A futball olyan játék, amit 22-en játszanak 90 percen át, és a végén mindig a németek nyernek – így szól az egykori angol válogatott csatár, Gary Lineker klasszikusa. Mindez a turizmus nyelvén talán úgy hangzana, hogy sok szép helyen megfordulhatsz a világban, de arra a németek fordítják a legtöbb időt és energiát, hogy tőlük hazatérve is jó hírüket terjeszd. Bár nem csak a szövetségi köztársaságban szárnyal az idegenforgalom, más országok is példát vehetnek a Német Turisztikai Hivatal (DZT) tevékenységén keresztül arról, hogyan képviselheti és adhatja el magát – azaz a természeti értékeit, az épített örökségét, a kulturális és gasztronómiai hagyományait – a lehető leghatékonyabban egy ország. A titok nyitja csupán annyi, hogy adott egy olyan állami apparátus az ágazat élén, amely szervezettségében, vezetési struk túrájában egy profitorientált multit idéz, az apró részletek finomságában viszont egy élete esélyét megragadni kívánó kisvállalkozást.
A legzöldebb
Mivel a fenntarthatóság stratégiai irány a DZT számára, a beutazóturizmus csúcseseményének, a 45. Germany Travel Martnak (GTM) keresve sem találhattak volna ideálisabb helyszínt a szervezők, mint az ezerarcú Hessent s annak fővárosát, Wiesbadent, amely nemcsak makulátlan tisztasága, hanem az utcákon repkedő egzotikus zöld papagájok miatt képletesen is a legzöldebb német nagyváros. A GTM által 2012 óta viselt „zöld rendezvény” önmeghatározás pedig nem pusztán egy trendi, de üres jelző: éppúgy vonatkozik – a vasút és a helyi tömegközlekedés segítségével – a résztvevők környezetbarát utaztatására, mint a regionális alapanyagokat használó, az egyszer használatos étkészletet pedig következetesen mellőző cateringcégek kiválasztására.
Fotó: DZT
Az idei GTM-re 51 ország több mint 500 turisztikai szakmai képviselője – köztük a hazai utazási irodák krémje – érkezett a város folyóiról elnevezett Rajna–Majna Kongresszusi Központba, s vett részt a későbbi utazásszervezést segítő tárgyalásokon túl különféle tematikus programokon, melyek vezérmotívuma ezúttal az idén 100 éves Bauhaus építészeti irányzat volt. A 20. század meghatározó – azonos nevű – művészeti intézménye ugyanis 1919-ben kezdte meg Walter Gropius irányításával a működését Weimarban, s munkájában számos magyar művész, így például Breuer Marcell, Moholy-Nagy László és Weininger Andor is tevékenyen részt vett. A Bauhaus weimari és dessaui helyszínei 1996 óta az UNESCO-világörökség részét képezik, de ezt a minősítést az alfeldi Fagus-művek is kiérdemelték, akárcsak Berlin modern stílusú lakótelepei, illetve a főváros melletti Bernauban lévő ikonikus iskolaépület. Joggal fürdik tehát a Bauhaus-centenárium fényében Németország számos pontja, amelynek a DZT nemzetközi tematikus kampányt szentelt számos kiállítással, kulturális eseménnyel.
James Bond bőrében
A mintegy 280 ezer lakosú Wiesbadenre szűkítve a kört, a 20. század elején neoklasszicista stílusban épült Kurhausban különleges kettős élménnyel gazdagodhat a látogató, hiszen egyazon tető alatt kapott helyett a világ egyik legimpozánsabb hangversenyterme és egy nagy múltú, elegáns kaszinó is. Így a turista akár néhány perc leforgása alatt – komolyzenei élményekkel felvértezve is – a Casino Royale-beli James Bondnak képzelheti magát egy szerencsezsetonnal a kezében. A magyar látogatók körében egyébként sem légből kapott a szerencsejáték, elvégre Kincsem, a legyőzhetetlen csodaló anno Wiesbadenben is nyert, a sikerére számító lóversenyfogadók nagynagy örömére.
Fotó: DZT
A németek persze nem arra építik a turizmusukat, hogy a gyanútlan odalátogató a rulet tasztalnál hagyja ingét, gatyáját, igaz, Petra Hedorfer, a DZT igazgatótanácsának elnöke nem is a játékbarlangban, hanem a hangversenyteremben jelentette be, hogy tavaly sorozatban kilencedszer döntött rekordot az idegenforgalom. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai alapján 87,7 millió külföldi vendégéjszakát regisztráltak, ami éves alapon ötszázalékos növekedésnek felel meg. Ehhez küldő piacként a méreteihez képest Magyarország is erőn felüli teljesítménnyel járult hozzá: a honfitársainkhoz köthető 798 ezer múlt évi vendégéjszaka csaknem négy százalékkal múlja felül a 2017-es mutatót.
Sör és bor
A legtöbben olyan magától értetődően társítjuk Németországhoz a sört, mint Olaszországhoz a pizzát, a németek azonban az utóbbi időben az árpamaláta mellett a szőlőből is igyekeznek a lehető legtöbbet kihozni. Ennek ékes példája a Rajna-völgyi borvidékhez (Rheingau) tartozó Wiesbaden, amely különösen híres a bor- és pezsgőtermelésről. Több pezsgőmárkát is Hessen fővárosában állítanak elő, közülük akár az Adam, a Fürst von Metternich, a Henkell vagy a Söhnlein márkanév is ismerősen csenghet. A helyiek rendkívül büszkék minderre, az utóbbi, a Henkell pezsgőgyár bejárása például olyannyira hosszúra nyúlt, hogy az 1700-as években épült Rajna-parti biebrichi kastélyra alig maradt idő a minden részletre – és kóstolásra – kiterjedő pincelátogatás után.
Pedig Wiesbadenben a borászatot még nagyobb becsben tartják, az itt gyártott és forgalmazott tételek főként a környező Dotzheim, Frauenstein, Kost heim, Nordost és Schierstein dűlőit dicsérik. A festői kisvárosba, Rüdesheimbe drótköteles felvonón érkezve például olyan borhotel is színesíti a szálláskínálatot, ahol egy lakóhordó belsejében tölthetjük az éjszakát. Aki ennek ellenére másnap reggel bor helyett megszokásból kávét inna, annak is érdemes óvatosnak lennie: a helyi változatnak csak az egyik fele eszpresszó, a másik fele konyak. Hiába, egy éhgyomorra elfogyasztott „konyakkávéval” nehéz is lenne szomorú emlékekkel hazatérni Hessenből.
BAUHAUS UTÁN BEETHOVEN
Ahogy az idén a 100 éves Bauhaus építészeti irányzat volt a német beutazóturizmus fő tematikája, úgy jövőre Ludwig van Beethoven születésének 250. évfordulója lesz az apropó, házigazdaként pedig Wiesbaden Rostocknak adja át a stafétát. Már azt is lehet tudni, hogy 2021 a Kneipp éve lesz, ugyanis ekkor lenne 100 éves Sebastian Kneipp katolikus pap, aki lelkészi hivatása mellett világhírű vízgyógyászati módszert fejlesztett ki, amit ma is Kneipp-kúrának ismerünk. Mindez előrevetíti, hogy két év múlva a fürdőturizmusra fókuszál majd a Német Turisztikai Hivatal.
A cikk a Manager Magazin július-augusztusi számában jelent meg
(Kalandozás Weimartól Wiesbadenig)
