A digitális átalakulás napjaink egyik slágertémája. A vállalatok vezetői digitális stratégiákon törik a fejüket, a kormányok súlyos milliárdokkal támogatják a folyamatot. De mit is jelent a digitalizálás?
A folyamat célja, hogy a működés – fenntartható módon – a lehető leghatékonyabbá váljon, és akár új üzleti modellek elindítását tegye lehetővé a technológiai eszközök segítségével.
Mit jelent ez az egyes vállalati részterületeken? A marketingen ez például az összcsatornás ügyfélélmény megteremtését, a vásárlók gondolatainak kitalálását mesterséges intelligencia segítségével, a HR-en a személyre szabott képzési tervek megvalósítását, vagy hogy a közösségi médiához hasonló felhasználói élményt biztosító felületen „játszva” dolgozhatnak a munkatársak, a beszerzés, a gyártás terén milliós költségtakarításokat elérő új szoftverek használatát, és amelyek egyenes kapcsolódást is jelentenek más vállalatok ellátási láncaihoz. A menedzsmentnek olyan támogató technológiát, a „jövő tárgyalótermét”, mellyel harmadával is felgyorsulhat a döntéshozatal – csak hogy néhány példát említsek.
Természetesen az egyes részterületek, részfolyamatok átszervezése is modernizáció, az igazán nagy feladat azonban a teljes vállalati struktúra újragondolása annak érdekében, hogy a működés öt pillérét – ügyfelek, alkalmazottak, eszközök, beszállítók, céges tevékenységek – egységesen tudjuk irányítani, valós idejű információk alapján.
Hol tartunk most?
A hazai vállalatok, mint azt több statisztika igazolja, még messze vannak a digitális átalakulás európai élmezőnyétől.
Az EU-ban működő vállalatok „digitális intenzitás”-mérőszámát adja az Európai Bizottság 12 tényezőt figyelembe vevő indexe. A szempontok között olyanokkal találkozhatunk, mint internet-hozzáférés az alkalmazottak legalább fele számára, céges honlap, jelenlét a közösségi médiában, e-számlázás, a teljes forgalom 1 százalékát meghaladó online értékesítés vagy felhőalapú szolgáltatások igénybevétele. A megszerezhető 12 pontból a magyarországi vállalkozások több mint fele négynél kevesebbet ért el (2016-os adatok), ezen a téren csupán Romániát és Bulgáriát sikerült megelőznünk. Az integrált üzleti megoldások terén sem jobb a helyzet: a 2015-ös adatok szerint a hazai kkv-k mindössze 14 százaléka rendelkezett ilyen rendszerrel, miközben az EU-átlag 34 százalék volt. Az Eurostat felmérése szerint felhőalapú szolgáltatást csupán a magyarországi cégek 12 százaléka vett igénybe 2016-ban, elmaradva a 21 százalékos uniós átlagtól.
Amint azt a digitalizációban élen járó országok példája is mutatja, az átálláshoz szükséges technológia már rendelkezésre áll – és tegyük hozzá, egyre olcsóbbak is. A folyamatot azonban nálunk több akadály hátráltatja.
A forráshiányt a kormányzati támogatások próbálják enyhíteni, de továbbra is kevés a szakértő, és a vállalatok jelentős részénél, különösen a legkisebbeknél, gyakran nincs is kapacitás a stratégiai döntések meghozatalára.
A digitalizálás emellett néhány cég esetében talán még kultúraidegen is lehet, gondoljunk csak arra, milyen – teljesen indokolatlan – aggodalmak övezik például a felhőalapú megoldásokat.
A nehézségeken a szoft tényezők fejlesztésével, az alkalmazottak képzésével, vezetői példamutatással lehet túllendülni. Ha a munkatársak között növekvő számban jelennek meg a digitális írástudók (nem feltétlenül informatikusok), akkor a digitalizálás a vállalati kultúra fenntartható részévé, magától értetődő folyamattá válik.
Izgalmas időket élünk. A KPMG legfrissebb (Global CEO Outlook) felmérésében megkérdezett cégvezetők jelentős része úgy vélekedett: a következő három év döntőbb lesz, mint az elmúlt ötven. Kétségtelen, hogy nem könnyű feladat egy vállalat számára megtalálni a prosperáló jövőbe vezető utat, de számtalan jó példát láthatunk magunk körül. A kihívásokat nemigen lehet elkerülni, a legnagyobb hibát azonban akkor követjük el, ha nem teszünk semmit. Aki leragad a 20. századi megoldásoknál, a szó legszorosabb értelmében évezredes hátrányba kerül.
A cikk a Manager Magazin márciusi számában jelent meg
(A digitális átállás az egyedüli út a jövőbe)
