Manager Magazin

Mindig a felfedezés vonzott

A turisztikai újságírás ismert személyisége, szinte minden kontinenst keresztül-kasul beutazott, a világ majdnem minden országában járt. Több mint száz útifilmet forgatott, könyveket írt, egyetemen oktat. Felépítette a Világszám nevű brandet, amely több mint két évtizede mutatja be a világot a turisták szemével.

A Prima Primissima díjas újságíró kiskorában azt gondolta, vadászpilóta lesz, mint ahogy régen az édesapja is az volt. Később azonban szembe kellett néznie azzal, hogy enyhe tériszonya és látásproblémája miatt nem biztos, hogy jó pilóta válna belőle. Később ezért is hagyta inkább kibontakozni az írói vénáját, melyet gyerekkora óta érzett magában. Kisiskolásként először a szüleinek írt „újságot”, majd középiskolásként már az iskolaújság szerkesztője volt, irodalmi esteket is szervezett. Először az ELTE Bölcsészettudományi Karára nyert felvételt, majd az egyetemi tanulmányaival párhuzamosan elvégezte a rádióriporter-szerkesztői képzést.

Egy korai élménye miatt mindig is izgatta a világ megismerése.

Volt egy svájci nagybátyám, akihez kilátogattunk a szüleimmel. A nagybátyámmal egyszer bementünk egy hatalmas áruházba, lemozgólépcsőztünk az élelmiszerosztályig. Már a mozgólépcső is óriási csoda volt, hiszen soproni vagyok, és akkoriban csak a fővárosban volt hasonló. Az áruház alsó szintjén megláttam, hogy hatalmas mennyiségben lógnak a banánfürtök. Egyszerűen nem értettem, miért nincsenek kilométeres sorok a kirakat előtt

– mesélte Kiss Róbert Richard. Mint mondta, a rokona felvilágosította, hogy az áruházba szinte bármikor bárki bejöhet és megvásárolhatja azt, amit szeretne. „Ezt nem akartam elhinni, akkoriban nálunk decemberben lehetett déligyümölcsöt kapni, ha időben odaértél a boltba, s maximum három kilót” – tette hozzá, majd elmondta, ez az élménye hívta életre benne a felfedezőt. Kezdetnek elutazott Csehszlovákiába, Jugoszláviába, járt az akkori NDK-hoz tartozó Rügen-szigeteken, majd a rendszerváltozás hajnalán – mint sokan mások – befizette magát az akkor divatosnak számító „tarvisiói bőrkabáttúrákra”, amikor is a turisták belevetették magukat az olasz piacozásba. „Aki visszafogott volt, csak egy-két kabátot rakott be a táskájába, de aki nagyban gondolkodott, az nem állt meg a féltucatnál” – emlékezett vissza, majd azt is elmesélte, hogy elutazott az örök kincsvadászokat lázba tartó isztambuli bevásárlóutakra is. „Egyik helyen sem vásárolgattam, engem mindig is a felfedezés izgatott leginkább” – tette hozzá.

Nekem a top Magyarország és a környező, magyarok lakta területek. Soha nem fordult még meg a fejemben, hogy máshol éljek
Fotó: MM

A kilencvenes évek elején megismerkedett az akkoriban kialakuló utazási irodákkal, amelyekkel együttműködve újabb országokba juthatott el, és készített elsők között úti beszámolókat Thaiföldről, a Dominikai Köztársaságról vagy éppen Kenyáról, majd ezzel párhuzamosan a Magyar Televízió munkatársaként már nagyobb terjedelmű útifilmeket is gyártott a világ több pontjáról. Később dolgozott a Magyar Rádió szerkesztő-riportereként, illetve több kereskedelmi médiumnál számos utazási magazint készített. „»One-man show-szerű« kísérletezgetéssel álltam a kamerák elé, persze ez ma már szinte alapfeltétel, ha valaki a médiában műsort akar készíteni” – mondta, majd hozzátette, a filmeket követték a több nyelven megjelenő útikönyvei, melyekben összegyűjtötte, hogy külföldön mely szállodákat érdemes felkeresni, ha valaki igazán exkluzív élményekre vágyik.

A Manager Magazinnak elmondta, napjainkra a turizmus forradalmi változásokon esett át, ezzel a lehetőséggel pedig Magyarország is élni tudott. A fapados járatokkal könnyen bejárható lett a világ, ezáltal az utazás rég nem számít luxusterméknek. Kialakultak a fejlett foglalási rendszerek is, így már egy okostelefonnal is leszervezhető a kívánt út, ha nem is ad mindig olyan biztonságot, mint egy jobb iroda. „Jelentős növekedési trend tapasztalható a világban, nemcsak Európában, de már a folyamatosan erősödő Ázsiában is rengetegen megengedhetik maguknak az utazás élményét” – mondta a szakember. Kiemelte azonban a felívelő turizmus kedvezőtlen hatását is, hiszen – most már Barcelonában, Dubrov nikban és Velencében is – kezd kialakulni az úgynevezett „overtourism”, azaz amikor bizonyos időszakokban túlterheltté válnak egyes városok, ez a tendencia pedig már némelyek szerint Budapest bulinegyedét is fenyegeti.

Fotó: MM

Tapasztalata szerint nincs univerzális recept a tökéletes turistacélpontokat illetően, hiszen mindenki másra vágyik: „Mást ajánlanék egy családnak, ahol gyerekek vannak, és megint más ötletem lenne annak a fiatalnak, aki ismerkedni szeretne az éjszakában” – tette hozzá. „Ha valaki elmegy Thaiföldre bulizni, annak ajánlanám az elképesztően érdekes éjszakai rendezvényeket kínáló Pattaját, de ha zavarná a káoszszerű rendezetlenség, a kosz, akkor Ázsián belül látogasson el a japán fővárosba. Tokióban egy metróállomást összegraffitiző magyar fiatalt nem a rendőrségre, hanem a pszichológushoz vitték, mivel nem értették, miért tesz tönkre valaki egy pályaudvart csak úgy” – magyarázta a kontinensen belül érzékelhető különbségeket.

Az egyesült államokbeli utazásai kapcsán megemlítette, hogy Hawaii nem feltétlenül a strandjai miatt tetszett meg neki – mert szerinte Bora Bora vagy a Maldív-szigetek fehér homokos partjai látványban messze verhetetlenek –, sokkal inkább az ott szerzett élmények miatt, például európaiként „az amerikai fegyverkultuszt” megélni egy kis szigeten felejthetetlen kaland volt számára. „Gyakorlatilag egy lövészklubban végiglövöldöztünk egy napot Honoluluban” – mesélte. „Többször átutaztam az Egyesült Államokat, lenyűgözött az ország sokszínűsége, a szervezettsége, de tetszik Argentína, Oroszország, Horvátország, Olaszország is” – tette hozzá. „Nekem azonban a top Magyarország és a környező, magyarok lakta területek, soha nem fordult még meg a fejemben, hogy máshol éljek” – árulta el az egyébként négy nyelven beszélő újságíró, akit – bárhol is járt a világban – a hazai környezet és a magyar nyelv mindig hazahúzott.

Fotó: MM

Érdemes turistaszemmel is bejárni az országot, és akkor rájöhetünk, menynyi látnivaló és program várja az ideérkezőket

– mondta Kiss Róbert Richard, aki szerint az elmúlt években tapasztalható fejlesztések, az épített örökségek rendbetétele, a közbiztonság állapota jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy egyre többen fedezik fel hazánkat. A szakújságíró szerint mára elképesztő kínálat várja az idelátogató turistákat, a különféle fesztiválok, a dinamikusan fejlődő főváros, az új gasztrocsodák sok érdeklődőt csábítanak Magyarországra. „Rengeteg díjnyertes szállodánk van, magát Budapestet pedig az egyik netes versenyen a legjobb európai úti célnak szavazták meg a külföldi vendégek. Ezeket mind érdemes megbecsülni” – tette hozzá.

A cikk a Manager Magazin májusi számában jelent meg

(Mindig a felfedezés vonzott)

Manager Magazin – HU

turizmus Manager Magazin utazás Kiss Róbert Richard