Egy hatgyermekes mozaikcsalád mindennapjainak koordinálása akkor is számos logisztikai csapdát rejt magában, ha a gyerekek közül ketten már önálló életet kezdtek, a kisebbekhez pedig segítségül lehet hívni a nagymamát vagy a bébiszittert. Jelen esetben nehezítésképp azonban mindkét szülő egy német nagyvállalat magyar leánycégének felső vezetője. Ludvig László a Siemens közlekedéstechnikai megoldások széles palettáját felölelő mobility divíziójának igazgatója, felesége, Ludvig Orsolya pedig a kecskeméti Mercedes-Benz-gyár kommunikációs és vállalati kapcsolatok igazgatója, így a család egy globálisan meghatározó elektrotechnikai cégben és autógyárban egyaránt képviselteti magát.
Egységben az erő
Ahogy az életben a férj és a feleség stratégiai partnere egymásnak, úgy az üzleti világban az általuk képviselt vállalatok is elsők között kötöttek ilyen típusú együttműködést a magyar kormánnyal. Ez a fajta partnerség egyrészt hosszú távú magyarországi tervekről tanúskodik, másrészt annak a megerősítése, hogy az adott cég szívesen fektet be hazánkban, elégedett az üzleti és szabályozói környezettel.
Fotó: Móricz-Sabján Simon
Ludvig Orsolya a Manager Magazinnak hangsúlyozta: a kompakt autók generációváltásával az idén a CLA-k mellett már új Mercedes-Benz A-osztály modellek is készülnek Kecskeméten. Ezzel összefüggésben bővítették kapacitásaikat, ráadásul közvetlenül a meglévő szomszédságában hamarosan új gyárat is építenek, így az eddigi 4000 mellett további 2500 munkahelyet teremtenek. A karosszériaüzem 580 millió euróból készült el, az új gyárra pedig egymilliárd eurót fordítanak, ez aligha lenne elképzelhető, ha nem a hazai termelés állna mintaként a mexikói és a pekingi gyár előtt is. Szerinte
a konszern elkötelezettségét hűen példázza az oktatásban betöltött szerepe is: elsők között honosították meg a duális képzést, és saját képzési központjuk van.
Bár a német Daimler anyacég felépítésében is volt szerepe magyar mérnököknek, a Siemens esetében a történelmi kapocs még szorosabb – jegyezte meg Ludvig László. Felidézte, hogy 130 éve indították el az első villamos-próbavonalat, amely a mai Nyugati pályaudvar és a Király utca között közlekedett, valamint a cég tervei alapján, a korabeli hazai iparral összefogva készült el a kontinentális Európa első földalatti villamos vasútja, a mai M1-es metró, a köznyelvben kisföldalatti.
Ezzel a két példával mutatta be, milyen messzire nyúlik vissza a hazai kooperáció,
de azt is fontosnak tartja, hogy a Siemens több lábon áll, így magyarországi szerepvállalásából a közlekedéstechnika mellett az energetika, az ipari automatizálás vagy az egészségügy is profitálhat, mint ahogy a digitalizáció és az ipar 4.0 terén is élen jár a vállalat. Az oktatás kapcsán a duális képzésen túlmenően megjegyezte, az egyetemeknek nemcsak szoftvereket és laboratóriumi eszközöket adományoztak, hanem konkrét kutatás-fejlesztési projektekben is összedolgoznak.
A divízióigazgató azt is kiemelte, hogy magyarországi megbízásai során a Siemens együttműködik a helyi iparral, a beszállítóknak ráadásul exportlehetőséget is biztosít a gyárain keresztül. Ennek köszönhetően az elmúlt években rendszeresen előfordult, hogy a Siemens által Magyarországon generált importot felülmúlta az
A teljes cikket a Manager Magazin májusi számában olvashatja
(Sikeres menedzserek és boldog házasok)
