Szaad al-Kaabi katari energiaminiszter a Financial Timesnak adott interjút, ahol arról beszélt, hogy a kormányoknak egyértelműbbé kellene tennie azt, hogy a földgáznak igenis van helye a karbonsemlegesség felé történő átmenetben.
A miniszter szerint az idei gázhiány a következő pár évben is fennállhat,
köszönhetően annak, hogy a kereslet meghaladja a kínálatot.
Szerinte az erős ázsiai kereslet és az elmúlt öt évben jellemzően elmaradó befektetések mind a meglévő, mind a még fel nem tárt gázmezők esetében okozzák a hiányt. Kaabi a héten Boris Johnson brit kormányfővel is találkozott hiszen amellett, hogy a világ legnagyobb cseppfolyósított gáz (LNG) exportőre, a walesi South Hook LNG terminál tulajdonosa is Katar.
A terminál akár a brit fogyasztás ötödét is képes lenne fedezni, azonban jelenleg kapacitása alatt üzemel, ugyanis Katar inkább ázsiai ügyfelei részére szállít most gázt.
A miniszter szerint a különbség a brit és európai valamint az ázsiai megrendelések között az, hogy míg a döntően állami ázsiai cégek több éves szerződéseket kötnek az ellátás biztonsága érdekében, addig az európai magánvállalatok a szpot piaci árakon szerzik be a nyersanyagot. Kaabi szerint persze ezt bizonyos mértékben tudja kezelni a piac és beáll egy egyensúly, de
valódi megoldást csak a kínálat bővítése hozhat.
A politikus arról is beszélt, hogy megvizsgálják képesek-e több gázt szállítani Nagy-Britanniába, Európától pedig egyértelműbb jeleket szeretnének látni, hogy akarnak-e további katari gázt látni a piacon. Különösen, hogy az Európai Bizottság 2018-ban vizsgálatot indított, hogy az ország hosszútávú szerződései sértik-e az EU trösztellenes szabályait. Kaabi szerint a vizsgálat alaptalan.
A mostani, tározók alacsony töltöttségi szintje is kérdéses, hogy a rossz tervezés vagy a hirtelen megugró kereslet miatt van-e. Ezen szerinte a kormányok azzal segíthetnek, ha az energiacégek felé jelzik, hogy a földgáz fontos szerepet játszik a karbonsemlegesség felé történő átmenetben.
Az állami Qatar Energy azon kevés cégek közé tartozik, mely az elmúlt években is erőteljes befektetéseket hajtott végre a területen, így a világ legnagyobbja, az Északi Mező kiterjesztésére 30 milliárd dollárt költött, aminek a termelése évi 77 millió tonnáról 110 millióra nőhet 2025-ig. A beruházás második fázisában ez 2027-re 126 millió tonnára nőhet.
Azonban ha az előrejelzéseknek megfelelően 2050-ig 2-4 százalék közötti mértékben emelkedik a kereslet, akkor ehhez mások beruházásaira is szükség lesz.