A Paksi Atomerőmű Zrt. kapta a 2009-es Innovációs Nagydíjat. A kitüntetéssel azt a munkát ismerte el a Magyar Innovációs Szövetség, amelyet a társaság villamosenergia-termelő képességének növelése érdekében tett. Az innováció révén három nukleáris blokk hőteljesítményét az eredeti 1375 megawattról 1485-re, azaz nyolc százalékkal lehetett növelni, ezzel mind a négy blokkra elérhetővé vált a minimum 500 megawatt teljesítmény. Más szóval: 134 megawattnyi új, olcsón termelő és szén-dioxid-kibocsátás nélküli áramtermelő kapacitás létesült. A teljesítménynöveléssel közel annyi oxigén takarítható meg, amennyit az összes hazai erdő hat százaléka termel.
De vajon milyen szabályozási háttér, szervezeti felépítés, szakmai együttműködés és utánpótlásképzés áll az innováció hátterében? Az atomenergetikai kutatásról és kísérleti fejlesztésről az 1996. évi CXVI. törvény 4. paragrafusa fogalmaz meg előírásokat. A konkrét feladatokat a nukleáris biztonsági szabályzatok írják elő. Ilyen például, hogy a létesítmény teljes élettartama alatt folyamatosan értékelni és hasznosítani kell az új adatokat, tudományos eredményeket. Elvárás az is, hogy az üzemeltető kapcsolatokat tartson fenn a hazai és nemzetközi tudományos és kutatóintézetekkel, az atomenergia alkalmazásában érdekelt egyéb szervezetekkel. A költségek persze az engedélyest (az atomerőművet) terhelik. Az eredményes végrehajtást igazolja, hogy a hazai atomenergetikai kutatásoknak számos, nemzetközi szinten is nyilvántartott eredménye van.
A társaságnál 2000-től a fejlesztési és tervezési osztály felel az alkalmazott kutatásért és kísérleti fejlesztésért. A nemzetközi kutatási eredményeket főkonzulensi kapcsolaton át, illetve tudományos rendezvényeken, közvetlen részvétel útján ismeri meg.
A társaság főként műszaki alkalmazott kutatással, kísérleti fejlesztéssel és célzott alapkutatással foglalkozik. Több intézmény is foglalkozik olyan kutatással és fejlesztéssel, amelyet az atomerőmű is kezdeményezett.
Ezek közül a legnagyobb a közel száz kutatót foglalkoztató MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet (AEKI). Az intézet a reaktorbiztonsági kutatásokra összpontosít az üzemelő és az új típusú blokkok kapcsán. A második legnagyobb atomerőművi kapacitással rendelkező kutatóintézet a Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet Kft. (Nubiki). Itt valószínűségi, rendszertechnikai és folyamatszimulációs elemzések folynak. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetében (BME NTI) folyik a legsokoldalúbb atomenergetikai kutatás, ahol akkreditált radiokémiai laboratórium is működik. Sugárvédelmi kutatásokkal és nukleáris méréstechnikai fejlesztésekkel, valamint a nukleáris energiarendszerek és a nukleáris üzemanyagciklus elméleti vizsgálatával foglalkoznak. A kutatás néhány speciális és fontos területén az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet (OSSKI), az MTA Atommagkutató Intézet (Atomki), az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (RMKI), az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) és az MTA Izotópkutató Intézet kutatói dolgoznak. A paksi blokkok biztonságos üzemeltetéséhez kapcsolódó k+f munkában részt vesznek a veszprémi Pannon Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem oktatói is.
Több forrásból érkezik pénz a területre. Az MTA-n keresztül az akadémiai kutatóintézeteknek költségvetési forrás nukleáris témák kutatására. Az Országos Atomenergia Hivatalnál (OAH) az atomenergia békés célú hazai alkalmazásának biztonságával öszszefüggő k+f-re és a hatósági ellenőrzést szolgáló megalapozó műszaki tevékenységekre lehet pályázni. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által korábban meghirdetett Nemzeti kutatási és fejlesztési programok (NKFP) és a Gazdasági versenyképesség operatív program (GVOP) támogatásával több jelentős hazai nukleáris kutatás-fejlesztési program indult el. Az néhány éve még nagymértékben támogatta az atomerőművek biztonságos üzemeltetéséhez kapcsolódó kutatásokat a volt szocialista országokban.
A magyar intézmények már az ország uniós taggá válása előtt részt vehettek az európai kutatási keretprogramokban. A jelenleg futó EU 7. keretprogram minimális finanszírozást irányzott elő a maghasadásos energiatermeléshez kapcsolódó kutatásokra, így számottevően csökkent a hazai kutatások közvetlen EU-forrásból származó támogatása. A Paksi Atomerőmű Zrt. k+f szerződések formájában komoly összeget fordít az erőmű biztonságos üzemeltetéséhez, fejlesztéséhez kapcsolódó kutatásokra. Főkonzulensi megbízása alapján az AEKI és a Nubiki is részt vesz az erőmű stratégiai döntéseinek előkészítésében. Az atomerőmű sokszor fizeti ki a nemzetközi k+f projektekben részt vevő hazai intézetek önrészét vagy a projekt tagdíját.
Az éves k+f tervek szerint 1995-től napjainkig több mint 350 kutatási-fejlesztési szerződést kötött a társaság, folyó áron körülbelül legalább ötmilliárd forint értékben. Jótékonyan hatott a közelmúlt k+f ráfordításai növekedésére az a törvényi előírás, amely szerint a gazdálkodó szervezetek innovációsjárulék-befizetési kötelezettsége csökkenthető az állami költségvetési keretekben gazdálkodó kutatóintézetektől és egyetemi tanszékektől rendelt kutatási feladatok költségeivel. Az atomerőmű közreműködött több egyetem kooperációs kutatási központja létrehozásában. A korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt az akadémiai kutatóintézetek és az egyetemi tanszékek szerepe az atomerőmű által finanszírozott k+f munkákban. Ezt a tendenciát erősítette az innovációs járulék leírási lehetősége.
Szimulátorral is csábít
Az utánpótlás-nevelés érdekében az atomerőmű segíti a műszaki egyetemek viszonylag kisebb hallgatói létszámú szakjainak fenntartását. Évi közel száz BME-hallgató vesz részt Pakson szakmai gyakorlaton, szinte mindennaposak a rövid szakmai látogatások, és gyakoriak az egyetemekkel és a hallgatói önkormányzatokkal szervezett rendezvények is. Az atomerőmű egyetemi partnerei rendelkezésére áll a társaság saját dolgozói képzésére használt egyedülálló oktatási infrastruktúra, például az atomerőművi szimulátor vagy a valódi atomerőművi nagyberendezésekkel felszerelt, karbantartó gyakorlóközpont.
