Évtizedek óta nem látott inflációs nyomás sújtja az év utolsó hónapjaiban a fejlett gazdaságokat, és egyre nagyobb a kockázata egy általános recessziónak, amely alól várhatóan Magyarország sem tudja kivonni magát. A recessziós félelmek erősödése következtében a globális bizonytalanság a nyersanyagpiacokat is elérte, miközben a részvénypiacokat is pesszimista hangulat uralja. A stagflációs időkben egyedül a dollár nyújthat támaszt a befektetőknek, portfóliószinten továbbra is a defenzív szektorok irányába érdemes súlyozni – olvasható az OTP Private Banking ügyfelei számára közzétett negyedik negyedéves befektetési stratégiából.
Az OTP Global Markets szakértői szerint
egyelőre nincsenek örvendetes fordulatra utaló változások, és a gyors dezinflációval kapcsolatos várakozások is túl optimisták.
A 2023-as gazdasági növekedésre vonatkozó elemzői előrejelzések továbbra is csökkennek, az USA-ban 1 százalék alatti, az eurózónában 0 százalék körüli GDP-emelkedést vár a piac, mivel az energia- és élelmiszerárak megnövekedtek, csökkentek a reálbérek, a jegybankok pedig szigorítottak. Mindezek következtében a (fogyasztói) bizalomindexek recessziós tartományba estek.
Az Egyesült Államokban negyvenéves csúcsot ért el az de a drágulás üteme már a tetőzés jeleit mutatja. A helyzetet mérsékli, hogy az USA kevésbé kitett az energiakrízisnek. Európa kiszolgáltatottsága sokkal súlyosabb, így a kontinensre vonatkozó kilátások borúsabbak, de a szakértők szerint itt is közel lehetünk az inflációs csúcshoz. Az OTP Global Markets elemzői szerint a korábbi gázárcsúcs szintje (340 euró/MWh) 5 százalékos recesszióval is járhatna, de a jelenlegi gázárszint csak stagnálást vagy enyhe recessziót okozna Európában, mivel az állami támogatási programok és a korábbi magánmegtakarítások felhasználása részben ellensúlyozza a reáljövedelem-sokkot. Az energiaigényes iparágak a magas ellenértékek miatt folyamatosan szűkülnek és veszítenek a versenyképességükből.
Magyarországon az OTP Global Markets szakértői szerint enyhe recesszió fenyeget. A fizetési mérleg hiánya gyorsan romlik, 2023-ra elérheti a 10 százalékát 180 eurós gázár mellett, míg a jelenlegi 120 eurós árszintekkel számolva 6-7 százalékos hiány adódik. Mivel az energiaimportot adósságból kell fedezni, a GDP-hez viszonyított külső ugyancsak emelkedő pályán halad. A devizatartalékok a tartalékmegfelelési szabályoknak megfelelnek, két-három negyedévig tehetik lehetővé az energiaszámlához szükséges deviza biztosítását, de nem elegendők a széles körű intervencióhoz.
Magyarországon az infláció 23 százalékon tetőzhet 2023 elején, amiben közrejátszanak nemzetközi és belföldi hatások. Globális szinten a járvány még mindig nem tűnt el teljesen, és erőteljesen képes befolyásolni a keresletet, és ez még okozhat problémákat a termékláncokban. A belföldi folyamatokat tekintve pedig a belső fogyasztás túlfűtöttsége, a csökkenő piaci bizalom, valamint a gyengülő forint játszik szerepet az infláció alakulásában. A negyedik negyedévre a GDP növekedése 0–1 százalék körülire lassulhat. A kockázatok magasak, de már lefelé mutatnak.
Várakozásaink szerint az infláció 2023 első negyedévében 23 százalékos szinten tetőzhet, majd 16 százalék körüli értéken stabilizálódik” – mondta Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ vezetője.
Az 500 bázispontos sürgősségi kamatemelés elég lehet, a forint 420 alatti stabilizálódására számítunk az euróhoz képest. A következő negyedévben a kockázatok még felfelé mutatnak, azonban idővel a gázárak csökkenése valószínűsíthető, aminek támogató hatása lehet a hazai fizetőeszköz árfolyamára, ahogy a carry magas szintje is pufferként hat.
Az OTP Global Markets szakértői egy évvel ezelőtt emelték felülsúlyozásra a dollárral kapcsolatos ajánlásukat, a deviza azóta 15 százalékkal erősödött, egészen paritás alá az euróval szemben, amire 2002 óta nem volt példa. Ráadásul az idei év is tartós erősödést hozott, a dollár minden negyedévet emelkedéssel zárt, azon kevés eszköz egyike volt, amellyel pozitív hozamot lehetett elérni.
Az erősödő trend tartós marad a Fed szigorú politikájának hatására az OTP Global Markets szakértői szerint. Az európai energiaárak emelkedése következtében az eurózóna folyó fizetésimérleg-egyenlege jelentősen romlott, a nagyobb részt saját energiaforrásokra támaszkodó Egyesült Államokban ilyen mértékű romlás nem volt, ez pedig rontja az euró egyensúlyi értékét és tovább erősíti a dollárt. Előre tekintve azonban az amerikai valuta erősödésének mérséklődésére, a volatilitás emelkedésére mutatkozik nagyobb esély.
A kötvénypiacot illetően, amennyiben a recessziós kockázatok tovább erősödnek, az már lefelé is érdemi hozamcsökkenési potenciállal járhat, mindezek miatt a hosszabb futamidejű kötvények felé érdemes semleges kitettséget tartani. Azok felülsúlyozásának időzítésével a nagy, fejlett piaci jegybankok kamatemelési ciklusának végét érdemes megvárni, jellemzően ugyanis a kötvényhozamok trendszerű csökkenése az utolsó kamatemelést megelőzően indul el.
Az elmúlt néhány hónapban már az árupiaci szektor sem teljesített jobban a többi piaci szektorhoz viszonyítva, néhány kivételtől eltekintve, és ez elsősorban a romló gazdasági kilátások, valamint a recessziós félelmek következménye.
Igaz, az olaj- és gázpiacokon továbbra is komoly ellátásoldali bizonytalanságok tapasztalhatók, és más nyersanyagok kapcsán sem oldódtak meg a kínálati oldali problémák. Eközben több jegybank elkezdett felhagyni a további szigorításokkal, ezért a szakértők semleges kitettséget ajánlanak az eszközállományban.
Az emelkedő hosszú reálhozamok és az erősödő dollár miatt az arany gyengén teljesít, nem tudta megtartani menedékeszköz szerepét. A továbbra is jelentős geopolitikai kockázatok és a hirtelen jelentős magasságba emelkedő kamatok hatására esetlegesen kialakuló pénzügyi piaci turbulenciák miatt továbbra is jó választás lehet a portfóliókban.
A közelgő profitrecesszió még lejjebb húzhatja az indexeket, ilyen kilátások mellett a defenzív szektorok – mindenekelőtt az egészségügyi szegmensben vagy az alapvető fogyasztási javak területén – lehetnek relatív tekintetben jó választások.
