A Magyar Repülőgépgyár Rt.-t 1913-ban jegyezték be Budapesten, majd 1914. április 30-án megalapították Aszódon a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyárat, ezt követte 1916-ban a Magyar Általános Gépgyár mátyásföldi repülőgépüzeme. A Magyar Automobil Rt. (MARTA) aradi telepén is jelentős repülőgépmotorgyártás folyt 1919-ig. A menetrendszerű légipostajárat Budapest és Bécs között 1918-ban indult el. A gyors fejlődést szinte a teljes megsemmisülés követte.
1920. február 11-én alakult meg Budapesten a Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság, a Maefort azzal a céllal, hogy az I. világháború után megmaradt katonai repülőgépeket, felszereléseket, repülő- és műszaki személyzeteket, repülőtereket polgári célokra hasznosítsa. A társaságot 1921. december 6-án felszámolták, azért, mert a vállalat katonai célok szolgálatában állt. Gróf Jankovich-Bésán Endre parlamenti képviselő 1922 augusztusában Budapest–Zágráb, Budapest–Prága és Budapest–Bukarest légi útvonalakra kért és kapott öt évre engedélyt és kizárólagossági jogot. A gróf tárgyalásokat folytatott Junkers professzor vállalatával, amely elsőként épített tiszta alumíniumból repülőgépeket, és létrehozták az Aero Express Részvénytársaságot, amely 1926-ban szüntette be működését.
Fotó: Fortepan
Idén lesz 96 éve, hogy megalakult a nemzeti légitársaság elődjének tekinthető Magyar Légiforgalmi Részvénytársaság, a Malert, amely 1922. november 19-én százmillió koronás alaptőkével jött létre, s Mátyásföldről 1923. június 30-án indult az első nemzetközi járat. A második világháború pusztítása a magyarországi közforgalmi repülés és a légitársaságok végét is jelentette. Moszkvában 1945. augusztus 27én a magyar–szovjet kormányközi tárgyalások során különféle vegyesvállalatok létrehozásának lehetőségéről döntöttek. Ennek folyományaként 1946. március 29-én megalakult a Magyar– Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt., a Maszovlet. A gazdasági helyzet javulásával 1954-ben a szovjet vegyesvállalatok sorra átalakultak százszázalékos magyar tulajdonúakká, így 1954. november 26-án létrejött a Malév. Kezdetben főleg belföldi járatokat üzemeltettek, de 1956-ban megnyitották az első járatot Nyugat-Európába.
A Malév a 2011-es nyári menetrendi időszakban már 32 ország 52 városába, code-share partnereivel együtt pedig 37 ország 83 városába közlekedtetett menetrend szerinti járatokat. Az Állami Privatizációs és Vagyonkező Rt. 2007-ben 200 millió forintért eladta a Malévot a Borisz Abramovics Berezovszkij orosz üzletember irányítása alatt álló AirBridge Zrt.-nek, 2009-ben kiszállt a cégből. A Malév többségi tulajdonosa 2011-ben ismét a magyar állam lett, 95 százalékos részesedéssel. A maradék 5 százalék továbbra is az AirBridge kezében maradt. A légitársaság ekkorra évi 10-20 milliárd forint veszteséget halmozott fel. Ezt követően 2012. február 2-án a Fővárosi Bíróság csődvédelem alá helyezte a céget, másnap a Malév hivatalosan leállította az üzemszerű működést. Azóta több kezdeményezés is napvilágot látott magyar légitársaság indítására, de egyik sem bizonyult életképesnek.
A cikk a Manager Magazin áprilisi számában jelent meg
(Volt egy Malév)
