Manager Magazin

Világmegváltó észt unikornis

A szigorú szabályozás ellenére nem bánta meg Markus Villig, a Taxify 24 éves alapítótulajdonosa, hogy cége a budapesti taxispiacon is megvetette a lábát. A ma már több mint egymilliárd dollárra értékelt startup a Daimler befektetése után is elsősorban Európában és Afrikában reformálná meg a városi közlekedést.

Nincs olyan huszonéves a bolygón San Franciscótól Londonon át egészen Tokióig, aki ne szőtt volna már világmegváltó terveket egy sörözőben ülve az egyetemi évfolyamtársaival. A többség azonban itt megtorpan, mert különböző okok miatt a megvalósítás elmarad: nem elég jó az ötlet, nincs meg bennük a kitartás, vagy éppen nem jutnak finanszírozáshoz. Markus Villig viszont nem érte be az álmodozással, kiállta az összes próbát. A még mindig csak 24 éves észt fiatalember felépítette napjaink egyik leggyorsabban növekvő utazásmegosztó vállalatát, Tallinnból indulva már több mint 25 ország csaknem 50 városába eljutó Taxifyt.

Az unikornis címet szerzők között a világban ő volt a legfiatalabb cégtulajdonos, miután startup vállalkozását egymilliárd dollár fölé értékelték a májusban történt 175 millió dolláros tőkebevonás révén.

A befektetők között ma már olyan nagyágyúk sorakoznak, mint a német Daimler autógyár, a kínai Didi Chuxing utazásmegosztó, a párizsi központú Korelya Capital kockázatitőke-alap vagy a pénzküldő TransferWise társalapítója, Taavet Hinrikus. Nem véletlen ez a nagy tolongás, hiszen az elsősorban az európai és az afrikai piacra fókuszáló Taxify már világszerte több mint 500 ezer sofőrrel és 10 millió utassal büszkélkedhet. Emellett a képviseleti irodákban is bő 500 kollégájuk van, a cég sokszínűségét jellemzi, hogy ők is 50 különböző nemzet tagjai.

Pénz és tapasztalat nélkül, de hittel, akarattal

Olyan vagyok, mint bármelyik másik fiatal, ugyanúgy gondolkodtam, ötleteltem és vágyakoztam, de onnantól, hogy rátaláltam a saját utamra, töretlenül hittem, hogy rajta kell maradnom

– mondta a Manager Magazinnak Markus Villig, aki első budapesti látogatásakor állt stábunk rendelkezésére, mielőtt beszédet tartott volna az ugyancsak tallinni központú LIFT99 startup közösség Founders2Founders eseményén. Felidézte, hogy a szolgáltatás első változatát még 2013-ban, a szüleitől a főiskolai tanulmányaira kapott pénzből dolgozta ki, az első sofőröket pedig saját maga toborozta Tallinn utcáin. „Tizenkilenc éves voltam, nem volt se pénzem, se tapasztalatom, mégis meg kellett győznöm az embereket, hogy tartsanak velem” – emlékezett vissza. Bár ma már vonzza a dolgozókat a befutott brand, a további növekedést is elsősorban a és a szabályozási környezet határozza meg.

Olyan vagyok, mint bármelyik másik fiatal, ugyanúgy gondolkodtam, ötleteltem és vágyakoztam, de onnantól, hogy rátaláltam a saját utamra, töretlenül hittem, hogy rajta kell maradnom
Fotó: Taxify

Ha az adott városban elég sofőr áll rendelkezésre, már csak azt kell mérlegelni, van-e ott akkora növekedési potenciál, hogy érdemes legyen vállalni az átlagosnál szigorúbb jogszabályi kötelezettségeket. Erre Budapest jó példa, de láthatóan megérte belépniük a helyi piacra. Ma már több mint 600 sofőrjük van a magyar fővárosban, mint megtudtuk, átlagos útjaik hét kilométer hosszúak, illetve 13 percesek. De nem csak magánszemélyek körében népszerű a Taxify, egyre több cég használja a már itthon is elérhető Business szolgáltatást.

BANKBÓL A VOLÁN MÖGÉ

Stílszerűen a szolgáltatást igénybe véve érkeztünk meg az interjú helyszínére, az újbudai Taxify-irodába. Sokat megtudtunk sofőrünk példáján keresztül is a toborzás kifürkészhetetlen útjairól, hiszen ő maga két évtizedet húzott le a bankszektorban, de miután elege lett abból a stresszből, amellyel a nagy értékű ingatlanügyletek menedzselése járt, kiszállt – majd beszállt, immár Taxify-sofőrként, egy elektromos autóba. Hallottunk más érdekes történeteket is, így a flotta tagjai között korábbi jogászt éppúgy köszönthetünk, mint könyvelőt, vagyis a személyszállítás azoknak is mentőöv lehet, akik időközben megcsömörlöttek a versenyszféra más-más pontján. Friss élményeinken nem igazán lepődött meg Markus Villig. „Ha eleged van a munkádból, és el is határoztad magad, hogy lépj, ennél könnyebben nem teheted meg. Sokak életmódváltásához nyújtottunk már mankót, amire büszkék vagyunk. Sofőrként jó pénzt kereshetsz, ráadásul nem kell évekig kiegészítőképzésekre járnod. Nincs fix havi díj, sem minimum munkaidő, sem főnököd. Nincs más dolgod, mint elfogadni a rendelést a telefonodon, felvenni az utast, és elvinni az úti céljához, ilyen egyszerű az egész” – összegzett az alapító.

Magyarországon sokan az „új Uber” vagy a „legális Uber” címkével illették a Taxifyt, amikor megérkezett. Villig szerint az emberek tudatában megkerülhetetlen a párhuzam, pedig azért vannak jelentős különbségek. „Rugalmasak vagyunk, mindenhol alkalmazkodunk a helyi piac játékszabályaihoz, így Magyarországon is. A szemléletünk ügyfél- és sofőrközpontú egyszerre. Mivel kellően hatékony és modern a technológiai háttér, alacsonyabb jutalékot kell fizetniük a sofőröknek, ezáltal az utasok is olcsóbban vehetik igénybe a szolgáltatást.” Markus Villig szerint a saját példája is azt mutatja, nem feltétlenül csak az Egyesült Államokban vagy a Távol-Keleten születhetnek meg a világ legnagyobb technológiai vállalatai. Abban bízik, hogy a Taxify lehet az egyik olyan európai cég, amelyik előidézheti ezt a változást.

Már nem a jogosítvány és a saját autó a menő

Mérleget vonva, a tallinni „unikornis” megjegyezte, egyre nehezebb új dolgot kitalálni, sokat törte a fejét az oktatás és az egészségügy kitörési pontjain, de végül arra jutott, a közlekedés technológiai alapú megreformálásának is bőven van még tere. Kifejtette: mind többen mondanak le szívesen arról, hogy értékes idejüket a dugóban araszolva töltsék, de mivel sokan a tömegközlekedéssel sem elégedettek, tovább fokozódhat az utazásmegosztó szolgáltatások jelentősége. Példaként felhozta: már a fiataloknak sem az a fő szempont, hogy azonnal megszerezzék a vezetői engedélyt, illetve, hogy minél előbb beülhessenek az első saját autóba. Kényelmesek, praktikusak, inkább az motiválja őket, hogy minél előbb eljussanak A pontból B-be. Lapunknak elárulta,

más közlekedési eszközök felé is kacsingatnak, de egyelőre persze ne repülőgépekre vagy hajókra gondoljunk, az viszont hamarosan előfordulhat, hogy robogókat és kerékpárokat is a városi közlekedés szolgálatába állítanak.

A portfólió bővítését még ki kell dolgozni, de szerinte a jelenlegi piaci viszonyokra is érvényes, hogy az utazásmegosztó szolgáltatók és a hagyományos taxitársaságok megférnek egymás mellett, utóbbiaknak azonban fel kell hagyniuk a dinoszauruszszemlélettel: ha elzárkóznak a digitalizációtól, lemaradnak a versenyben, és elveszítik a piacukat.

Markus Villig szerint a saját példája is azt mutatja, nem feltétlenül csak az Egyesült Államokban vagy a Távol-Keleten születhetnek meg a világ legnagyobb technológiai vállalatai
Fotó: Taxify

Sokakat első hallásra talán meglepi, hogy az európai mellett elsősorban miért az afrikai piacra koncentrál a Taxify, pedig a szolgáltatás már Ghánában, Kenyában, Nigériában, Dél-Afrikában, Tanzániában és Ugandában is elérhető.

A legtöbb helyen nincs európai értelemben vett tömegközlekedés, értelemszerűen a taxispiac sem épült ki. Ha jó minőségű szolgáltatással jelensz meg egy ilyen közegben, például Ghána fővárosában, Accrában, szinte azonnal túlkeresletet tapasztalsz, rövidesen tízezrek utaznának veled.

Míg európai szemüvegen át kényelmi szolgáltatást nyújtanak, sok esetben Afrikában ez az egyetlen megoldás, ha valaki siet – autóra nincs pénze, a busz pedig nem jön. Noha a Taxify jelen van a Közel-Keleten, Közép-Amerikában és Ausztráliában is, Markus Villig szerint csak az lehet tartósan sikeres, aki a helyi környezet minden apró rezdülésére gyors választ tud adni. Emiatt maradnak a már meglévő fókuszpontok, és nem törekednek mindenekelőtt minél teljesebb globális térnyerésre. Míg több európai helyszínen a szabályozás a fő kérdés, Afrikában a közbiztonság, ezért rendszeresek a fokozott ellenőrzések, s a bűnüldöző szervekkel is együttműködnek.

Ötvenes róka helyett zöldfülű tech guru

Amikor azon morfondíroztunk, hogy eleinte vajon mennyire vették komolyan az alig húszéves Villiget a nagybefektetők, maga is elmosolyodik. „Az biztos, hogy inkább az 50 év körüli, őszülő halántékú szenior menedzserekhez voltak hozzászokva. Éppen ezért pengének kellett lennem a pénzügyek és a technológia terén is, hogy elismerjenek. Mivel látták, hogy bár fiatal vagyok, a számokhoz értek, a cég pedig lendületben van, végül nem származott hátrány a koromból” – idézte fel az első, még tétova lépéseket. A hozzá hasonló fiataloknak is azt a tanácsot adná, hogy gyakran alulértékelik a motiváció szerepét, mégis legyenek mindig agilisak, igyekvők, és előbb-utóbb ki fognak tűnni, de inkább előbb. „Van olyan kollégám, aki juniorként érkezett, de szupermotivált volt, szenvedéllyel végezte a feladatát, és ma már több mint száz ember tartozik a csapatához” – húzta alá Markus Villig.

Tallinnból indulva már több mint 25 ország csaknem 50 városába eljutott a Taxify
Fotó: Taxify

A következő tíz év várhatóan hasonlóan alakul a tulajdonos szerint, mint az előző öt: az emberek éppúgy olcsó, gyors és jó minőségű szolgáltatásra vágynak majd, ezért az applikáció folyamatos fejlesztése mellett nincs más dolguk, mint bővíteni a flottát. Mindez remélhetőleg oda vezet, hogy desztinációtól függően a helyi fuvarok 20-30, helyenként 40 százalékát fedjék le. A 24 éves unikornis esetében talán kevéssé meglepő, hogy a nap 24 órájában a Taxify körül járnak a gondolatai, de azért néha még ő is lazít. „Fontos szerepet tölt be az életemben a sport, lehet bármi, például futás, foci vagy súlyemelés, a lényeg, hogy kikapcsoljak, sokszor ilyenkor jönnek a nagy gondolatok. Emellett sokat olvasok, meglepő módon nemcsak tech témában, bármilyen más műfaj, akár még a szórakoztató irodalom is képes lekötni.

A cikk a Manager Magazin októberi számában jelent meg

(Világmegváltó észt unikornis)

Manager Magazin – HU

Manager Magazin Markus Villig tech taxi Taxify