Noha a legtöbb politológus ódzkodik felvetni a kérdést, egyre inkább előtérbe kerül: mi lesz, ha Ukrajna mégis megroppan az oroszországi hadigépezet óriási nyomása alatt? Van-e vészforgatókönyv erre az eshetőségre? Felkészítik-e egy ilyen fordulatra a nyugati vezetők Zelenszkij ukrán elnököt (aki nyilvános szereplései többségében hallani sem akar ilyesmiről)? Hasonlóképpen „forró krumpli”, hogy érdemes lenne-e Putyin elnökkel mégis felvenni a kapcsolatot, és egy kompromisszumos megoldás lehetőségét felvillantani előtte? 

Putyin célkeresztjében a Baltikum?

Sönke Neitzel német hadtörténész szerint nem kizárható, hogy Putyin meg akarja támadni a Baltikumot.„Európa politikailag-gazdaságilag erős, katonailag nem” – mondotta az ismert történész a Der Spiegel podcastjában. A probléma csak az, hogy a Baltikum három kis országa NATO-tag. Egyetlen centiméternyi orosz behatolás a területükre aktivizálhatja a NATO 5. cikkelyét, bármely, támadást szenvedett tagállam kollektív védelmét. 

A picture taken on July 3, 2022 shows destroyed buildings in a residential area near Irpin, on Vokzalnaya street, which links the Ukrainian cities of Bucha and Irpin, amid the Russian invasion of Ukraine. - Three months have passed since AFP journalists discovered, on April 2, in Yablunska Street, 20 bodies of slaughtered civilians, the first indications of the atrocities and destruction committed during the Russian occupation of these suburbs of northwestern Kiev, once prized for their calm and proximity to nature. (Photo by Miguel MEDINA / AFP)
Irpiny
Fotó: MIGUEL MEDINA / AFP

Egy ilyen forgatókönyv a NATO hagyományos fegyveres erejét tekintve, Oroszországot akár taktikai nukleáris fegyverek bevetésére is kényszeríthetné – ez rossz esetben atom-világháborút jelent. Erre a podcastban Neitzel is utal. 

Az Oroszország és a nyugat viszonyának kevés optimista szemlélőjéhez tartozik Bill Nelson, a NASA feje. Szerinte a földön a katonai szembenállás ellenére a világűrben Moszkva „nem húzta ki a telefondugót a konnektorból”, azaz lát együttműködési lehetőséget az oroszokkal. Nelson Kínát is bevonná a világűr közös meghódításába. 

Egekben az energia ára

Európában az Ukrajna-válsággal összefüggésben egyre drámaibb az energiahelyzet. A lipcsei EEX áramtőzsdén az egy évvel ezelőttihez képest 320 százalékkal nőttek az árak. Az ökoáramot amúgy meglehetősen drágán előállító cégek örülnek, mert ilyen magas árszint mellett még ők is szépen keresnek – írja a Spiegel. A JPMorgan prognózisa „sztratoszferikus”, hordónkénti 380 dolláros kőolajárat is el tud képzelni, ha a jelenlegi irányzatok folytatódnak. 

Cats are pictured in front of a destroyed apartment building in the city of Mariupol on July 3, 2022, amid the ongoing Russian military action in Ukraine. (Photo by STRINGER / AFP)
Fotó: STRINGER / AFP

A földgázpiacon sem jobb a helyzet. Az EU-ba szállított oroszországi földgáz mennyisége a tavalyi hasonló időszakának alig a negyede. Németországban attól tartanak, hogy az Északi Áramlat 1. bejelentett technikai leállása (2022. július 11–21.) meghosszabbodhat, mert Moszkva ezzel is fokozza a nyomásgyakorlást, a gáz fegyverként való bevetését. Pozsonyi hírek szerint Szlovákia a szerződésben kikötött oroszországi gáznak csak a felét kapja. A Gazprom az Ukrajnán át való tranzit nehézségeire és az Északi Áramlat 1. működési problémáira hivatkozik. 

Ukrajnában a lakosság minden eddiginél nagyobb mértékben áll Zelenszkij elnök kérlelhetetlen álláspontja mögé – legalábbis egy közvélemény-kutatás szerint. „A konfliktus Ukrajna győzelmével zárul. Visszaszerezzük valamennyi területünket, beleértve a Donbaszt és a Krím félszigetet is” – szól a retorika. Az erre az eredményre vezető (a megkérdezettek csaknem kilenctizede igenjével) közvélemény-kutatást az amerikai National Democratic Institute (NDI) kijevi kirendeltsége végezte a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet támogatásával. 

Lassú, de biztos az orosz előrenyomulás

Ám a hadi helyzet nem támasztja alá ezt a magabiztosságot. Mindkét fél – kiváltképpen a szűkösebb forrásokkal rendelkező ukrán védők – a kifáradás jeleit mutatja. Noha fokozódik a nyugati fegyverszállítások üteme, és egyre korszerűbb fegyverrendszereket kapnak az ukránok, ezek harctéri hatása egyelőre nem igazán érződik. 

A Nyugat olyan fegyverrendszereket szállít az ukránoknak, amelyekkel szemben nagyjából hasonló képességű, tűzerejű orosz rendszerek állnak. Ilyen például az amerikai HIMARS, M270-es rakéta-sorozatvetők – szemben az oroszországi Szmerccsel és annak továbbfejlesztett változatával, a Tornadóval. 

Az orosz támadóknak nagyjából négyötöd részt sikerült a Donbaszt ellenőrzésük alá vonniuk. Az utánpótlási útvonalak megbénításával, például Liszicsanszk nyugati irányból való támogatása elzárásával Luganszk megye (a nagyobb, közigazgatási értelemben) teljes egészében az oroszországiak, illetve a „Luganszki Népköztársaság” ellenőrzése alá került. Az inváziós erők következő lépései várhatóan a Luganszk megyétől délnyugatra fekvő Donyeck megye kontrollálására irányulnak. Moszkvai források több kisebb katlanról beszélnek, ahová az ukrán védőket beszorítják. 

Miért adták fel a Kígyó-szigetet?

Vitatott, hogy miért adták fel az oroszországi erők a parányi (a budapesti Margitsziget mintegy negyedét kitevő) Kígyó-szigetet? 

Katonai elemzők szerint a sziget nagyon nehezen védhető, a szárazföldön települt ukrán nehéztüzérség, rakétatüzérség hatósugarában van, és a stratégiai szerepét túlbecsülik. A régió helyzetét alapvetően nem befolyásolja, hogy az oroszok fekete-tengeri flottája amúgy is haditengerészeti fölényben van. Moszkva retorikája szerint „jószándékú gesztus”, amelyre válaszul az ukrán partvédelem megszüntetheti a kikötők aknazárát, és megindulhat a tengeren a gabonaszállítás külföldre. Kijev az ukrán erők sikerének tartja a Kígyó-sziget visszaszerzését.