Mára eljutottunk oda, hogy a trendeket nem a nagy cégek, hanem a kis sörfőzdék diktálják – mondta Vásárhelyi István sörgasztronómus, sörblogger, aki rendszeresen publikál a sörkultúráról, illetve blogján beszámol az ezredforduló után Magyarországon is elterjedt sör- és gasztronómiai trendekről. Alapító tagja volt a Magyar Sörgasztronómiai Egyesületnek, amelynek mára szinte minden egyes tagja a hazai sörélet meghatározó szereplője (sörboltos, sörfőző).
Én nem lettem sörfőző, azonban a szállodaipari végzettségem és a munkáim miatt mindig is gasztronómiához közeli területen dolgoztam
– tette hozzá. Az így szerzett tapasztalataiból is látja, hogy a hazai sör- és gasztroforradalomnak nevezett folyamatból profitált az ország, főleg ha azt nézzük, honnan is indult el a magyar sörpiac.
Vásárhelyi szerint Magyarországon a kilencvenes években, a nagy állami vállalatok leépítése, illetve a privatizáció időszakában a fogyasztási igényeket egyáltalán nem tudta kielégíteni a hazai söripar. A főzési technológiák fejlesztésére senkinek nem volt pénze, viszont a sör fogyasztására továbbra is jelentős volt az igény. A nagy sörgyárak leépítése, bezárása után mintegy háromszáz kisebb főzde osztozkodott a piacon, hogy kielégítse a helyi igényeket, azonban sok helyen továbbra sem mutatkozott érdemi fejlődés a minőség tekintetében.
Fotó: MM
A multinacionális cégek megjelenésével a főzdék száma jelentősen visszaesett, csak a valóban innovatív vállalkozások maradhattak talpon. Ezek az ezredforduló után a nemzetközi trendek és a kísérletező sörreceptúrák meghonosításával továbbra is ott voltak a piacon, majd az új alapítású főzdék ennek a folyamatnak az élére is tudtak állni. Vásárhelyi István szerint a hazai sörfogyasztók között is megvoltak a cseh, a belga vagy a brit sörök rajongói, azonban az olyan fajták, mint például a felső erjesztésű IPA (India Pale Ale), csak az elmúlt években tudott nagyobb közönséghez is eljutni.
„Amikor a Soproni először megjelent a saját fejlesztésű IPA-val, az telitalálat volt. Minden kis boltba eljuttattak egy olyan terméket, amelyet pár évvel korábban az emberek kilencven százaléka még egyáltalán nem ismert” – tette hozzá. A nemzetközi sörtrendek utat törtek a magyar piacon, illetve több gyártó különböző külföldi márkákat is elkezdett forgalmazni az országban. A szakértő szerint a kétezres évek közepén a gazdasági válság éreztette hatását a hazai sörfogyasztásban is: a magyarok döntő többsége az olcsóbb fajtákat vette, ugyanakkor a prémium termékek fogyasztása is nőtt. 2016-tól azután megindult egy lassú bővülés a termelésben.
Jelenleg összesen 240 ezer hektoliter sört (60-70 főzde körülbelül 90 ezer hektónyit + a Pécsi Sörfőzde) állítanak elő a kis főzdék az országban, ez éves szinten a hazai termelésnek csupán a négy százaléka
– mondta Vásárhelyi István, aki szerint a fogyasztási szokásokhoz illeszkednek a sörtermelési technológiák is. Ezekből látszik, még mindig van hova fejlődni. A sörtermelők viszont arról beszélnek, hogy kezd a piac telítődni: négy éve szinte mindent el lehetett adni, ma már igen kemény verseny van – tette hozzá.
Jelenleg nagyon fontos egy sör pozicionálása: miközben figyelni kell a helyi igényeket, jelen kell lenni a gasztronómiai fesztiválokon, emellett a minőségi feltételeknek is meg kell felelni egy piaci szereplőnek
– mondta a sörgasztronómus.
„Ugyanúgy, mint a borkultúra területén, a tömegtermelés helyett itt is a minőség felé kell elmozdulni, és ahhoz képest, hogy a sörtermelés több mint húszéves lemaradásban van, szép eredményeket tud felmutatni. Az idén már nagyon sok helyen a sörvacsoráknak is van jelentőségük” – mondta. Vásárhelyi István szerint a kis főzdék kezdik felismerni, hogy össze kell fogniuk, hatékonyabbá kell tenniük a disztribúciót, a sörkultúra fővárosi koncentrációját pedig meg kell változtatniuk ahhoz, hogy az ország bármely pontján minőségi sört lehessen fogyasztani.
A cikk a Manager Magazin júniusi számában jelent meg
(Fontos egy sör pozicionálása, és figyelni kell a helyi igényekre)
