Ha valaki a digitális pénzügyi szolgáltatások terén épít karriert, az jó eséllyel mindig is penge volt informatikából és angolból. A Peak Financial Services alapító-tulajdonosa, Suppan Márton példája mégis azt mutatja, hajmeresztő különbségek lehetnek az elmélet és a gyakorlat között: 29 évesen sikeres cégvezető, a külpiacokon is jegyzett fintechguru, pedig anno a karrierépítéshez elengedhetetlennek vélt tantárgyakkal alaposan meggyűlt a baja az iskolában, még a bukás réme is fenyegette.
Haladó szellemiségű a családunk, de nem a digitális eszközök terén, nagyon sokáig tévénk és számítógépünk sem volt. Mindig a logikát kerestem a klasszikus magolós tanulás helyett, és ez néha visszaütött
– idézi fel a Manager Magazinnak Suppan Márton a kezdeteket. Széles skálán mozgott az oktatásban, annyi szent, hiszen 6–10 évesen Waldorf-iskolába járt, az érettségit viszont már a piaristáknál tette le, de a Budapesti Metropolitan Egyetem előtt a felsőoktatásban is voltak kalandozásai. „Félévet jártam a Pázmányon jogra, de arra jutottam, inkább valami olyat hozok létre, amiből szükség esetén ki tudom fizetni az ügyvédeket. A jog után a Corvinuson a gazdálkodás és menedzsmentet kezdtem el, de az sem volt az én világom” – összegez. Ilyen előzmények után nála hatványozottan igaz a „nem az iskolának, az életnek tanulsz” megállapítás: minden szükséges tudást és tapasztalatot magára szedett ahhoz, hogy 2014-ben elindítsa a régió egyetlen prepaid fizetéstechnológiák kibocsátását menedzselő vállalkozását.
Fotó: Vémi Zoltán
Áldás és átok
Arra a felvetésre, hogy egy tízes skálán vajon hol tart most a szakmai pályafutása, hezitálás nélkül feleli, „valahol a kettes és a hármas szint között”. Szerinte sokan a cégük bevételét vagy a személyes vagyonukat tartják a legfontosabb fokmérőnek, nála viszont a kapcsolatrendszer a kulcs, a három kategória közül e téren is áll a legjobban. Az viszont már nem „fekete vagy fehér típusú kérdés”, hogy áldás vagy átok a fintech világában, ha valaki Magyarországról indul. „Jó pilot piac a hazai egy-egy újítás tesztelésére, ráadásul sok a kiváló ITszakember, de a kreatív termékfejlesztés terén is lehet nagy koponyákat találni. Mivel a digitális szolgáltatások területén máig elmaradott a régió, ha valaki merészet álmodik, és tesz is elég erőfeszítést annak megvalósításáért, az nagyot szakíthat. A mérleg másik serpenyőjében azonban ott van, hogy kis ország vagyunk, ami komoly akadálya a bővülésnek, például ha valaki befektetőt keres. Mindemellett azért is a B2B ügyfelekre fókuszálunk, mert lakossági szinten a pénzügyi tudatosság továbbra is alacsony fokú, így a B2C nehezen járható út” – sorolja a legfontosabbakat pró és kontra. Szerénytelenül állítja, hogy
a Peak termékpalettáját, szolgáltatásait végigpörgetve hozzák azt a szintet, mint a ma már sok milliárd dollár értékű Monzo vagy Revolut,
pedig eleve sokkal kevesebb pénzből vágtak bele, ráadásul egyes funkciókat akár két-három évvel korábban vezettek be.
MOTIVÁCIÓ KÉT KERÉKEN
Az 1990-es születésű Márton a tízgyermekes Suppan család hetedik tagjaként érkezett. Gondolhatnánk, hogy egy ekkora családban a belső rivalizálás is meghatározó hajtóerő lehet, ő mégis inkább amondó: a győzni akarást a sport világából hozta magával. Tízévesen indult el először egy bicikliversenyen, hogy aztán 12-től 18 esztendős koráig egyesületi szinten hegyikerékpározzon: a második szezonjától végig válogatott versenyző volt, háromszoros magyar bajnok, osztrák kupasorozatot nyert, és még Világkupa-futamról is van egy nyolcadik helyezése. Külföldi profi csapatoktól is kapott ajánlatokat, de úgy érezte, mást is tartogat még számára az élet, ezért a felnőttkorba lépve lezárta ezt a fejezetet. Igaz, azóta is rendszeresen mozog, két keréken és futva is, örök kedvenc a Hármashatárhegy és az Alpok.
Úgy látja, az esetek többségében még a döntéshozók is ködösen fogalmaznak azzal kapcsolatban, hogy a szabályozói környezetet tekintve lehet vagy kell-e különbséget tenni a pénzügyi szektor hagyományos szereplői és az új hullám, a fintech vállalkozások között, de jogosulatlan előnyre nem is szeretne szert tenni. „Azonos tevékenység esetén az elbírálás se különbözzék, ezzel nehéz vitatkozni. Ha valaki egy száz éve létező kereskedelmi banknál vezet folyószámlát, ott van miből kigazdálkodni az adókat és a bírságokat, míg a másik oldalon egy huszonéves által alapított fintech cégnél aligha, de mivel az ügyfél ugyanúgy rábízta a pénzét, nem szabad differenciálni. A szabályok nem a piaci szereplők szempontjai mentén adnak vagy vesznek el, hanem a végfelhasználókat, az ügyfeleket védik. Egy sarki kifőzdének is ugyanazokat az előírásokat kell betartania az étel minőségére vonatkozóan, mint egy gyorsétteremláncnak” – jegyzi meg, hozzáfűzve, hogy a Facebook is veszélyes vizekre evez kriptovalutája, a libra megjelenésével, amit pénzügyi felügyeleti szempontból még mindig ezerféleképpen lehet csűrni-csavarni, és a kockázatokat tovább növeli, hogy ebbe a sorba az Amazon vagy az Apple is bármikor beállhat. Egyúttal megjegyzi: jelenleg nincs olyan bank, amely a világ összes állampolgárának egyszerre szolgáltat, kíváncsian várja, mit fognak szólni a titkosszolgálatok ahhoz, hogy egyazon rendszerben nyilvántartva szabadon utalgasson egymásnak egy orosz, egy amerikai, egy kínai és – mondjuk – egy szíriai ember.
Tőkebevonás előtt
A Peak és a társvállalat, a Simplon (Simplon Zrt. és Simplon Marketplace Kft., de a cégcsoporthoz tartozik az Egy Digitális Jövőért Nonprofit Kft. is) évente egymillió eurós árbevételre már ma is stabilan képes, az első után a „második öt év” végén pedig már a 30–100 millió eurós forgalom is elérhető cél lehet. A már meglévő 15–20 vállalati üzleti partner és a világ 88 országát lefedő kártyabirtokos magánszemély biztos alapot ad, az ambiciózus növekedéshez azonban szükség van mintegy 5–8 millió eurós tőkebevonásra, lehetőleg már jövőre. A hazai jelenlét erősítése mellett betörnének a román és a horvát piacra, Budapest után Bukarestben és Zágrábban irodát is nyitnának.
„Románia jó lehetőség: nagy ország, nagy készpénzállomány. A banki kínálatuk pedig olyan, mint a magyar volt úgy 15 éve, egy-egy számlacsomag és kártyatermékkel, de magas a háztartások internetellátottsága, és ne feledjük, ott él csaknem húszmillió ember” – veszi számba az előnyöket. A következő tőkebevonás két-három évvel később jöhet el, akkor további 15–20 millió eurós forrásból már komplett európai hálózatban gondolkodhatnak. „Nem az angol bankokkal akarunk szerződni, nem úsznánk a véres óceánban” – int óvatosságra. Merthogy közös a két lépcsőfokban, hogy a nem pénzügyi cégek után kifejezetten a bankokra, biztosítókra, egyéb pénzügyi szolgáltatókra koncentrálnának.
JUHÁSZ TEREPE AZ IT
„A piarista gimnazista évek alatt lettünk jóban, kijelenthető, hogy abban a közegben mindketten különcök voltunk” – emlékszik vissza Juhász Benedek, a cég operatív igazgatója, aki az első és eddig egyetlen olyan tagja a Peak csapatának, aki Suppan Mártonhoz hasonlóan átfogó felső vezetői szerepkört tölt be. Bár elemző közgazdásznak tanult, és közben a filmesztétikát is elvégezte, rájött, hogy inkább az IT az ő terepe. Volt gyakornok az IBM, a Sony és a Google kötelékében is, majd a nagy cégek után jöttek a kicsik, a startupok, köztük a Webuni, melyet a korai szakaszától segített projektmenedzseri, üzletfejlesztési tapasztalataival. Az ötéves Peakhez is üzletfejlesztési vezetőként csatlakozott három esztendeje, sokat profitál abból a vállalat, hogy Benedek nemcsak az IT-hez, hanem az emberekhez is ért. „Ha nem is mindig az én fejemből pattan ki egy innovatív megoldás, a megvalósításhoz hatékonyan alakítom ki a csapatot” – meséli az operatív igazgató, hozzátéve, náluk nem pusztán üres lózung, a kollégák barátok is egyben.
„Ha egy társaság saját arculatos prepaid kártyát akart netbankkal, applikációval, azt készen szállítottuk neki csomagban, de a versenyszférában ma már minden az árcsökkentésről szól, ugyanazt az összeget sokan több fejlesztésért sem fizetik meg. A bankok viszont lépéskényszerben vannak, amire a Prometheus platform a válaszunk. A használatával bármelyik klasszikus pénzintézet néhány hónap alatt, alacsony beruházási költséggel hozhatja létre a saját digitális banki divízióját” – mutat rá, kiemelve, hogy akár 90–95 százalékkal is olcsóbbak lehetnek, mint ha egy bank maga vágna bele a fejlesztésbe, amelynek az előkészületeivel ráadásul akár évekig is bajlódhat. „PSD2, open banking, online számlanyitás: a kritikusok nem véletlenül mondják, hogy a pénzintézetek többsége még csak kapargatja a felszínt, és az ügyfélélmény hajszolása mögött a háttérben továbbra is sok a manuális munka és a hibázási lehetőség” – állapítja meg. Meggyőződése szerint az új csapásirány új árazási és sales technikát is követel, de ezzel a platformmal már az európai piacon bárhol labdába rúghatnak. Bár a tőkebevonás még nyitott kérdés, addig sem dobálóznak felelőtlenül a pénzzel. „Nem szeretem azt a fajta üzleti modellt, hogy ha nem vonunk be tőkét három hónapon belül, akkor felborulunk, ezért is van legalább 400–500 ezer eurós likviditásunk. A tőkefelhalmozás nem fékezi a fejlesztéseket, szépen bővülhetnénk organikusan is, de külső források nélkül reálisan nem 30–100, hanem 5–10 millió euróra lőnénk ötéves távlatban” – érzékelteti a különbséget.
Amikor a hobbi a munka
Mérföldkőként tekint Suppan Márton arra, hogy a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (Fivosz) 2017-ben az év fiatal vállalkozójának választotta, de ha a tervei megvalósulnak, idővel akár a leggazdagabbak vagy a legbefolyásosabbak listáján is feltűnhet.
Bárki bármit mond, az emberek többsége szívesen látja viszont magát ezeken a listákon, ha odáig jutnánk, én sem ugranék félre, de sokkal inkább motivál, hogy cégként, együtt lépjünk szintet
– mondja a 17 fős Peak-csapatra utalva, amely már ez év végéig csaknem 25 tagú lehet. Úgy látja, ha valaki gyorsan megy előre, az egyeseknek szemet szúrhat, de nem is lehet az a cél, hogy mindenki kedvelje. „Az elmúlt egy-két évben sokat változott, finomodott a stílusom, a Fivosz-díj is javított a megítélésemen. Bár még csak jövőre töltöm be a harmincat, már nem nulla referenciával rohangálok egyik ügyféltől a másikig” – von mérleget. Meghatározó a család és a sport, de a munka ettől még a hobbija is egyben, így 8 helyett inkább napi 10-12 órát foglalkozik a Peak ügyeivel, és a fennmaradó időben is gyakran kapja magát azon, hogy fintech témájú cikkeket olvas a weben.
A cikk a Manager Magazin szeptemberi számában jelent meg
(Mindent elsöprő lendület)
