Európa bankjai és biztosítói 2,75 milliárd eurót költöttek lobbizásra Brüsszelben, ugyanakkor 18,5 milliárdot Washingtonban. Ez ugyan a legnagyobb európai vállalatoknak csak egy szegmense, ráadásul 2008-as adat, de rámutat arra, hogy milyen különbségek vannak a vállalati adatközlésben, ha kötelező és szigorú regisztrációs szabályok közepette kell végezni ezt a tevékenységet (az Egyesült Államok fővárosa), illetve ha a regisztráció önkéntes (az központja).
Egy most közzétett tanulmány szerint a vizsgált ötven vállalat közül húsz egyáltalán nem jelentkezett be a bizottság lobbiregiszterébe, miközben számos cégről köztudott, hogy nagyon erős a jelenléte Brüsszelben. A Friends of the Earth környezetvédelmi lobbicsoport által közzétett dokumentum név szerint említi a Vodafone-t, a Deutsche Bankot, a Nestlét és az E.Ont. Ennél „érdekesebb”, hogy a magukat regisztráló vállalatok által jelzett brüszszeli lobbikiadások összege irreálisnak tűnik. Szemben Brüsszellel, Washingtonban ellenőrzik a lobbizásra fordított s bevallott kiadásokat, a kutatók pedig óriási aránybeli különbségeket találtak. A jelentés példaként említi a British Petroleumot, amely – legalábbis saját bevallása szerint – tizenhétszer többet költ lobbizásra Washingtonban, mint Brüszszelben. De említhető az ING is, amely a nyolcszorosát adja ki e célra az amerikai fővárosban.
De nem csak ezeket a furcsaságokat fedték fel a tanulmány készítői. Az derül ki például, hogy az olajipari cégek esetében fordított arányban áll a cég mérete és a képviselők befolyásolására költött összeg nagysága. Az is figyelemfelkeltő, hogy e bevallások szerint néhány nem kormányzati szervezet (NGO) többet költ lobbizásra, mint az olajipari vállalatok. Pedig az azért furcsa lenne, ha igaz lenne, hogy az Eurogroup for Animals, a Menekültek és Számkivetettek Európai Tanácsa (European Council on Refugees and Exiles), a Vidék Barátai (Friends of the Countryside) nevet viselő szervezet kétszer annyit áldozna brüsszeli lobbizásra, mint a Shell és a BP vagy éppen az EADS védelemipari konzorcium, illetve háromszor annyit, mint a Total, az Arcelor Mittal, a GDF vagy az Enel – áll a jelentésben. VG
Elmaradt magyar módosítás
Magyarországon 2006-ban alkották meg a lobbitörvényt. A gyakorlatban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a regisztrált mintegy 200 lobbistának legfeljebb a tíz százaléka lobbizik folyamatosan. Egyébként a döntéshozók érdemi befolyásolása változatlanul törvényen kívül folyik. Emiatt a szakértők már jó ideje szorgalmazzák a szabályozás megújítását. A javaslatokban szerepelt többek között a lobbisták jogainak bővítése és kötelezettségeik szigorítása, a törvény hatályának bővítése, az érdekkijárás hatékonyabb ellenőrzése.Volt is remény a változásra: a módosítás jó ideig a sokat emlegetett antikorrupciós törvénycsomag része volt, de végül kimaradt belőle.
Volt is remény a változásra: a módosítás jó ideig a sokat emlegetett antikorrupciós törvénycsomag része volt, de végül kimaradt belőle. -->
