacsoportjának vezetője. Ilku Lívia hangsúlyozta: továbbra is nagyon sok weboldal kínál illegális gyógyszereket, ezért a hatóságoknak és a nyomozati szerveknek még több erőfeszítést kell tenniük ezek felkutatására. (Felmérések szerint az internethasználók 4-6 százaléka rendelt már online gyógyszert. Egy amerikai adatbázis szerint több mint 81 ezer illegális gyógyszerforgalmazó található meg az interneten.) Ilku Lívia jelezte: az idei évtől – ha más oldalról is, de – a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása is segítheti az illegális gyógyszer-kereskedelem visszaszorítását. Január 1-jétől a törvényesen gyártott, de a legális ellátási láncból kikerült gyógyszerek értékesítése is büntethető. Ez azért fontos, mert Magyarországon is egyre többször történik meg ilyesmi nyugtatókkal, altatókkal, daganatellenes gyógyszerekkel és fájdalomcsillapítókkal. Az elmúlt három évben az OGYÉI adatai szerint több mint 20 millió tabletta vándorolt át ily módon az illegális gyógyszer-kereskedelembe anélkül, hogy ez a Btk. alapján büntethető lett volna.
Maga a gyógyszerhamisítás, ami korábban csak szabálysértésnek számított, már évek óta bűncselekmény, s alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
Jövő februártól pedig egy, kifejezetten a gyógyszergyártókat érintő uniós szabályozás is hatályba lép: eszerint minden vényköteles gyógyszert egyedi azonosítóval kell majd ellátni. Ez egy rendkívül bonyolult informatikai rendszert feltételez, amelynek működtetéséhez minden tagországnak létre kellett hoznia egy nemzeti szervezetet, ez Magyarországon a Humvo Magyarországi Gyógyszer-azonosítási Nonprofit Zrt. Az új rendszer európai szinten évi 17 milliárd doboz vényköteles gyógyszert fog ellenőrizni, amelyek 4600 gyártóhelyről származnak, és 177 ezer végponton kerülnek forgalomba.
A cikk a Manager Magazin márciusi számában jelent meg
(Hatóanyag helyett tinta és téglapor)
