A világ nem elég

Korábban már több listát is közöltünk azokról, akik valamiért a világ legjeinek számítanak. Leggazdagabbak, leghatalmasabbak vagy éppen a legtöbb pénzt keresik. Ők sem kispályások, de most azok következnek a sorban, akik közé talán a legnehezebb bekerülni: a legnagyobb befolyással bíró nagymenők. Ők azok, akiket a pozíciójuk miatt, kis túlzással, mindenki ismer a világon, sütkéreznek a nyilvánosság fényében (vagy éppen minden idegszálukkal igyekeznek elkerülni), igazi tevékenységüket viszont a színfalak mögött végzik. Éppen ezért is a lehető legizgalmasabb figurák.

Kevesen vitatják, hogy ma a világ legbefolyásosabb embere Vlagyimir Putyin. A márciusban frissen újraválasztott orosz elnök 65 éves korára elérte, hogy erejét a kontinensnyi méretű Oroszország határain kívül is érvényesítse. Hogy mindezt a rettegett orosz elhárítás, a KGB egykori tisztje hogyan érte el, rejtély. Vagy, ha úgy tetszik, a politikacsinálás magasiskolája.

Mindenesetre tény, hogy Putyin beleegyezése nélkül a Föld jelenlegi legsúlyosabb háborús konfliktusában, a szíriai polgárháborúban sincs megoldás, és talán az sem véletlen, hogy makacsul tartják magukat azok a vádak vele szemben, hogy valamilyen szinten befolyásolta az USA elnökválasztását 2016-ban. Egy biztos: Putyin megkapja, amit akar.

Nincs orosz elnök amerikai elnök nélkül: szóval essék néhány szó Donald Trumpról is. Már csak azért is, mert ő az Egyesült Államok első olyan elnöke, aki egyben dollármilliárdos is. A politika kezdetben nem sokat nézett ki a 71 éves „fura fickóból”, holott az üzleti életben többször bizonyította, nincs olyan „őrült ötlet”, amit ne tudna arannyá változtatni. Vagyona nagy része manhattani ingatlanokban áll, de golfpályákkal és pincészetekkel is büszkélkedhet. Az ingatlanbizniszbe eredetileg Donald apja, Fred vágott bele, aki Brooklynban és Queensben adta a fejét lakásfejlesztésekre. A dollárok tehát innen csordogálnak, az elnökséghez viszont Trump extravagáns személyisége is kellett. A kettő együtt Amerikában tuti siker.

Amennyire az orosz és az amerikai elnök a világi hatalommal, úgy machinál Ferenc pápa a világon felüli erővel. Adná magát, hogy az egyetemes katolikus egy ház vezetőjét – már csak a megjelenése miatt is – jó kedélyű öregúrként könyveljük el, de az igazság az, hogy Ferenc pápa 1,3 milliárd (a Föld népességének a hatoda) katolikus ember spirituális pásztora. Az ebből a viszonyból eredő befolyási képesség pedig kivételes. A 81 éves egyházfő nem is fél használni. Küldetéseként azt tűzte ki, hogy a katolikus hierarchia gránitszilárdságú konzervativizmusát felpuhítsa. Nem aprózza el, az abortusz kérdésében engedményeket tett, ugyanakkor ügyesen lavíroz, hiszen a papi hivatás kinyitását a női nem felé a leghatározottabban visszautasítja. Az egyház újratervezése mellett a pápa olyan „apró” világpolitikai ügyek szószólójává vált, mint a klímaváltozás és a bevándorlási krízis kezelése.

A befolyásolási készség koordinátarendszere egy harmadik területének ékes példája a Gates család. Billt a Microsoft PC-óriás alapítójaként nem kell bemutatni, de azt talán kevesebben tudják, hogy feleségével, Melindával is van egy közös „biznisze”. A Bill & Melinda Alapítvány jelenleg a legnagyobb vagyonnal (40 milliárd dollár) rendelkező civil szervezet a földkerekén. Elsősorban az egészségügyi ellátás globális fejlesztésén dolgoznak, de az energetikai reformok terén is érdekeltek. A kényes vagy legalábbis véleményes törekvésektől sem ódzkodnak: ilyen például, hogy számos elmaradott országban támogatják a fogamzásgátló szerek elterjedését és az azokhoz való hozzáférést. Mindettől függetlenül tény, hogy a Gates alapítvány világméretű hatások előidézésére képes, ezek pedig a következő generációk életében már érezhetők is lesznek. A 40 milliárd dollár és a Gates név garancia erre.

Ha valaki a befolyásolási barométert méricskéli 2018-ban, nem létezik, hogy ne fusson bele Mark Zuckerberg nevébe. A Facebook közösségi oldal 33 éves vezérének potenciálját sokféleképpen körül lehetne írni, de elég annyi, hogy jó néhányan már most a következő demokrata elnököt látják benne. Nem csoda. Kár vagy nem kár, de muszáj kimondani, hogy nála talán senki nem tudja jobban, hogyan lehet eljuttatni politikai üzeneteket a Facebook közel kétmilliárd felhasználójához. Hogy ennek a tudásnak egy esetleges kampányban mekkora jelentősége lehet, azt az elmúlt hónapok fejleményeinek (lásd: Cambridge Analytica-botrány) tükrében kár is részletezni. A világháló első számú guruja ráadásul a pénznek sincs híján, hiszen a Facebookrészvények 17 százalékát tartja magánál. Összefoglalva tehát, ha Mark Zuckerberg egy napon úgy dönt, hogy amerikai elnök akar lenni, szeretnénk látni azt a földi erőt, amely képes ebben megakadályozni.

Minden listán szerepel egy nagy öreg. A befolyásolási nagyurak között ez a megszólítás kétségkívül Warren Buffettnek jár. A befektetési mogul 87 éves kora ellenére még mindig a Berkshire Hathaway alap trónján ül, ahonnan közel 60 cég stratégiáját koordinálja. Nem helyes, családi kisvállalkozásokról beszélünk, hanem igazi mamutokról. Hozzá tartozik a Geico biztosító, az akkumulátorgyártó Duracell vagy a Dairy Queen étteremlánc is. Buffett persze nem ma kezdte. Első cégét 11 évesen vásárolta, 13 évesen pedig már adót fizetett. Buffett nemcsak legendás, hanem valóságos vátesz, akinek mozgásaira a piac a mai napig reagál, többnyire leutánozza azokat. Tűéles meglátásai miatt rajta is a ragadt az „omahai orákulum” becenév. A spekuláns ugyanis 1930-ban a Nebraska állambeli Omahában látta meg a napvilágot. A mai napig ott él, és őrködik 90 milliárd dolláros vagyona felett.

Nagy port kavart a befolyással szintén jócskán megáldott Donald Trump USA-elnök és az észak-koreai diktátor, Kim Dzsongun téli cicaharca az atomtöltetek körül. Pedig az igazság az, hogy az Egyesült Államoknak, illetve a nyugati világnak nem is igazán Phenjan meggondolatlanságától kell tartania, hanem a jóval halkabb, de annál elszántabb Teherán mozgásaitól. Azon a projekten, hogy Irán atomnagyhatalom legyen, Ali Hoszajni Hámenei, a muszlim ország legfőbb vezetője 1989 óta dolgozik. A világ nagy megkönynyebbüléssel nyugtázta, hogy az urándúsításban érdekelt iráni kormányzat és az azt nehezményező vezető országok végül megállapodásra jutottak. Ehhez persze kellett, hogy az olaj világpiaci ára bezuhanjon, Irán gazdasági hátországa pedig megremegjen. A lényeg, hogy Hámenei engedélyt adott az atomcentrifugák fokozatos leszerelésére, ezzel a döntésével pedig olyan erős pozícióra tett szert a világpolitika alakításában, hogy manapság a legbefolyásosabb top 20 között tartják számon. Jó tett helyébe ő is jót várhat.

A 36 éves Ivanka Trump üzletasszony, divattervező, televíziós személyiség. Nem kevés, de kevés ahhoz, hogy a legbefolyásosabbak között emlegessük. Egészen másképp fest a kép, ha hozzátesszük, hogy Ivanka Trump Donald Trump, a 45. és regnáló USA-elnök lánya. A körvonalazódó képet pedig újraszínezi, ha mindezt kiegészítjük azzal, hogy Ivanka Trump az Egyesült Államok elnökének legszűkebb tanácsadói köréhez tartozik. Ja, így könnyű befolyásosnak lenni! Ivanka férje történetesen az a Jared Kushner, aki ugyancsak elnöki tanácsadó. Ez a tisztség, úgy tűnik, családon belül marad Trumpéknál. Mégsem állítható, hogy Ivanka Trump csupán a vérrokonságának köszönheti, hogy a Time beválasztotta a világ 100 legbefolyásosabb emberei közé. Már 2007ben sikeres gyémántüzletet vitt, 2012-ben pedig beválasztották a „100 vezető nő a kockázati tőke világából” szervezet tagságába. Nem mellesleg pedig édesapja 2016-os győztes kampányának tevékeny részese volt. Egy évvel később, 2017 áprilisában már ott ült a világ 20 legbefolyásosabb nőjének rendezett konferencián.

Mit tud ehhez képest felmutatni Timothy Berners-Lee brit komputertudós? Igazán semmiség, csak éppen feltalálta a világhálót. Az ő ötlete volt, hogy meg lehetne próbálni információt megosztani az interneten keresztül. Nos, ennek a korszakos elképzelésnek a megvalósítása, mint tudjuk, össze is jött. A ma 62 éves Berners-Lee volt az, aki 1991-ben élesítette az első portált (http://info.cern.ch) a World Wide Weben. Nem is vitás, rászolgált arra, hogy II. Erzsébet brit királynő lovaggá üsse úttörő munkájáért.

Az Oxfordi Egyetem professzorának befolyása ennyiben nem merült ki, hiszen annak a World Wide Web Consortiumnak az elnöke is, amely szervezet a web technológiai fejlesztésében talán a legnagyobb szerepet vállalta magára. Nem tegnap volt, de 2004-ben egy csapattal nekiállt a szemantikus web megalkotásához, amely lényegében azt jelenti, hogy az adatokat határok nélkül lehessen megosztani és újrahasznosítani.

Örök hiba, de minden szentnek maga felé hajlik a keze, így a mi összeállításunk sem lenne teljes legalább egy újságíró nélkül. Választásunk Diane Sawyerre, az ABC riporterére esett. Rutinos róka, helyi hírállomásokon kezdett, majd az első női újságíró volt, aki a Fehér Ház sajtóhivatalába került, később pedig Nixon elnök legszűkebb köreiig küzdötte fel magát. Faltörő kos volt, utána egyre több női kollégája követte ezen az úton. Olyan műsorok futottak a nevével, mint a Primetime Live, a 20/20 vagy épp az ABC reggeli show-ja. A ma 72 éves újságíró több Emmy-díjat is kapott hosszú karrierje során, de a legnagyobb elismerést talán mégis az jelentette a számára, amikor beválasztották a világ 100 legerősebb befolyású nője közé.

A cikk a Manager Magazin júniusi számában jelent meg

(A világ nem elég)

Manager Magazin – HU