A tojás egészséges táplálkozásban betöltött szerepének tudatosítása és a tévhitek eloszlatása is fontos célkitűzése a tojásfogyasztás növelését célzó kampánynak – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) államtitkára az AM és az Agrármarketing Centrum által szervezett, október közepéig tartó kampány kezdete alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Mint mondta, a fogyasztás növelése akkor is cél, ha az ágazat termelése kilábalni látszik a madárinfluenza miatti sokkból, és a hazai piac 84-85 százalékát képes ellátni.

Érdemes tovább növelnünk a termelést, hiszen a Covid-járvány is megmutatta, hogy minden ország számára központi kérdés lett az élelmiszer-önrendelkezés, és kiderült, hogy a rövidebb ellátási láncok nemcsak fenntarthatósági, hanem ellátásbiztonsági szempontból is hasznosabbak

– fogalmazott.

Fotó: Bruzák Noémi

Ezért is fontos fellépni az EU azon javaslatai ellen, amelyek ezeket az értékeket, valamint a termelés- és az élelmiszer-biztonságot is veszélyeztetik – jelentette ki. Az unió törekvései, amelyek a ketreces termelés betiltását vetítik előre, ilyenek, ezért ebben a témában az agrártárca és a szakmai szervezetek szerint is fontos lenne olyan vitát folytatni, amely keretében a fogyasztók érdemi tájékoztatást kaphatnak a különböző tartási módok ökológiai hatásairól. Jelenleg ugyanis éppen a ketreces tartás az, amelyiknek az ökológiai lábnyoma a legkisebb. Ezért meg kellene adni a lehetőséget a fogyasztóknak, hogy maguk dönthessék el, vásárlásaikkal mely tartási módot támogatják – mondta az államtitkár.

Az esetlegesen a piacról eltűnő, ketreces tartásból származó tojások helyét azonnal elfoglalná a harmadik országokból származó, az uniósnál jóval gyengébb élelmiszer-biztonsági követelmények és ellenőrzési rendszer mellett termelt import, míg a termelők ebben a bizonytalan helyzetben már most meggondolják, érdemes-e beruházni a tojáságazatba.

Minden évben október második péntekén tartják meg a tojás világnapját, ezért is időzítették így a fogyasztásnövelő kampányt, amelynek költségkerete bruttó 20 millió forint – mondta Ondré Péter, az AMC ügyvezető igazgatója. Felelevenítette, hogy az elmúlt tíz évben pozitív folyamatok játszódtak le a hazai tojáságazatban, hiszen például az egy főre jutó éves fogyasztás ezalatt 215-ről 240 darabra növekedett.

Évtizedekkel ezelőtt nagy vita folyt arról, hogy a tojás egészséges-e, de ez mára végérvényesen eldőlt, és bizonyított, hogy a tojás kivételes élelmiszer, amelynek a biológiai értéke 100, ami rajta kívül egyedül csak az anyatejre igaz – mondta a tájékoztatón Szép Imre, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége elnöke. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban a madárinfluenzán és a Covid-járványon kívül a takarmány árának 35 százalékos emelkedése is sújtotta a tojástermelőket.

Májustól mostanáig minden egyes tojáson 5-6 forint vesztesége van a termelőknek

– jelentette ki. Ostorozta a kiskereskedelmi láncok árképzését: egy átlagos méretű és kiszerelésű tojás fogyasztói ára 44 forint, miközben a termelő nettó 27,5 forintot kap ugyanezért.

Nem normális, hogy 50–55 százalék árrést tesznek a tojásra

– fogalmazott, majd kijelentette, hogy többet fognak kérni a tojásért a termelők, de ennek nem – vagy csak minimális mértékben – kell a fogyasztói árak emelkedésével is járnia. A ketreces tartásból származó tojásokkal kapcsolatban pedig kijelentette:

Hazudtak azok, akik azt állították, hogy környezetvédelmi okokból szükséges a ketreces termelés korlátozása, hiszen ez a tartási mód a leginkább környezetbarát az összes közül.