Az igazságügyi tárca és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közösen készülő szakmai koncepciója szerint egyrészt a hiánypótlási szabályok rendezése várható. Jelenleg ezek nem konzisztensek, eltérő az értelmezésük, és a hiány fogalma sem egyértelmű. A módosítás célja, hogy ne lehessen a hiánypótlás keretében összeállítani az ajánlatokat, és egyszerű, világos szabályok legyenek. A tervek szerint megszűnne az önkéntes hiánypótlás lehetősége, és csak a pályázat formai részére terjedne ki, a tartalmira azonban nem.
Másrészt a jogorvoslatra vonatkozó szabályok megreformálása várható. Az elképzelések között szerepel, hogy megindított jogorvoslati eljárás közben ne lehessen szerződést kötni. Ezt a moratóriumot az EU közbeszerzésekkel kapcsolatos, új, rövidesen hatályba lépő irányelve is előírja; igaz, ennek nemzeti átültetésére 24 hónapot adnak. A szakmai koncepció szerint a jogorvoslati szerv köteles lenne szakértőt kirendelni a jogorvoslati eljárásban, ha valamelyik fél kéri. A nagy értékű közbeszerzések elleni jogorvoslatnál pedig a jogi képviselet is kötelező lenne.
Azt is tervezik, hogy az ajánlattevő közbeszerzéstől való eltiltása lehetőségének – amelyet a gyakorlatban nem alkalmaznak – időtartamát a jelenlegi 0–5 év közöttiről hat hónap–két évre csökkentsék, de bizonyos esetekben kötelezővé tennék. Például eltiltással is büntetnék a hamis adatszolgáltatást, ha kideríthető, tetten érthető.
Napirenden van a döntőbizottsági határozatot követő hosszadalmas bírósági szakasz rövidítése is. Mivel a tapasztalatok szerint a testület határozatát a bíróság általában helybenhagyja, vagy megsemmisíti és csak ritkán változtatja meg, az utóbbi lehetőséget meg is szüntetnék. Ezzel a következő bírósági szakaszt is kiiktatnák. Így a jogerős ítélet – az elektronikus bírósággal, illetve a mostaninál kevesebb fórummal is számolva – a jelenlegi két év helyett száz napon belül megszületne.
Ugyanakkor – mint megtudtuk – a szakma nagy ellenállása miatt egyelőre lekerült a napirendről a választott bíróság mint jogorvoslati szerv a közbeszerzési jogorvoslatoknál. A közbeszerzési szereplők a megkötött szerződéssel kapcsolatos vitáikat egyébként most is választott bíróság elé vihetik, nem csak a rendes bíróságokhoz utalhatják.
A készülő módosítási javaslat a hatályos jogszabály azon paszszusára is kitér, amely szerint az ajánlattevő az alkalmassági követelményeknek úgy is megfelelhet, hogy más szervezet(ek) erőforrásaira támaszkodik. Ezt ugyanis a pályázók jelenleg gyakran arra használják, hogy kikerülik az alkalmassági igazolást, úgy, hogy bizonyos kérdésekben más szervezetet hoznak létre. Ennek kiküszöbölésére azt tervezik, hogy nem alkalmassági igazolási kérdés lesz azon szervezet bemutatása, amelytől az ajánlattevő a teljesítés során forrást vesz igénybe. Ettől függetlenül az alkalmasságát igazolnia kell.
A most készülő szakmai koncepció alapján kialakuló előterjesztést – információink szerint – december 19-én kellene kormány elé vinni. Ez azonban még sok mindentől függ.
