BUX 50,961.25
-2.68%
BUMIX 4,273.42
-0.99%
CETOP20 2,251.73
-3.61%
OTP 17,135
-4.62%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-4.38%
-0.26%
-1.21%
ZWACK 16,500
-0.60%
0.00%
ANY 1,530
-0.65%
RABA 1,365
-1.80%
-2.18%
-1.63%
+2.72%
+1.57%
-1.79%
+6.33%
-0.47%
-1.52%
-1.71%
OTT1 149.2
0.00%
-2.07%
MOL 2,450
-0.97%
+2.33%
ALTEO 1,750
-1.13%
0.00%
+0.84%
EHEP 1,670
-5.92%
0.00%
-3.08%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.20%
-0.12%
+4.93%
0.00%
SunDell 39,000
0.00%
-4.84%
-2.22%
-2.87%
0.00%
+0.51%
-1.47%
Forrás
RND Solutions
Nemzetközi gazdaság

Kína hidrogénóriássá válna

Kína is megcélozta a karbonmentes energiatermelést, de csak 2060-tól. Miközben óriási hidrogénprojekteket indít, a napi igények kielégítésére szénbányákat nyit újra.

Kínában egy olyan, hatalmas hidrogéngyárat akarnak építeni, amely a később energiahordozóként felhasználó gázt eleve zölden, azaz nap- és szélenergiával állítaná elő. A helyszín az ország belső-mongóliai része, a klaszter üzemei Ordosz és Paotou (angol átírással (Baotou) városok, a bevetendő szél-, illetve napenergia-kapacitás 1,85 gigawatt, illetve 370 megawatt, amellyel évi mintegy 66,9 ezer tonna hidrogént állítanának elő. A Hidrogénenergia Platform Szövetségtől származó hír szerint, amelyet a Russia Today idéz A komplexumot már október elején beindítanák, a kereskedelmi üzeme kezdetét pedig 2023 közepére teszik, vagyis sokkal hamarabb, mint sok hasonló, már épülő létesítményét.

Fotó: Barcroft Media / Getty Images


Az orosz lap emlékeztet, hogy Belső-Mongólia egyike Kína szénbányászati térségeinek, a hidrogén projekt sikere esetén viszont megújuló energia központtá válhat. A kínai gazdaság egyelőre erősen függ a hatalmas széniparától, de a következő évtizedekre megcélozta a karbonmentesség fokozatos elérését. Széndioxid-kibocsátása 2030-ban érhet a csúcsra – jelenleg ugyanis a szénbányák újranyitásán van a hangsúly az ország növekvő energiaigényének kielégítése érdekében –, a karbonsemlegesség pedig 2060-ra remélhető.

Kína úgy számol, hogy a váltás érdekében öt év alatt már 154 milliárd dollár értékűre nő a hidrogén ipara, 2050-ig pedig annak a tizenkétszerese.

Az országban olyan ipari óriások fogtak már hidrogén beruházásokba, hogy a Szinopek (Sinopec), a Ninghszia Paofeng (Ningxia Baofeng) és a Kínai Paovu Acélcsoport (China Baowu Steel Group. A Szinopek 2025-től évi 500 ezer tonna hidrogént termelne Belső-Mongóliában és Hszincsiangban (Xinjiang). Már most előállít évi 3,84 millió tonnát, de jórészt a széntermelésével. Telepítene ezer hidorgéntöltő állomást is Kína-szerte. A Ninghszia Paofeng áprilisban jelentette be a „világ legnagyobb” napenergia alapú hidrogéngyárának építését az ország északnyugati  részében lévő Ninghszai autonóm tartományban. A Paovu csoport a Honeywell Internationallel fog össze, júliusi közlésük szerint a közösen előállítandó hidrogént a társaság saját acélgyártása során hasznosítják majd. Mellettük külföldi cégek is fogtak hasonló munkába.

Ám nem nem szabad figyelmen kívül hagyni a kínai zöld hidrogénszektor fejlesztésének költségeit – mutat rá a Russia Today.

Éppen a költségek ugyanis azok, amelyek miatt a világ számos országa ragaszkodik a szürke hidrogénprojektekhez. ha Kína világvezető akar lenni a zöld hidrogén fejlesztésében, akkor támogatnia is kell az adott iparágban aktív vállalatokat.

Segíteni kell azokat a fejlesztéseket, kísérleti projektkel, az új energiák népszerűsítésével a 2022 -es téli olimpián, vagy azzal, hogy besegít a városi elektromos közlekedés létrehozásába, sőt, érdemes általánosabb zöldenergia-finanszírozást is bevezetnie.

Kapcsolódó cikkek