Talán elsőre kicsit furcsának tűnhet, de a horgászat sok mindenben hasonlít a Forma–1-re – kezdte beszélgetésünket Polyák Csaba, aki már lassan ötödik éve dolgozik a Magyar Országos Horgász Szövetségnél a versenyszervezésben. Hangsúlyozta:
Ahogy a száguldó cirkuszban, nálunk, horgászoknál is nagyon sokat számít a technika. Nem mindegy a horog mérete, a zsinór vastagsága, az előke hossza, itt is az apró részleteken van a hangsúly, akárcsak a motorsportban.
A methodszakág szövetségi kapitányaként is dolgozó szakember ismertette, hogy a feeder és a method feeder nagy kedvenc a hazai horgászoknál, de az úszózásnak is komoly hagyománya van. Nem véletlen, hogy már 56 országos bajnokságot rendeztek meg az úszósszakágban. A feederszakág nagyon dinamikusan fejlődik – tette hozzá a szövetségi kapitány, aki régen maga is versenyzett, sőt, hazánkban az ő javaslatára rendezték meg az első method országos bajnokságot. Ám mégsem erre a legbüszkébb Polyák Csaba, hanem arra, hogy a Mohosz központi szervezetének tagjaként ő is hozzájárulhatott a hazai horgászsport minőségének javulásához.
Ez az eredményeken is meglátszik:
Magyarországot a hat legjobb horgásznemzet közé sorolják a világon, az élbolyban megtalálhatók még az olaszok, a franciák, a hollandok, a belgák és az angolok, de a csehek és a lengyelek is kapaszkodnak felfelé a ranglistán.
A sportember meglátása szerint a hazai csapatok – ugyebár beszélhetünk itt úszós-, feeder-, method feeder, pontyfogó-, pergető-, utánpótlás- és női szakágról is – sikere országunk természeti kincseiben rejlik, hiszen kiválók a vizeink. „Szerencsére nekünk vannak kis és nagy tavaink, folyóink és csatornáink, amelyekben szinte minden édesvízi hal horogra akadhat, a pontytól kezdve a keszegen át a süllőig. Ezenfelül a magyar horgászok leleményessége is sok esetben sikerre vitte a csapatot” – húzta alá a method feeder kapitány, aki felidézett egy régi emléket még az első dél-afrikai világbajnokságról, amikor a magyar horgászok nem vittek magukkal olyan felszerelést – egy speciális kosarat –, amelyre szükség lett volna. Ennek ellenére nem estek pánikba, hanem addig eszkábálták a náluk lévő kosarat, amíg az meg nem felelt a céljaiknak.
De nem csak ez kell a válogatott sikereihez, jó horgászokra is szükség van. Hogy mi kell ahhoz, hogy valakiből jó horgász legyen?
Rengeteg idő, hiszen a versenyek többórásak, a felkészülések pedig többnaposak. Egy világversenyre is így készülünk
– részletezi Polyák Csaba, aki beavat minket a felkészülés menetébe is: egy verseny kétfordulós, általában szombat-vasárnap tartják.
„Előtte kiutazunk a helyszínre, a hétvégét megelőző öt napban felmérjük a vizet. Ilyenkor a versenyzők megnézik a terület halmennyiségét, és azt is, hogy milyen halak akadhatnak horogra az adott tóban vagy folyóban” – ismerteti.
A nemzeti horgászválogatottságért is sok szabadidőt kell feláldozni, az anyagi ráfordításról nem is beszélve. Ma már szerencsére a Magyar Csapat/Team Hungary horgászszövetségi sporttámogatási rendszer keretein belül kap támogatást.
Az elért eredményekért nem jár anyagi juttatás sem Magyarországon, sem a világversenyeken, a serlegekért, egyedileg készített érmekért és a dicsőségért ülnek a vízpart mellé az élversenyzők,
akikből hazánkban – sok ezer versenyen szereplő szabadidős horgász mellett – 1473-at regisztráltak.
A cikk a Manager Magazin áprilisi számában jelent meg
(Ami Kanadának a jégkorong, az nekünk a horgászat)
