A Business Menü vendégei a hazai és nemzetközi színtéren is jelentős sikereket értek el különböző területeken. A műsornak köszönhetően hétköznapibb oldaláról ismerhetjük meg például a Graphisoft alapítóját vagy a Shell globális alelnökét. Kiket tart érdekesnek?
Az emberek sokkal szélesebb körét találom érdekesnek, mint ahányat inspiratívnak és példaértékűnek. Most, hogy elgondolkodtat rajta, nem nagyon tudok olyan embert mondani, akit bármilyen szempontból ne találnék újságíróként érdekesnek. A Business Menü rendezőelve ennél szűkebb, a vendégeink élete, munkássága, válaszai az emberi és üzleti nehézségekre másoknak is hasznos lehet. Nem mindegy, hogy egy vezető olyanokkal veszi körbe magát, akik bizonyos dolgokban tehetségesebbek nála, vagy olyanokkal, akik gyengébb kvalitásúak. Az utóbbi típus labilis, szereti, ha más függ tőle, retteg attól, hogy az alkalmazottak túlnőhetnek rajta. Előbbi pedig elég bátor ahhoz, hogy erős, szuverén, tehetséges emberekkel vegye körül magát. Tisztában van a saját értékeivel, tiszteletet és lojalitást ébreszt másokban. Akiknek a közös értékteremtést, nem pedig pusztán személyes meggazdagodást jelent. Ilyen embereket keresünk a Business Menübe.
A 90-es években a Desszert magasra tette a lécet a műfajban, Kepes András egyszerre több vendéget is behívott, akik többnyire teljesen máshonnan jöttek, de működött. A Business Menü esetében mi volt a koncepció?
Sokat nevettünk ezen a műsor indulásakor, rögtön az első vendégemmel, Bojár Gáborral, aki egykor maga is Kepes Andris vendége volt. Hagyjuk az asztalt morzsásan a fogások között, vagy pucoljuk le? Miféle tartós rúzzsal oldja meg egy női riporter az ötfogásos menüket? Gábor sok kulisszatitkot elárult az egykori fantasztikus Desszertről, például azt, hogy ők bizony szépen megettek mindent, mielőtt bekapcsolták a kamerákat. És közben „előbeszélgettek”. Mi bent hagyjuk a csámcsogást, a morzsákat, a pincér érkezését és távozását, az összes fogást. Ennek a legnagyobb haszna az, hogy a legelső, szívből és spontán jövő válaszokat kapom a kérdéseimre, amelyeket nem adok oda előre a beszélgetőtársamnak, hagyom addig beszélni, ameddig egy kérdéskörről mondanivalója van. Ez utóbbi nekem ritka ajándék: élő közéleti televízió-műsorok vezetőjeként húsz éve rutinból vágok közbe minden vendég válaszainál, és zárok le beszélgetéseket a legérdekesebb pillanatokban pusztán az időhiány miatt. A Business Menü nem ilyen, akár öt órát is ülünk a beszélgetőtárssal.
Dolgozott kereskedelmi televízióban, volt a köztévé New York-i tudósítója. Több mint 20 éves szakmai múlttal a háta mögött hogyan látja, miben más a YouTube-ra tartalmat gyártani, mint a televíziós műsorkészítés?
Az online tartalomfogyasztás – hagyományos műsorkészítőként – egyszerre felszabadító és pontosan ugyanennyire tart rabláncon. Egyfelől online nem kell attól tartani, hogy megcsúszik a híradó, kimarad egy fizetett reklám, ami a tévés műsoroknál alapvető fegyelmet követel. Ugyanakkor a valódi figyelem, melyet a néző az életéből ad, lényegesen rövidebb, mint a tévénézési szokások. Minket már két megálló között néznek a villamoson, és ha le kell ugrani, csak reménykedhetünk benne, hogy visszatérnek. Továbbá óriási a tartalmi konkurencia: soha nem mernék egy macskás videót párbajra hívni nézettségben. Ennek ellenére hiszek az online platformra gyártott magas minőségű tartalmakban, és abban is, hogy a fiatalokat is el lehet érni velük. Az alapvető vágyak, kérdések az életről azonosak: Hogyan leszek sikeres? Egyáltalán, mi az a siker? Mitől gazdag az ember? Mi teszi szegénnyé? Pénzhiány, vagy sokkal inkább a szeretet és a megbecsültség nemléte? Annyi meg annyi kérdés, amelyek nem változnak, a legtöbbnél a válaszok sem… csak az útkeresés módjai és a megoldások változnak.
Megfigyelhető, hogy lazább, kötetlenebb a párbeszéd – könnyebben „hozzáfér” így az interjúalanyokhoz?
Természetesen. Az intim formátum, a szép, éttermi hangulat, a finom ebéd, a sokórás beszélgetés, ezek mind-mind olyan hozzávalók, amelyek segítik a mélyebbre ásást. Újságíróként egy ilyen lehetőség évtizedes álmom volt. Ugyanakkor a vendégeimet nem téveszti meg a laza helyzet. Nem kezdenek el hirtelen olyan üzleti vagy magánéleti titkokat elmesélni, amelyeket nem terveztek, és nekem ez egyáltalán nem is célom ezekkel a beszélgetésekkel. De azért végül sokszor beszélünk olyasmiről is, amit soha sehol nem említettek korábban. Van, akivel arról, hogy miért nem iszik soha egyetlen korty alkoholt sem. Van, akivel arról, hogy mit gondol a „spirituális detox” kedvéért keleti kultúrával foglalkozó ismerőseiről. Van, akivel arról, hogy jó apának tartja-e magát. Keresek tehát mindig néhány olyasmit is, amiről egyetlen sort nem olvastam tőlük máshol, de engem nagyon érdekel.
2017-ben a TedEx rendezvénysorozat budapesti állomásán azt mondta előadásában, bár a technológiai változások új lehetőségeket kínálnak, de fontos a felelősségvállalás, a szakmai tapasztalatok felhasználása, átemelése. Voltak ennek ellenére kihívások a projektben?
Rengeteget készülök az adott iparágból, ahonnan a vendégem érkezik, megkérdezem interjúk előtt a kollégákat, rokonokat, barátokat, sokszor a konkurencia képviselőit. Az is nagy szerencse, hogy nem pusztán az „emberi oldal”, amit ki akarunk domborítani, nem vagyok lélekbúvár alkatú újságíró sem. Engem a kettő között, a kettő mezsgyéjén érdekelnek a riportalanyok.
Bojár Gábor szerint – akivel a Rosensteinben beszélgetett – azért kiváló ott az étel, mert szív van mögötte. Hogyan választják ki az éttermeket?
A Dining Guide segít nekünk ebben, illetve a riportalanyok személyes preferenciái. A Business Menü vendégei mindig kötődnek a konkrét étteremhez, ahol találkozunk. A menüt is ők állítják össze, én boldogan csatlakozom, megismerve így egy kicsit a vendégeim gasztronómiai ízlését. Az interjúalanyok és az éttermek kiválasztása mellett a produkciót megálmodó és létrehozó stáb felel az utómunkáért is, ami a műsorok egyik legfontosabb eleme. Buday Kollárik Tímea, a Menedzserszövetség ügyvezetője választja ki az interjúalanyokat a szövetség által fontosnak ítélt szempontok alapján (az Év Menedzsere Díjátadó Gála kitüntetettjei és a szövetség által elismert felső vezetők életútjának bemutatása). Buday Sebestyén, a Lime Creative cég kreatív igazgatója a forgatás és az utómunkák rendezői feladatait látja el. Rasztovits Dávid, a Menedzserszövetség digitális felületekért felelős vezetője pedig a kész műsorok angol feliratozásáért, az interjúk beharangozásáért és minden epizód online felületeken történő kihelyezéséért felel.
Az ismeretek bővítésére bizonyára lesz lehetősége a soron következő részekben is…
Igen. Szeretnénk minél szélesebb iparági körből olyan vezetőket bemutatni, akikre számos emberi és szakmai kvalitásuk miatt bárkinek és mindenkinek érdemes odafigyelni, akik szeretik ezt az országot. A Business Menü vendégei eddig mind olyan emberek voltak, akik elmehettek volna innen, de nem tették. Mert Magyarország a hazájuk és felelősséget éreznek iránta. De szeretnék beszélgetni itt élő, itt dolgozó külföldi vezetőkkel is, és nagy álmom, hogy egyszer, a műsor legvégén, ugyanannyi női vezető legyen a vendégek listáján, mint férfi. A korábbi interjúk mind visszanézhetők a Business Menü Bombera Krisztinával Facebook-oldalon és a YouTube-csatornánkon angol felirattal is. Minden interjúalanyról hetente egy 15 perces epizód kerül ki három héten keresztül. A már említett Bojár Gábor és Kapitány István mellett megtalálható Fehér Gyulával mindhárom epizód, és a Gerendai Károllyal készült interjú első része is.
A cikk a Manager Magazin októberi számában jelent meg
(Business Menü Bombera Krisztinával)
