Bernie Ecclestone, a Forma–1 korábbi teljhatalmú ura megtiltotta a csapatoknak, hogy aktív kommunikációt folytassanak a rohamosan terjedő közösségi média csatornáin (Facebook, Instagram, Twitter), mert attól félt, hogy kevesebben fogják végigszurkolni a kétórás tévéközvetítéseket, ha rövid összefoglalók jelennek meg róluk. Az új amerikai jogtulajdonos viszont feloldotta ezt a korlátozást, mert Ecclestone-nal ellentétben nem veszélyként, hanem lehetőségként tekint a közösségi oldalakra. Ez a példa jól mutatja, hogy sok sportág esetében mennyire megosztó lehet az új média hatása. Pár év múlva kiderül, hogy a Forma–1 tekintetében kinek volt igaza – de
a vitorlássportágak esetében egyértelműen kedvező hatással járt az új csatornák térhódítása.
A vitorlázás ugyanis korábban úgyszólván közvetíthetetlen volt. A kamerák előtt cammogni látszó hajók egész napos vagy akár egész éven át zajló versenye semmivel sem volt izgalmasabb egy golfkupa közvetítésénél. Ezt igazolja, hogy a legfontosabb hazai verseny, a Kékszalag nézettsége sem haladta még meg soha a 0,4 százalékot. Ezért aztán alighanem a vitorlássportok lettek a média átalakulásának legnagyobb nyertesei, hiszen a versenyekről közzétett egy-két perces összefoglalók, vagy a leglátványosabb pillanatokat összeollózó videók sokkal több emberhez jutnak el.
Az új médiának köszönhetően könnyű napi szinten követni a nagy versenyeket. Ezt jól mutatja a 2016/17-es Vendée Globe példája is, amelyet magyar résztvevője, Fa Nándor személye miatt sosem látott érdeklődés övezett: a
GPS-nyomkövetésnek, az internetnek és a Facebooknak köszönhetően napi szinten jelentek meg információk a versenyről.
Így mire végeztünk a reggeli tejeskávéval, több forrásból mindent tudtunk az előző 24 óra legfontosabb eseményeiről. Ezzel szemben tíz évvel ezelőtt csak azok voltak képben a Vendée Globe eredményeivel kapcsolatban, akik a napjuk jelentős részét arra szánták, hogy a sorozat honlapján lessék, mikor jelenik meg új információ. Persze önmagában az, hogy sokkal könnyebb értesülésekhez jutni a vitorlásversenyekkel kapcsolatban, még nem elég magyarázat arra, hogy mitől is növekszik a sportág népszerűsége. Ehhez kellett egy másik fontos tényező is: az a technológiai forradalom, amelynek köszönhetően unalmas rétegsportból mindinkább látványos extrém sporttá (is) válik a vitorlázás.
Fotó: HUGO BOSS PR
Ezt a változást a többtestű, repülő hajók megjelenése hozta magával. A víz fölött akár 80 km/h-val száguldó, néha felboruló, néha összeütköző járművek képe olyanok számára is megért néhány percet a hírfolyam böngészése közben, akik korábban egyáltalán nem érdeklődtek a hajóversenyek iránt. Az olyan látványos felvételek, mint Alex Thomson sétája a szinte vízszintesre döntött hajó tőkesúlyán (!) öltönyben, és más hasonló tartalmak vírusvideók módjára terjedtek szét az interneten, a sportág konteóival kapcsolatban korábban sosem látott milliós eléréseket generálva.
AZ ÚJ MÉDIA ELŐNYEI
A könyv- és lapnyomtatás fénykorának évszázadai után, az 1920-as évek elején megjelent a rádió, majd az 1960-as évektől elterjedt a televízió. Utóbbi két csatorna egészen az ezredfordulóig uralta a hír- és reklámpiacot. A közösségi média térnyerése valamikor a 2000-es évek elején kezdődött. A Facebookot 2008-ban követte a Twitter és a MySpace, majd jöttek az új kép- és filmmegosztó alkalmazások, mint az Instagram, a Snapchat, a Periscope, a YouTube és a Vimeo. A tévé és a rádió egyre inkább háttérbe szorul, hiszen a közösségi média lényege, hogy mindenkinek lehetősége van saját, személyre szabott kommunikációs csatornát létrehozni, így mindenféle zavaró tényező – úgynevezett „zajok” – nélkül, első kézből értesülhetünk az eseményekről. Felhasználói oldalról nézve a közösségi média elterjedésének legnagyobb előnye, hogy a hagyományos médiával szemben az új csatornák lehetőséget nyújtanak a hírek, képek, videók megosztására és a kommentálásra is. Azaz, egyre szélesebb tömegek válnak néma befogadók helyett az események résztvevőivé, sőt azok alakítóivá.
Az új média és az új tartalom kölcsönhatását jól mutatja, hogy napjaink egyik legnépszerűbb vitorlásverseny-sorozata, az Extreme Sailing Series (ESS) már a közösségi médiára építi növekedési tervét. A szervezők folyamatosan dolgoznak a bajnokság technikai megújításán – ezért vezették be három évvel ezelőtt a GC32-es katamaránokat, 2016-ban pedig náluk is megjelentek az emelőszárnyak, amelyek sokkal gyorsabbá és látványosabbá tették a versenyeket. A sorozat kedvelőinek száma a Facebookon az elmúlt négy évben megtriplázódott, miközben az ESS piaci értéke folyamatosan növekszik: a 2007-es hárommillió euróról tíz év alatt több mint tizenhétszeresére, 53 millióra nőtt.
Miután a vitorlázás rétegsport, a hagyományos média eszközeivel elérkeztünk a lehetőségeink határához. Ezért fektettünk be az új médiába: a versenyeink, eseményeink immár a Twitteren és a Facebookon is élőben követhetők, a YouTube-csatornánkról pedig bármikor visszanézhetők
– fejtette ki Andy Tourell, az ESS igazgatója.
Hasonló utat követ a vitorlázás Forma–1-ének is tekinthető Amerika Kupa is, amely sokkal nagyobb tradíciókra tekint vissza, ennélfogva népszerűbb is, mint a legtöbb topligás versenysorozat. Az Amerika Kupa jelenléte a közösségi médiában rávilágít arra, hogy a Facebookon, a Twitteren, az Instagramon való elérhetőség ma már nem csupán lehetőség, hanem kötelező feladat az egyes vitorlásszakágak számára.
A cikk a Manager Magazin július-augusztusi számában jelent meg
(A repülő hajók és a közösségi média kölcsönhatásai)
