Európában a 600 legnagyobb vállalat közül az elmúlt egy évben a brit internetes élelmiszer- és műszaki áruház, az Ocado részvényeivel lehetett a legtöbbet keresni. A kurzus 79 százalékkal lőtt ki, a rali akkor kezdődött, amikor bejelentették: együttműködési megállapodást kötöttek egy amerikai szupermarketlánccal. Spanyolországban már nem ment ilyen jól a kiskereskedelem, hiszen az Euro Stoxx 600 legnagyobb bukója 90 százalékos zuhanással a szupermarketláncokat üzemeltető DIA volt. Az Egyesült Államokban az S&P 500 index tagjai közül az elmúlt évben az üdítőital-gyártó Keurig Dr Pepper volt a legnagyobb nyerő, a buborékok 71 százalékig pezsegtek. A kaliforniai Pacific Gas & Electric pedig január végén csődöt jelentett, így csődvédelem alatt végzi a szolgáltatást. A bukásokat és pláne a sikereket sokszor a technológiai fejlődés és annak kapcsán jónak gondolt kilátások, azaz a várakozások árazása hozza meg. Az elmúlt időszak egyik legnagyobb várakozása a marihuánapiaccal kapcsolatos. Mióta az Egyesült Államok néhány államában legális ez a szer, az ezzel kapcsolatos részvények árfolyama akár több ezer százalékkal lőtt ki, de a sztori még nem füstölt el. A kanadai Canopy például 2381 százalékkal emelkedett két év alatt. De az Aurora Cannabis vagy a Cronos befektetői sem jártak rosszul.
Fotó: Paul ELLIS / AFP
„A spekulánsok a nagyon meggyőző narratíva után kezdenek el nagyon venni egy-egy részvényt. A mánia papírok alapja legtöbbször az az általános vélemény, hogy bár nincs még pozitív vállalati eredmény, de nagyon jók a piaci lehetőségek. Ezt a befektetői gondolkodást láthattuk a Teslánál is. Nem lehetett cash flow alapú árazással meghatározni a cégértéket, mert még nem is termelt nyereséget, de mindenki hitt az elektromos autó jövőjében, és hogy első belépőként a Tesla dominálhatja ezt a piacot a tradicionális autógyártók helyett. A majdani növekedési lehetőségekbe vetett hit hajtotta fel az árfolyamot” – mutatott rá Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Szerinte az ehhez hasonló tipikus spekulációs ralik közé tartozott például a 2017-es 1330 százalékos menetelése is.
Régóta látszik az autóiparban, hogy valamelyik alternatív meghajtási megoldásnak nagy jövője lehet, és itt a tények hiánya nem zavarta a befektetőket, egyszerűen abban hittek, hogy az elektromos hajtás lehet a jövő, pedig arról nem álltak rendelkezésre pontos számítások, hogy a versenytársak mikor léphetnek, és az milyen hatással lehet majd a Tesla árrésére. Ilyen ralik sokszor egy-egy új technológia megjelenésekor kerülnek elő. A múlt században a vasúttársaságok, a 2000-es évek elején pedig a dotkom cégek jártak így. A lufi elfújta a Pets.com, a Webvan és a Boo.com társaságokat, de az olyan a kommunikációs cégek is áldozatul estek, mint a Worldcom, a NorthPoint és a Global Crossing. A Cisco kurzusa is 86 százalékkal zuhant, de még megvan, sőt, jól érzi magát, ahogy az Amazon és az eBay is.
„Egy másik típusa a látványos árfolyamralinak, amikor a likviditásszűke járul hozzá az emelkedéshez. Ekkor a vételi érdeklődés jóval nagyobb, mint az eladásra felkínált részvénymennyiség. Ez adódhat abból, hogy egy még viszonylag kis cégben jelenik meg tulajdonos, akitől sokat remél a piac. Erre hazai példa lehet a közelmúltból a 2017-ben tíz hónap alatt 6789 százalékkal ralizó Konzum. Nemzetközi viszonylatban a Volkswagen papírjainál figyelhettünk meg valami hasonlót tíz évvel ezelőtt, 2008 végén. A Porsche folyamatosan gyűjtögette a VW-részvényeket, ennek következtében annak árfolyama megduplázódott, miközben a bankválság miatt minden más meredeken esett. Éppen ezért számos befektető joggal gondolhatta azt, hogy az árfolyam emelkedése nem fenntartható, így komoly shortállomány épült ki a papírban. Amikor azonban kiderült, hogy opciókon keresztül a Porsche részesedése 75 százalék fölé emelkedett, elkerülhetetlenné vált a shortok zárása. A likviditás hiánya miatt a kényszervásárlók megjelenése 200 euróról 1000 euróig hajtotta az árfolyamot” – mondta Czachesz Gábor.
A nagy összezuhanásokhoz gyakran cégen belüli csalások, visszaélések vagy csak egyszerűen a vállalat tevékenységének elavulása vezet. Erre jó példa a General Electric, amelynek az árfolyama 2017 eleje és 2018 vége között 78 százalékkal zuhant, pedig ez idő alatt nem volt tőzsdekrach. A Dow Jones-indexnek a cég az 1896-os indulása óta volt tagja, de tavaly nyáron kikerült onnan. Így is a Thomas Alva Edison izzólámpagyártó cégeként indult társaság húzta a legtovább az indexben. A helyettesíthetőség is lényeges szempont, a GoPro sokáig nemcsak a videózásban, hanem a tőzsdén is sztárnak számított, de amikor kiderült, hogy a kínai gyártók tudtak alternatívát kínálni, elindult lefelé a lejtőn a papír. Négy év alatt 95 százalékkal zuhant be.
Elhervadó tulipánok
A tőzsdézők klasszikus sztorija a túlárazásra mégsem az elmúlt évekből való, hanem már 383 éves, de úgy látszik, nem tanult belőle mindenki. Tulipánhagymákkal 1635-től kereskedtek a tőzsdén Hollandiában. A különleges, nemesített hagymákért elkezdtek egyre többet adni a németalföldiek. 1636-ban volt olyan hét, amikor megháromszorozódott egyes tulipánhagymák ára, a rali nyilván meghozta a többi haszonra vágyó börzéző kedvét. Persze mint minden rali, egyszer ez is véget ért, 1637 tavaszán gondolták úgy, hogy a mai pénzre átszámítva több tízmillió forintért kínált tulipánhagyma annyira drága, hogy nem éri meg beszállni az üzletbe. Ennek a gondolatnak az elterjedését bizony sokak vagyona bánta. A túlzott remények azóta is sokszor megbosszulták magukat.
Fotó: Lars Hagberg / AFP
Kipukkadt lufi
Az 1923-ban életre hívott mutató, amelyet ma S&P 500-nak hívnak, egyébként a nagy gazdasági világválság alatt esett a legtöbbet. Ekkor 90 cég teljesítményét tükrözte az index, amely 1929 szeptemberétől 1932 júniusáig 86 százalékkal, 4,4 pontra esett. A bankhitelből vett részvények lufijának kipukkadása után a bankok is sorra bezártak. Egyben ez volt a leghosszabb, 34 hónapos medve piac is. 2019 elején 2600 pont körül mozgott a mutató. A 2008-as válság környékén ehhez képest „csak” 56,4 százalékos volt a visszaesés. Az 1987-es összeomlás környékén 33,5 százalékkal ment lejjebb az S&P 500 három hónap alatt. Ekkor volt egyébként az amerikai tőzsdén a legnagyobb egy napos zuhanás rekordja.
Lekapcsolták a villanyt
A fekete hétfőn, 1987. október 19-én a Dow Jones 22,6 százalékkal, 554 ponttal esett. Az Egyesült Államok harminc vezető cégének összértéke egyetlen nap alatt 500 milliárd dollárral csökkent. Fel is függesztették a kereskedést, sőt, még a villanyt is lekapcsolták. Ez a mínusz eléggé hihetetlen volt akkor. A jó egy hónapja kinevezett Alan Greenspan Fed-elnöknek egy repülőútra kellett mennie, és felszálláskor már látszott, hogy gond lehet a tőzsdén. Amikor leszállt, azt mondták neki, hogy 554-et esett a Dow Jones, erre ő kicsit megnyugodott, mert azt hitte ez csak 5,54 százalék, ami annyira nem is lett volna vészes. Elsőre arra nem is gondolt, hogy pontban mondják neki.
A cikk a Manager Magazin márciusi számában jelent meg
(Hopp és kopp)
