Nagyot változott az elmúlt közel két évtizedben a pénzügyi technológiáról, azaz a fintechről való gondolkodásunk. Az iparág hajnalán, a dotcom lufi kibontakozásával párhuzamosan az volt a vélekedés, hogy az innovatív, lendületes garázscégekből induló tech vállalatok megfojthatják a hagyományos bankolást. Később, a 2010-es évek fordulóján már sokan inkább úgy gondolták, hogy a tőkeerős befektetési bankok és az általuk felkarolt tech vállalkozások csoportjai közt dől majd el, ki lesz a fintechforradalom nyertese. Ez a vélekedés nem változott, hiszen számtalan esetben látjuk a hagyományos banki világ találkozását a modern informatikai módszerekkel,
ma már alapvetés, hogy egy befektetési bank fintechstratégiát hirdet, amelyen belül automatizál, racionalizál, online bankot indít, igyekszik a felhasználói élmény felé fordulni.
Az elmúlt években azonban jól látható az a jelenség is, hogy a nagy technológiai vállalatok – mint a Google, az Apple – belépnek a pénzügyi szolgáltatások piacára, és igyekeznek maguknak komoly szeletet kihasítani a klasszikus banki területek közül. Egy tőkeerős, széles felhasználói bázisú tech céget, amelynek komoly tapasztalata van az ügyfelek igényeinek kielégítésében, a végfogyasztók sokkal szívesebben látnak az életükben, mint a mai napig sokszor negatív sztereotípiákkal sújtott befektetési bankokat. Ráadásul egy évtizeddel a pénzügyi válság után még mindig érezhető a klasszikus nagybankokkal szembeni bizalmatlanság.
A jelenségről a júniusi G20-csúcson Christine Lagarde is beszélt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatója hangsúlyozta, hogy az áttörő újítások a big tech cégektől érkezhetnek, amelyek óriási ügyfélelérésük, tőkéjük és a felhasználói adatokat elemző mesterséges intelligencia felhasználásával kínálhatnak pénzügyi termékeket. „Igaz, hogy ezek a cégek közelebb hozzák a bankkapcsolattal nem rendelkező felhasználókat a pénzügyi szektorhoz, ám működési modelljük veszélyezteti a személyiségi jogokat, piaci erejük pedig torzíthatja a versenyt.” Az igazgató fontos problémákat pedzeget. A széles, akár több milliárd fős felhasználói bázisra és a fogyasztók által kedvelt márkanevekre támaszkodva a nagy tech vállalatok komoly versenyelőnnyel indulnak a befektetési bankokkal szemben. Ráadásul már az sem mondható el, hogy szegény cégek volnának, a Szilícium-völgy urainak tőkeereje ugyanis bőven összemérhető a legnagyobb pénzintézetekéivel. Alább a négy legnagyobb nyugati tech vállalat, az Apple, az Amazon, a Google és a Facebook fintech-törekvéseit vizsgáljuk meg. Azért csak a nyugatiakat, mert a kínai cégek tervei és törekvései nehezen választhatók el az államétól, illetve, mert a kínai pénzügyi rendszert és piacot még belföldről is rendkívül nehéz átlátni.
Apple – Forradalmasítani a bankkártyát
Mivel az Apple saját fejlesztésű fizetési rendszere, az Apple Pay viszonylagos sikernek bizonyult (bár Magyarországon két nap után elbukott a rendszer), az Apple továbbmegy: ezen a nyáron dobták piacra az Apple Cardot. A termék jó példa arra, hogy a tech cégek és a bankok, ha jó pénzről van szó, kiválóan együtt tudnak működni. Az Apple Cardot a kaliforniai óriás a Goldman Sachs szakértőivel fejleszti és MasterCard hálózatában működik, s terveik szerint nemcsak betörnek a hitelkártyapiacra, de fenekestül fel is forgatják azt.
Fotó: NOAH BERGER / AFP
Már a plasztik kinézete is innovatív: nincs rajta sem a kártyaszám, sem a CVC-kód, sem a lejárati dátum, és az aláírás sem lesz elérhető, az összes adatot az Apple Walletben tárolják. A másik fő újdonság, hogy a kártyáról leválasztják mindazt a pénzügyi terhet, amely tipikusan a banki szolgáltatásokkal jár együtt: nincs éves díj, nincs késedelmi kamat, nincs díja a limit túllépésének. Egyedül hitelkamatot kell fizetni a használatért, de az Apple arra törekszik, hogy a piac legalacsonyabb kamatlábát tudja felmutatni a fogyasztóknak. A pénzügyi szolgáltatások közül kiemelendő, hogy a kártyához saját pénzvisszatérítési program is jár majd: fizikai vásárlás után az összeg egy százalékát írják jóvá, online fizetés esetén két, míg az Apple saját szolgáltatásaiért (iTunes, iCloud) három százalékot. Ráadásul a kártyát az Apple Walleten keresztül lehet igényelni bankfiók helyett, igaz, a szigorodó ügyfélazonosítási követelmények tekintetében az Apple még nem nyilatkozott.
Ezek ugyanakkor csak pénzügyi szolgáltatások, a felhasználók nem a pőre számok és szolgáltatások miatt szeretik az Apple-t. Ezért a kaliforniai cég újragondolta a számlakivonat évtizedes intézményét, és puszta táblázat helyett felhasználói élményt varázsol a kiadások követéséből. Vizuális megjelenítéssel tudjuk menedzselni a költéseinket, különböző algoritmusokkal igyekeznek értelmezni a kiadási szokásainkat (persze tájékoztatva erről az anyacéget), és térképet is kapunk a vásárlásainkról, tehát egy költségvetés-menedzselő applikációt mellékelnek a hitelkártya mellé. A fogyasztók az Apple-re felhasználóbarát vállalatként tekintenek, a fogyasztói hűség is rendkívül magas a cég tekintetében.
Google – Nem kell önállóan piacra lépni
Úgy tűnik, hogy az internet legismertebb oldalát működtető tech óriás, az Alphabet (vagy ismertebb nevén Google) nem önálló szereplőként akar a fintechpiacra lépni, inkább másoknak adja el vonatkozó szolgáltatásait. A kaliforniai cég a mesterséges intelligencia (AI), a big data és az adatelemzés terén meglévő eljárásait, szoftveres megoldásait és know-how-it árulja a szerződő feleknek. Ugyan Google Pay néven van fizetési szolgáltatása, amelyben elég sok a bank partner, és még saját bankkártyájuk is van, a piac mégsem úgy könyveli el a céget, mint amely vezető szerepre tör a fintechszektorban.
Meglehet azonban, hogy ez változik az évek alatt, a Google befektetési üzletága, a Google Ventures ugyanis jó néhány fintech startupba beszállt. A több száz cégből álló portfóliójában pedig olyan fintech vállalkozások és pénzügyi szolgáltatók találhatók, mint a Spruce Finance, a PayRange vagy a LedgerX. A vállalat friss akvizíciós listáját végignézve azonban az látszik, hogy a Google jobban tör a média, a szórakoztatóipar és az e-gaming területe, mint a fintech felé.
Amazon – Nem akar bank lenni
Az Amazon már jó ideje fejleszti és teszteli a szolgáltatásához kapcsolódó pénzügyi platformjait, saját fizetési rendszere, letétkezelési szolgáltatása van, és már hitelezni is tud. A zászlóshajó, a 170 országban 33 millió felhasználóval működő Amazon Pay egy klasszikus fizetési megoldás, amelynek keretében a felhasználó elektronikus tárcát hozhat létre. Az Amazon Cash ingyenes letétkezelési szolgáltatás, célja, hogy betöltse az űrt a bankkártyás fizetéses ügyfelek és azon vállalatok között, amelyek függnek a minél előbbi fizetéstől. Elindult az Alexa Alap is, amely befektető a Greenlight Financialben, amely fiatalkorúaknak szóló bankkártyákkal foglalkozik. E kártyával a szülők felügyelni és menedzselni tudják gyerekeik online költekezését. Az Amazon több együttműködést is kötött klasszikus pénzügyi szolgáltatókkal. A Visával csinálja az Amazon Visa hitelkártyát, a Synchrony Bankkal az Amazon Prime Store Cardot, a Bank of Americával pedig az Amazon Lendinget, amely olyan kisvállalkozásokat segít, melyek az Amazonon értékesítenek. 2011-es indulása óta több mint hárommilliárd dollárnyi hitelt helyezett ki.
A cég azonban nem akar bank lenni, erről korábban Patrick Gauthier, az Amazon Pay alelnöke beszélt. Mint fogalmazott: az Amazon nem utazik a spekulatív világban. „Inkább az adatok alapján eldöntjük, mire van szükségünk, aztán eldöntjük, hogy ehhez mi építjük ki az infrastruktúrát, vagy összeállunk valakivel.” A vállalat főként a meglévő szolgáltatását egészíti ki, hogy a fogyasztóknak el se kelljen hagyniuk az oldalát. A piaci szereplők Bank of Amazonnak hívják a tech óriás által maga köré épített ökoszisztémát, pedig a Bank for Amazon talán találóbb volna. Legújabb törekvésük az Amazon biztosítási ágazata, értékesítőként igyekeznek piacra lépni. Sajtóinformációk szerint több céggel is tárgyalnak, többek között a Legal & General brit biztosítóval, amellyel egy közös, blockchainalapú biztosítási szolgáltatás indítását tervezik.
Facebook – Bankolni a bankok helyett
A Facebook idén májusban a libra bejelentésével robbant be a fintechiparágba. A kriptovalutával a közösségimédia-óriás azon másfél milliárd embernek kíván pénzügyi szolgáltatást nyújtani, akik nem férnek hozzá hagyományos banki szolgáltatáshoz. A kaliforniai vállalat azonban a filantróp szavak mögött inkább a 2,4 milliárd felhasználója segítségével az online és a fizetési rendszerek minél nagyobb szeletét hasítaná ki magának. Emellett persze a cég előremenekül: az adatkezelési botrányoktól megtépázott hírnevét igyekszik helyreállítani azzal, hogy a fókuszt a közösségi médiáról a pénzügyi szolgáltatásokra helyezi.
A kriptovalutát a Calibra nevű tárcával lehet majd kezelni, amelyet telepítenek a Facebook alkalmazásaiba. Az árfolyamot egy több devizából (köztük dollárból, jenből, euróból) álló kosárhoz kötik, így a kereskedők nem árfolyamnyereség elérésére, hanem valós tranzakciókra használják majd. A libra gyakorlatilag bankként működhet a világ számtalan helyén, ahol nincs lehetőség bankolni. Sőt, a tárca igényléséhez és az érmék megvásárlásához sem kell bankszámla, amely a hagyományos kriptovalutához szükséges. És a hírek szerint a Facebook meg sem áll itt: egy egész pénzügyi infrastruktúrát, globális pénzügyi rendszert akar létrehozni maga köré, több milliárd felhasználójának első kézből értékesíteni az ilyen jellegű szolgáltatásokat.
A libra azonban egyelőre több kérdést is felvet, amit a Facebook képtelen megválaszolni. Egyrészt: miért bízna a felhasználó a Facebookban, ha a vállalat az elmúlt években gond nélkül adta-vette az ügyféladatokat. Másrészt, hogyan akar globális szerepre törni a libra globális szabályozás nélkül. Harmadrészt pedig, milyen hatással lehet mindez hosszabb távon az épp fellendülőben lévő kriptopiacra.
A cikk a Manager Magazin szeptemberi számában jelent meg
(Fenyegetik a bankokat a tech óriások)
