Napóleon, Hannibál kitűnő hadvezérek voltak, mivel képesek voltak a stratégiai gondolkodást alkalmazni. Bár nem születhet mindenki hadvezérnek, azok a vállalatvezetők, akik ismerik és értik az emberi alaptermészet működését, könnyebben képesek változtatni munkatársaik viselkedésén, hamarabb el tudják érni, hogy megváltozzanak a csapatuk régi, problémás szokásai. Sőt, akár a vásárlók döntési szempontjait is képesek befolyásolni. Akik tehát jól használják az agyukat, azokból lesznek a kimagaslóan sikeres emberek – magyarázza Braskó Csaba szemléletfejlesztő szakember. Hozzáfűzi, a pszichológia tudománya több mint százhatvan gondolkodási hibát jegyzett fel, amelyek az emberi alaptermészet viselkedési törvényeiből származnak. Úgy véli, általában azok a vállalkozások lesznek sikeresek, amelyek figyelembe veszik az emberi természet működését, és eszerint alakítják az üzleti stratégiájukat.
Gyengeségből erény
A már említett karthágói Hannibált az ókor és minden idők egyik legnagyobb hadvezérének tartották a haditettei miatt. Zsenialitása abban mutatkozott meg, hogy seregének gyengeségét erőfölénnyé változtatta. Miután kis létszámú hadsereggel állt csatasorba, új szemléletű stratégiával többszörözte meg katonái erejét.
Fotó: Shutterstock
Ezenkívül figyelembe vette a terepviszonyokat, a saját szabályai szerint harcolt, kreatívan gondolkodott, és jól ismerte az emberi viselkedést. Gondolkodásmódjával kilépett a konvenciókból – magyarázza Braskó Csaba. Mint mondja, ez a fajta stratégiai szemlélet pedig fejleszthető és tanulható. Ha a vállalatok szintjére vetítjük le a történet tanulságát, akkor azt érdemes megvizsgálni, hogy milyen megvalósító kapacitás található az adott cégben. A kompetenciák, az erőforrás összetétele meghatározza egy cég sikeres tevékenységét. A kompetenciák pedig egyfajta térképként szolgálnak ahhoz, hogy merre érdemes haladni.
Tiltani vagy engedni?
Mustafa Kemal Atatürk, a híres török államférfi szeretett volna egy modern államot építeni, ezért az egyik törekvése az volt, hogy az emberek távolodjanak el a vallási hagyományoktól, például, hogy a nők ne viseljék a fátyolt. Atatürk azért volt nagy formátumú vezető, mert ismerte az emberi alaptermészet működését: tudta, ha betiltja a fátyolviselést, akkor a nők a vallási szabadságuk jelképeként tiltakozásul fogják viselni, tehát pont az ellenkező hatást érné el vele. Ezért arról hozott törvényt, hogy a prostituáltaknak kötelező a fátyol. Mivel egyetlen erkölcsös nő sem akart prostituáltnak látszani, így önként elhagyták azt. Braskó Csaba úgy véli, ehhez hasonlóan egyetlen szervezet életében sem vezet eredményre, ha tiltunk valamit. Helyette kreatív szabályozási rendszert érdemes létrehozni.
BRASKÓ CSABA
Üzleti tanácsadó, szemléletfejlesztő, a Múzsa című bestseller könyv szerzője. Stratégiai gondolkodást tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A Múzsa című könyve alapján bárki megismerheti munkamódszerét. Szemléletfejlesztésről szóló weboldalán több mint kétszáz ingyenesen elérhető cikk olvasható. E-mailen elérhető minitréningjeit közel 200 000 ember olvassa.
Lelkesedés
Frigyes porosz király korának valószínűleg legnagyobb uralkodója volt, aki rengeteg felvilágosult intézkedést hozott, hogy modernizálja Poroszországot. Az egyik problémát az éhezés jelentette, hiszen akkoriban a búzatermesztés még nem adott biztos hozamot. A burgonya mint magas tápértékű élelmiszer megoldotta volna a gondot, ha a lakosság azt termeszti. Csakhogy az emberek utálták a krumplit, mivel nem ismerték. Sőt, a Bibliában sincs említés róla, hiszen a burgonyát Amerikából hozták be a spanyolok a 16. században. Nagy Frigyes, aki nagyon értette az emberi alaptermészetet, olyan törvényt hozott, amelyben deklarálta, hogy a krumpli királyi étel, melyet kizárólag a király kertjében lehet termeszteni, ezért testőröket állított az ültetvények mellé, nehogy az emberek meglopják. Természetesen a katonáknak parancsba adta, hogy éjszaka soha ne vegyék észre, ha a földművesek lopni akarnak. Így aztán a burgonya elterjedt a lakosság körében, és megszűnt az éhezés.
Az emberi alaptermészetnek ezt a tulajdonságát mind a mai napig kiaknázzák azok a vezetők, akik prémium termékeket vagy „limited edition” szériákat dobnak piacra – mondja Braskó Csaba. Ezt a gondolkodást persze nem csak királyok képesek alkalmazni, ez az összes tehetséges vezetőnek sajátja. Például a brit Nemzeti Portrégalériának volt egy problémája: az emberek egyszerűen lusták voltak felmenni az emeletre, így a földszinti kiállításokon állandóan tömeg volt, míg az emeleteken csak lézengtek a látogatók. Ezért aztán az igazgató, aki tökéletesen értette az emberi alaptermészet működését, áthelyezte a főbejáratot az emeletre, azaz egy liftet építettek az épület külső oldalára. Így az érdeklődők a legfelső szinten kezdték a galéria bejárását, és onnan sétáltak lefelé – meséli Braskó Csaba.
Kollektív intelligencia
Annyira komplex a mai világ, annyira sok döntési pontot kell beilleszteni egy vállalat életébe, hogy nincs olyan vezető, aki egyedül, egymaga minden döntési kockázatot ismerne. Braskó Csaba úgy véli, kizárólag azok a cégek tudnak fennmaradni, ahol nem egy ember határoz mindenről, hanem az úgynevezett kollektív intelligencia. A modern cégkultúrában mindenkinek súlyozottan számít a véleménye, így sokszorozhatjuk meg a tudást. „Persze ez lassabb döntési folyamat, de a kérdés az, hogy gyorsan akarunk-e a szakadék felé tartani, vagy lassabban haladunk a jó irányba” – véli a szakember.
Nincs tervrajz arra, hogy milyen a tökéletes cég, a tökéletes termék vagy a tökéletes szolgáltatás. Érdemes ezért energiát fordítani arra, hogy mindenki felfedezze a saját képességeit, kompetenciáit és erőforrásait, illetve megvizsgálni azt, milyen értéket képviselnek, s szüksége van-e a társadalomnak arra, amelybe belefogtak. Mindezekből rajzolódik ki, hogy egy vállalkozás sikeres lesz-e vagy sem – fűzi hozzá Braskó Csaba.
A cikk a Manager Magazin októberi számában jelent meg
(Az emberi alaptermészet stratégiája)
