Szitó Tánya a tudomány világából érkezett az ékszeriparba. Nemcsak az ország, hanem a régió egyetlen gemmológiai laboratóriumát vezeti, és szakvéleményét bárhol a világon elfogadják. A GemSztár Drágakővizsgáló Laboratórium vezetőjével beszélgettünk.
Az ügyfelek általában azzal a két egyszerűnek tűnő kérdéssel keresnek fel, hogy határozzam meg, mi ez a kő, és mennyit ér. Nem könnyű válaszolni.
Gyémántok esetében a legnagyobb problémát a szintetikus kövek elterjedése okozza,
öt-hat éve még csak elvétve hoztak be ilyeneket hozzám, ma gyakorlatilag naponta találkozom eggyel – mondja a Manager Magazinnak a GemSztár Drágakővizsgáló Laboratórium vezetője. Szitó Tánya rámutat, hogy a szintetikus gyémántok legnagyobb gyártója Kína, India, az Egyesült Államok és Oroszország. Az USA-ban sok cég foglalkozik velük, az interneten hivatalosan árulnak köveket. A gondot nem is a forgalmazásuk jelenti, hanem az, ha úgy foglalják ékszerbe, hogy nem tüntetik fel a kő szintetikus voltát. Az ilyen típusú gyémántot eredetileg nem az ékszerpiacra szánták, már ma is igen széles körben alkalmazzák műszaki területen, és a lehetőségek egyre bővülnek.
Moszkva, Szeged, Budapest
Az új, szupergyors komputerekben az áramköröket hamarosan szintetikus gyémánt felhasználásával készítik majd, mert kiváló hővezető képessége okán megoldható, hogy a számítógép felmelegedése ne befolyásolja a gyorsaságát. Már rendelkezésre áll az a technológia, amelynek segítségével a szilíciumalapú áramköröket szintetikusgyémánt-alapúakkal váltják fel. Egyelőre azért várnak a váltással, mert a szilíciumalapú áramkörökbe invesztált összegek még nem hozták az elvárt hasznot. A szintetikus gyémántnak megvannak tehát az alkalmazási területei, és manapság már olyan kiváló minőségben tudják előállítani, hogy annak sem az ékszeripar, sem az emberi mohóság nem tud ellenállni.
Szitó Tánya Moszkvában született, ott diplomázott fizikusként, a spektroszkópia lett a szakterülete. Házasságkötés révén került Magyarországra 1977-ben, akkor kezdett dolgozni a JATE Biofizikai Kutatóintézetében, ahol megszerezte a kisdoktori fokozatot, majd a kanditátusit a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban. Később Szegedről Budapestre költözött, a SOTE-n biofizikát tanított, tudományos főmunkatársként pedig az MTA Kristályfizikai Kutatólaboratóriumában dolgozott.
„A biológia és a természethez közeli dolgok mindig is jobban érdekeltek, mint a tiszta fizika, a spektroszkópia pedig olyan ágazat, amely a természettudományok bármely területén alkalmazható, ezáltal cseppet sem volt nehéz átképezni magam gemmológusnak – emlékezik vissza. – Az ásványok, drágakövek világa mindig is a nagy szerelmet jelentette számomra. Mielőtt tíz éve megalapítottam a saját laboratóriumomat, tájékozódtam, és kiderült, hogy legközelebb csak Bécsben működik ilyen. Aki Magyarországon kövekkel foglalkozik, jellemzően kereskedő, független szakértő rajtam kívül nincs is, én viszont ügyelek a függetlenségemre.”
Befogadták
Mint mondja, ha elvisznek hozzá egy követ, minden azzal kapcsolatos információt elmond, nem érdeke elhallgatni semmit. „Nálam etikai kérdés, hogy soha nem teszek vételi ajánlatot arra az ékszerre, amelyet nálam vizsgáltatnak be” – hangsúlyozza. Arra a kérdésre, hogy mennyire fogadták be a gyémántkereskedők, ékszerészek, azt feleli:
Ez egy nagyon zárt szakma még nemzetközi szinten is, nehéz bekerülni, ezért rendkívül büszke vagyok rá, hogy sikerült a szakma bizalmát megnyerni.
Sok ügyfele van Ausztriából és Németországból, illetve Oroszországból. „Sokan azért jönnek hozzám, mert tőlem ugyanazt a minőséget kapják, mint otthon, ám jóval kedvezőbb áron. A tevékenységem transzparens, az áraim nyilvánosak, minden fontos adat megtalálható rólam az interneten” – mutat rá. Nemcsak gyémánttal, hanem színes drágakövek meghatározásával is foglalkozik. Színes gyémánt is van, pontosabban különböző módszerekkel megtanulták színessé tenni a drágakövet, sőt – ami eddig nem volt lehetséges – még fehérítik is a gyémántokat. Azt mondja, ha nagyon fehér követ lát, mindig alaposabban megvizsgálja.
Három és fél milliárd év
Szitó Tánya az eljárás részleteibe is beavat: „A kezelt kövek természetesen alacsonyabb árfekvésűek, de azért ez sem ilyen egyszerű, mert kezelés és kezelés között is lényeges különbség van. A radioaktív besugárzások úgy módosítják a kristályrácsot, hogy elszíneződést okoznak. A fekete gyémántok közül mindegyik kezelt, hiszen ez olyan ritka, hogy csak elvétve kerül kereskedelmi forgalomba. A kő a zárványoktól fekete – mindig nagy levegőt veszek, amikor a gyémántnak látszó fekete kövek vizsgálatába kezdek.
SORVEZETŐ LETT A RAPAPORT-LISTA
A kövek árát a 4C határozza meg (carat/tömeg, colour/szín, clarity/ tisztaság, cut/csiszolás). A hatvanas–hetvenes évekig a gyémánt árait titokban tartották a kereskedők. 1978-ban azonban Martin Rapaport – aki iránt nagy tiszteletet érzek – megelégelte a titkolózást és az árak manipulálását, komoly statisztikát készített, és nyilvánosságra hozta a gyémántárlistát. Először nagy felháborodás okozott vele, ma már azonban mindenki a hetente kiadott Rapaport-listából tájékozódik. Mára nyolcvan ország hétezer előfizetőjének küldi ki az aktuális „Rapaport Diamond Reportot”, árlistákkal, piaci analízisekkel, eladási statisztikákkal. Folyamatosan monitorozza a piacot, színre és tisztaságra több kategóriát táblázatba foglal, de tudni kell olvasni a listájából. A szintetikus kőnek ára van, értéke viszont nincs. A másodlagos forgalomban veszít, míg a természetes gyémánt megtartja, sőt növeli az árát, befektetésként is működik. Az idő a legértékesebb minden ember életében, emellett misztikus fogalom is. A gyémánt értékét a kialakulásához szükséges idő is növeli, ezért a legnagyobb, gyémánttal foglalkozó cég, a De Beers szlogenje telitalálat: Diamonds Forever.
A feladat nem könnyű, a fekete gyémántoktól sokszor egész egyszerűen megbolondulnak a teszterek, a műszerek, és gyakran egymásnak ellentmondó mérési eredményeket kapok.” E különlegességek vizsgálata nagyon sok munkát jelent számára, rengeteg időt kell fordítania arra, hogy rájöjjön, miről is van szó. Általánosságban is kell intuíció a kövek bevizsgálásához, emellett azt is tudnia kell, mit nézzen. Sokszor a zárványok állapota alapján tud dönteni, a természetes és a szintetikus köveknek ugyanis eltérő a zárványvilága.
A kristály soha nem steril környezetben keletkezik, beépülnek a közeli ásványok, vagy esetleg sérülés érte a kristályszerkezetet, és gyógyult repedéseket lát benne.
„Csakhogy a sérülések egy része természetes úton gyógyult, másokat mesterségesen gyógyították be, utóbbi megint más árkategória, nekem pedig fel kell ismernem, hogy természetes vagy mesterséges folyamat zajlott le” – mutat rá.
A Föld életkorát négy és fél milliárd évre becsülik. A dinoszauruszok 65 millió éve éltek, a gyémántok viszont három és fél milliárd évesek. Egy híres kanadai bányában találták meg a legrégebbi, 3,3 milliárd éves köveket. Ausztráliában 1,6 milliárd éves rózsaszínű gyémántokat találtak. „Gondoljunk bele, ha egy férfi egy két–három milliárd éves követ ajándékoz egy nőnek, akkor az emocionálisan is jelzi, nem csupán Tinderkalandról van szó. Ehhez képest a szintetikus kövek, amelyek a múlt héten jöttek ki a laborból, mit érnek? Szerintem mindenki tudja rá a választ” – teszi fel a kérdést és adja meg rá a választ a szakember.
A cikk a Manager Magazin december–januári számában jelent meg
(Mindig is szerelem volt a drágakövek világa)
