Minden második német cég valamilyen bűncselekmény áldozatává vált az elmúlt két év folyamán – az elképesztő adat a Pricewater-houseCoopers (PwC) felméréséből származik, amely 1116 vállalat megkérdezésén alapul. A leggyakrabban a korrupciót nevezték meg a kutatásba bevont vállalatvezetők a céget fenyegető bűncselekményfajtának, ennek dacára csak kevés vállalatnál létezik korrupcióellenes program. (Ez különösen a Siemens nagy vihart kavart esete fényében tűnik némileg meglepőnek.) Elterjedt veszélyforrásnak számít azonban a pénzmosás, az ipari kémkedés, a termékhamisítás, a könyvviteli manipuláció és a lopás is.
A legtöbb bűncselekményre az alkalmazottak és az üzleti partnerek derítenek fényt, nem a hivatalos bűnüldözés – derül ki az anyagból. Ebből részben következik is, hogy rengeteg bűneset soha nem jut a hatóságok tudomására – ezzel is magyarázza a PwC, hogy miért mutatja az ő felmérése kétszer olyan gyakorinak az üzleti szektort sújtó bűncselekményeket, mint a hivatalos statisztika.
A PwC a leginkább „fertőzött” tartománynak Németországon belül Hessent találta, azon belül is Frankfurtban kiugróan súlyos a helyzet a pénzmosást illetően. Az átlagos elkövetési érték viszont Észak-Rajna–Vesztfáliában és Bajorországban a legmagasabb, ezt azzal magyarázzák a kutatók, hogy az ott bejegyzett cégek átlagosan jóval nagyobbak, tehát viszonylag könnyedén nagyobb kárt is lehet okozni nekik.
Érdekesség: ha a magyarországi helyzetet nézzük, itthon nem a korrupció a leggyakoribb visszaélésfajta, hanem a lopás és a hűtlen kezelés, e kettő a vállalatok közel felét érinti. A PwC tavalyi tanulmánya szerint a cégek több mint egynegyede szenved a szellemi tulajdonnal kapcsolatos bűncselekmények miatt, s csak ezután következik a korrupció és megvesztegetés. Magyarországon egyébként a társaságok közel kétharmada vált valamilyen gazdasági bűncselekmény áldozatává 2005–2007 között, ez összesen 3,9 milliárd forint veszteséget okozott számukra. Egy-egy vállalat átlagosan közel kilenc gazdasági bűntényt szenvedett el a vizsgált időszak során. A PwC 77 magyarországi piacvezető céget vizsgálva azt találta, a legsúlyosabb visszaélések elkövetőinek több mint egyharmada épp ott dolgozott, ahol a bűncselekményt kigondolta és elkövette.
A gazdasági fejlettség és a korrupció között viszonylag szoros összefüggés áll fenn – ezt állítja Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, az intézmény Korrupciós kockázatok az üzleti szektorban című, nemrég megjelent tanulmányában. Magyarország tavaly a lista 39. helyén szerepelt, 4,9-5,5-es pontszámmal. A szerző szerint főleg a pártokhoz és az önkormányzatokhoz kapcsolódó ügyletek a korrupció által erőteljesen fertőzött területek, míg az utóbbi két évben a korrupció a kis- és közepes vállalkozások körében is egyre terjed.
A Transparency Interna-tional június elején bemutatott tanulmánya szerint sem jobb a helyzet: annak alapján szinte lehetetlen korrupciómentesen működni a magyarországi üzleti életben. Az üzleti szférán belül leginkább a kis- és középvállalkozásokra jellemző úgynevezett megélhetési korrupció (feketefoglalkoztatás, adócsalás, fiktív számlázás), illetve a nagyvállalatok árfelhajtó kartellmegállapodásai a jellemzők. VG
