Már fél évszázaddal ezelőtt, az atomerőművi építések első hullámában is ismert volt a tiszta energia fogalma, ma még nagyobb hangsúlyt kap. Mértékadó nemzetközi szakmai szervezetek egyetértenek abban, hogy a globális klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok elérése, valamint a jövő nemzedékek egészségének és életfeltételeinek biztosítása érdekében az atomenergiára és a megújuló energiaforrások alkalmazására egyaránt szükség van.
Az emberiség jövője a tét
Az évtized alighanem legfontosabb jelentését publikálta a közelmúltban, idén októberben az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC. A szakértők megállapították: közös érdek, hogy sikerüljön a globális felmelegedést – a párizsi klímaegyezménynek megfelelően – az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fok alatt tartani. A testület leszögezte egyúttal azt is, hogy
az atomenergia nélkül nem lehet eredményes a klímaváltozás elleni küzdelem.
A dokumentum egybecseng a Nemzetközi Energia Ügynökség által egy évvel ezelőtt a World Energy Outlook 2017 című kiadványban publikáltakkal. Az ügynökség által ismertetett fenntartható fejlődés szcenárió szerint a globális villamosenergia-termelés a 2016. évi 24 765 terawattóra (TWh) értéke 2040-re 35 981 TWh értékre emelkedhet, ami mintegy másfélszeres növekedést jelent.
A klímavédelmi, ellátásbiztonsági és gazdaságossági célokat is szem előtt tartva mindez kizárólag úgy érhető el, hogy 2040-re a 2016. évi adatokhoz viszonyítva az atomerőművek által termelt villamos energia mennyiségét több mint kétszeresére, a megújulók által termeltét pedig mintegy négyszeresére szükséges növelni, miközben a fosszilis erőművek (szén, gáz és olaj) jelentősége a felére csökken
– idézte a forgatókönyv konklúzióját Hárfás Zsolt. Az energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök hozzátette: „Az atomerőművek termelésének növekedése azt vetíti előre, hogy a jelenlegi közel 400 gigawatt (GW) beépített kapacitás 2040-re 720 GW-ra emelkedhet.”
Fotó: PHILIPPE MERLE / AFP
A globális és az Európai Unióra vonatkozó jövőkép teljes mértékben egybevág az Európai Bizottság által a nukleáris indikatív (nem kötelező érvényű – a szerk.) programról májusban kiadott közleményében foglaltakkal
– mondja Hárfás Zsolt. „A bizottság szerint szem előtt kell tartani, hogy az uniós tagállamok felében az atomenergia az energiamix (az energiatermelés összetétele) egyik fontos részeként szavatolja az energiaellátás biztonságát. Az atomenergia fontos része marad az EU energiarendszerének 2050-ig, amely a meglévő nukleáris blokkok üzemidő-hosszabbításával, valamint új erőművek létesítésével valósulhat meg” – fejtette ki a szakértő.
Szárnyaló beruházások
A világon 454 atomerőművi blokk üzemel, 17 országban 54 épül, a jövőben pedig további 500 új reaktor építése várható a Nukleáris Világszövetség november elejei adatai szerint. Az elmúlt három évben világszerte 24 új blokk kapcsolódott a villamosenergia-hálózatokra. Hárfás Zsolt kiemelte, az új nukleáris reaktorok között található a világ legnagyobb teljesítményű orosz BN–800 típusú gyorsneutronos blokkja is, ami jelentős mérföldkő az atomiparban, hiszen a technológia kulcsszerepet játszhat az üzemanyagciklus zárásában. 2018-ban csak Kínában hét új reaktor kezdte meg működését vagy kapcsolódott a hálózatra. A világ jelenleg legkorszerűbb, első 3+ generációs, VVER–1200 típusú egysége, a Novovoronyezsi Atomerőmű II. kiépítés első blokkja már 2017. február óta kereskedelmi üzemben termel, a kiépítés második egységénél pedig e hónapban kezdődhet meg a fizikai indítás. De VVER–1200-asok építésébe kezdett 2017 év végén Banglades a Ruppurprojekt keretében, Törökország és Egyiptom négy-négy ilyen blokkot épít.
India októberben állapodott meg újabb hat 3+ generációs blokk építéséről, 2032-ig megtízszerezné nukleáris kapacitását, vagyis el kívánja érni a 63 000 MW-ot. Októberben már Üzbegisztánban is kezdetét vette az első atomerőmű-projekt, szintén VVER–1200-as blokkokkal. A két új egységtől az ország gazdaságának fellendülésén túl a lakosság életkörülményeinek javulását is várják. A paksi telephelyen építendő két új egység referenciablokkjai pedig a Leningrádi Atomerőmű II. kiépítésén találhatók, az első blokk 2018 nyarán elérte a százszázalékos teljesítményszintet, a kereskedelmi üzem kezdete az év végén várható. Európában szintén több atomerőművi fejlesztés van folyamatban. Franciaország világelső a nukleárisalapú villamosenergia-termelés terén, áramának mintegy 70-75 százalékát atomerőművek állítják elő. A flamanville-i telephelyen az Areva francia atomipari vállalat 2007 decembere óta építi az EPR típusú 3. blokkot, és ugyanilyen típusú az Olkiluoto-3 Finnországban. Olkiluoto-3 Finnországban. EPR építését kezdték meg másfél évvel ezelőtt Nagy-Britanniában is a Hinkley Point C projekt keretében. Lengyelország – ahol a villamosenergia-termelés közel 80 százaléka széntüzelésű erőművekből származik – szintén új blokkok építésén gondolkozik annak érdekében, hogy képes legyen csökkenteni a szénerőművi termelést. Fehéroroszországban a Belorusz Atomerőmű első VVER–1200 típusú blokkja rövidesen, a második egy évre rá állhat termelésbe.
Az Egyesült Államokban folytatódhat a Vogtle Atomerőmű 3-as és 4-es blokkjának kivitelezése, mind a négy társtulajdonosa erre szavazott egy korábbi fennakadást követően. Donald Trump elnök eközben aláírta a korszerű amerikai atomreaktorok kifejlesztését segítő törvényt. E projektek a japán fukusimai atomerőművet ért baleset után világszerte felmerült kétségeken túllépve valósulnak meg. A katasztrófát követően nemzetközi lépések keretében „Fukusima-állóvá” tették az atomerőműveket, Németország viszont behúzta a kéziféket és nukleáris kapacitásának teljes leszerelése mellett döntött.
Tiltástól a belépésig
Közben újabb és újabb országok tervezik, hogy belépnek az atomklubba. „Ausztrália példája különösen figyelemreméltó” – emelte ki Hárfás Zsolt. „Az atomenergiát 1998-ban még indexre tevő és 2008-ig az uránbányászatot is tiltó Ausztrália miniszterelnöke nemrégiben azt nyilatkozta, hogy megfontolják az atomerőmű-építési tilalom feloldását az országban. Ez kiemelten fontos Ausztrália számára, hiszen jelenleg a legnagyobb problémájuk a csillagászati energiaárak mellett az ellátásbiztonság, valamint a párizsi klímaegyezményben foglaltak teljesítése – fejtette ki a szakértő, majd összegezte: –
A világ számos országa felismerte, hogy nagy mennyiségben, versenyképesen, a klímavédelmi és az ellátásbiztonsági követelményeknek is megfelelve villamos energiát csak az atomenergia felhasználásával lehet termelni.
Éppen ezért egyre többen lépnek be az atomenergiát használók elitklubjába.”
A cikk a Manager Magazin december-januári számában jelent meg
(Nukleáris reneszánsz)
