BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A gazdák lehetnek a felelősek a spanyol tűzvészekért

A hatóságok szerint a gazdák gyújtották a tüzeket, de a rekkenő hőség és a szárazság miatt kicsúszott a kezükből az irányítás.

Európa-szerte torlaszolják el az utakat a gazdák, gumiabroncsokat égetnek, trágyát szórnak szét, hogy tiltakozzanak a megélhetésüket és életmódjukat fenyegető nyomás ellen. A spanyolországi Asztúria tartományban a hatóságok azonban ennél sokkal rosszabbra készülnek.
Tavaly tavasszal egy példátlanul nagy tűzvészben közel 300 erdőtűz tört át az autópályákon, több száz lakost kellett evakuálni, és a régió fővárosának, Oviedónak a szélét is elérte. A hatóságok a tüzek nagy részét a gazdáknak tulajdonítják – számol be róla a Reuters.

Maceda,,Galicia,/,Spain,-,Oct,16,2017:,Forest,Fire.
Fotó: Brais Seara

Az illetékesek szerint  a hagyományos gazdálkodási módszerekbe való kormányzati beavatkozással kapcsolatos évtizedes sérelmek és az éghajlatváltozás hatott ilyen durván egymásra. A regionális kormány, az ügyészek és a környezetvédelmi csoportok szerint egyes szarvasmarhatartók szándékosan gyújtották meg a tavalyi tüzeket, hogy legelőket hozzanak létre, viszont az események irányítása a rekkenő hőség és a szárazság miatt kicsúszott a kezükből. A gazdák persze tagadják a vádakat.

Ősi gyakorlat

Négy meg nem nevezett személyt letartóztattak, és 31 ember ellen folyik nyomozás a feltételezett gyújtogatás miatt – közölte a rendőrség.
Alejandro Calvo, az asztúriai tűzmegelőzési és tűzoltási hivatal vezetője a Reutersnek elmondta, hogy a régió közel 20 százalékkal, 70 millió euróra növelte az erdőtüzek megelőzésére és elfojtására szánt költségvetését, tűzoltókat és erdészeket vett fel, hogy 24 órás megfigyelőrendszert hozzanak létre.
A hatóságok szerint 

a probléma gyökere a gazdák ősi gyakorlata, a bozót felégetése. 

Az Asztúria hegyeiben és völgyeiben kóborló gesztenyeszínű szarvasmarhák eredete egészen a vaskorig nyúlik vissza. Fűvel táplált húsuk az ínyencek kedvence, a szabad tartásukat pedig az intenzív módszerekkel nevelt állatokat ellenzők értékelik.

A bürokrácia közbeszól

A nem gondozott növényzet azonban kaotikusan benövi a legelőket, korlátozza a tehenek legelését; nem képesek megemészteni a fás vagy tüskés növényeket. Egy gondosan időzített tűzgyújtás megtisztíthatja a területet, új legelőt hozhat létre, és elriaszthatja a ragadozókat.
A bürokrácia és a melegebb időjárás azonban megváltoztatta ezt a felállást, 2004 óta az ellenőrzött égetéshez hatósági engedély szükséges. Ennek megszerzéséhez többek között 

részletes tervet, a terület topográfiai térképét és a földtulajdonjogot igazoló dokumentumokat kell benyújtani.

Ezzel a bürokráciával a gazdák nem tudnak vagy nem akarnak mit kezdeni. A probléma hátteréhez hozzátartozik, hogy egyre több fiatal költözik a városokba, nincs elég ember a térségben, aki eltakarítsa a bozótot, vagy szemmel tartsa a tüzeket, amikor azok parázslani kezdenek. 

Védelem a ragadozók ellen

A gazdák hagyományosan arra is használják a tüzeket, hogy elriasszák a ragadozókat, főleg a farkasokat. A legelők létrehozása mellett a tüzek segítenek elriasztani a farkasokat és a medvéket. A spanyol kormány azonban 2021-ben veszélyeztetett fajnak minősítette az ibériai farkast, aki kárt tesz ezekben az állatokban, az pénzbírsággal, súlyosabb esetben börtönbüntetéssel néz szembe. Az utolsó rendelkezésre álló adatok szerint 

2020-ban csaknem háromezer farkastámadást jelentettek be,

ezek után nagyjából 835 ezer euró kártérítést fizettek a gazdálkodóknak, átlagosan fejenként 285 eurót. Ehhez képest a kifejlett tehenek piaci értéke 5–7 ezer euró között mozog, a borjakért a borjakért 1600 és 2200 euró közötti összeget fizetnek.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.