Azóta, hogy 1928-ban felfedezték a penicillint, az életmentő antimikrobiális szerek – más néven antibiotikumok – forradalmi hatást gyakorolnak társadalmunkra és gazdaságunkra. Korábban halálosnak számító betegségek gyógyítása ma már rutinfeladattá vált, és alig kíván többet egy-egy rövid ideig tartó antibiotikumkúránál. Ezek az eredmények forognak most kockán – elsősorban az antibiotikumok túlzott vagy nem megfelelő használata miatt, aminek következtében egyre több multirezisztens baktérium alakul ki és terjed el – vélik szakemberek.
Az Európai Bizottság szerint, ha nem sikerül eredményes intézkedésekkel megfordítani a jelenlegi tendenciákat, megeshet, hogy az antibiotikumokat megelőző időszakban találjuk magunkat, ami annyit tesz, hogy
akár egyszerű sebek és fertőzések is komoly betegségeket okozhatnak, sőt halálos kimenetelűek lehetnek,
és az orvosi rutinbeavatkozások is rendkívül kockázatossá válhatnak, ezért szükséges uniós szinten fellépni az antimikrobiális rezisztencia (AMR) ellen.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az AMR már jelenleg is aggasztó mértékű a világ számos országában.
A megfigyelések szerint számos gyakori fertőzést (húgyúti fertőzéseket, tüdőgyulladást, tuberkulózist és gonorrhoeát) kiváltó baktériumban magas szintű AMR alakult ki, és ez az összes WHO-régióra érvényes.
Mutáns vírusok
Az orvostudomány egyik legnagyobb vívmányai a védőoltások, és amennyiben egy potenciálisan súlyos betegséget meg lehet előzni egy injekcióval, azt meg kell tenni – mondják a szakemberek. Szlávik János, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház infektológus főorvosa szerint a vakcinák évente 2-3 millió ember életét mentik meg, 25-30 féle betegség előzhető meg velük. Kiemelte, a védőoltásokkal először a fekete himlőt, majd a gyerekbénulást sikerült kiirtani, melyek az emberiség történetének egyik legpusztítóbb ragályos kórokozói voltak.
A fekete himlő a becslések szerint csak a 20. században félmilliárd embert ölt meg.
A járványok az emberiséggel egy idősek, időről időre felbukkannak, majd eltűnnek. Az ember immunrendszere, védekezőképessége folyamatosan változik, éppúgy, ahogy ezek a kórokozók is. Előfordulhat, hogy bizonyos betegségek eddig csak állatokat érintettek, de később átterjednek az emberekre is. Ilyen például az influenza, vagy az AIDS-et okozó HIV-vírus is. Fájdalmas pontja az infektológiának, hogy az influenza elleni oltóanyagnak csak az ötven százaléka fogy el minden évben; az, hogy a szérumok felét ki kell dobni, nagy pazarlás. Ugyanakkor az emberiség szempontjából az influenza jelenti az egyik legnagyobb veszélyt. A H7N9 madárinfluenza-vírus olyan mutáción esett át, hogy egy nap alatt képes egész csirkefarmokat is elpusztítani, és már egyre gyakrabban terjed át emberre – tette hozzá Szlávik János infektológus.
Magyarországon 1931–1941 között még csak a torokgyík, vagyis a diftéria ellen oltották a gyerekek egy részét.
Ma már azonban tuberkulózis, torokgyík, gyerekbénulás, rózsahimlő, merevgörcs és egyes agyhártyagyulladás elleni oltások is beletartoznak a nemzeti immunizációs programba.
A tervek szerint több új védőoltást tenne teljesen vagy részlegesen ingyenessé a kormány. A bárányhimlő elleni védőoltás már bekerült a nemzeti immunizációs programba, a két típusú agyhártyagyulladás, a rotavírus és a hepatitisz B törzse elleni vakcinák esetében pedig még nem született döntés, de szakmai konszenzus van a felsorolt oltások kötelezővé tételéről.
Új eljárások a daganatos betegeknél
Az utóbbi tíz évben 12-13 százalékkal javult a rákos betegek gyógyításának eredményessége Magyarországon, de a lakosság 26 százaléka még mindig valamilyen daganatos megbetegedés következtében hal meg – derül ki az Országos Onkológiai Intézet adataiból. A változás többek között az egyre modernebb sugárkezelések, az onkosebészet és az immunterápiás kezelések fejlődésének köszönhető. A legmodernebb eljárás pedig az immuno-onkológiai terápia, amit 2014-ben az Amerikai Egyesült Államokban hagytak jóvá és már Magyarországon is elérhető a daganatos betegek számára.
Fenyegetettség
Bill Gates tavaly az 53. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián arra kérte az országokat, hogy fektessenek be az olyan technológiák kifejlesztésébe, amelyekkel néhány hónap alatt le lehet gyártani nagy mennyiségű vakcinát egy esetleges világjárvány megfékezésére. A nemzetközi közösségnek fel kell ismernie, hogy valódi a veszélye egy világméretű járványnak, és a lehető leggyorsabban fel kell készülni rá – jelentette ki a Microsoft-alapító.
Fotó: AFP PHOTO / PIUS UTOMI EKPEI
A 2014–2015-ös nyugat-afrikai ebola járványt és az 1918-as spanyolnáthát felidézve, valamint megemlítve annak veszélyét, hogy terroristák kifejlesztenek valamilyen vírust, Gates „valószínűnek” nevezett egy világméretű katasztrófát. Járványügyi szakemberek úgy vélik, hogy egy levegőben terjedő vírus kevesebb mint egy év alatt elpusztíthat 30 millió embert, és valószínű, hogy a következő 10-15 évben fel fogja ütni a fejét egy ilyen járvány.
Azáltal, hogy nem veszünk tudomást az egészségügyi és a globális biztonság közötti kapcsolatról, veszélybe sodorjuk magunkat
– mondta Bill Gates, aki a világméretű járványra való felkészülés költségét évi 3,4 milliárd dollárra becsüli. Egy pandémiával azonban évente akár 570 milliárd dollár kár érheti az emberiséget” – jelentette ki.
Akcióterv a WHO-tól
Bár nem tekinthető világjárványnak, de
azonnali cselekvésre buzdítja a világ kormányait a krónikus betegségek okozta globális nyomás enyhítése érdekében a WHO,
hiszen a nem fertőző betegségek évente 16 millió ember korai – hetvenéves kor előtt bekövetkező – halálát okozzák világszerte. A WHO 2013–2020-as globális akciótervének célja, hogy 2025-ig 25 százalékkal csökkenjen a krónikus betegségek okozta halálesetek száma. Az ebben megfogalmazott kilenc globális célkitűzés között szerepel az olyan rizikófaktorok visszaszorítása, mint a dohányzás, a sófogyasztás, a mozgásszegény életmód, a magas vérnyomás és a túlzott alkoholfogyasztás.
A cikk a Manager Magazin márciusi számában jelent meg
(Multirezisztens baktériumok veszélyeztetik az emberiséget)
