Gazdatüntetések: nem csoda, hogy lángra lobbant egész Európa

Az elmúlt hetekben Berlintől Párizsig, Brüsszeltől Bukarestig traktorostul utcára vonultak az európai gazdák, hogy a kormányok és az unió döntései ellen tüntessenek, amelyek nemcsak az ő megélhetésüket, hanem a blokk élelmiszer-biztonságát is veszélybe sodorják. 

A Franciaországban és Németországban kirobbant gazdatüntetések mára az legtöbb országára átterjedtek, a résztvevők pedig munkagépek felvonultatásával, az utak eltorlaszolásával és a kormányzati épületek előtti trágyaszórással tüntettek a megélhetésük védelmében. S bár a mozgalmat egy általános, éghajlatvédelmi szabályozások elleni tüntetésnek tekintik, a Carbon Brief jelentése szerint a probléma sokkal rétegeltebb, és a megoldásáért a blokk és a tagországok vezetése is felelős.  

Több helyen azonban a földtulajdonosok pont a környezetvédelmi programok kibővítését követelik. Ilyen például Görögország, ahol az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében a gazdák olyan intézkedéseket követelnek a kormánytól, amelyekkel meg lehetne óvni a termőföldeket az áradásoktól, az erdőtüzektől és más, szélsőséges időjárási jelenségektől.

Az EU „Termelőktől a fogyasztóig” stratégiája – a blokk átfogó, fenntartható élelmiszer-termelést kiépítő kezdeményezése – hatalmas területet fed le, ahol nagy különbségek – és gyakran ellentétek – vannak az igények között az ellátási lánc minden pontján. A következő évekre tervezett program emiatt senkinek sem tökéletes, a helyzetet pedig a tagállamok kormányai maguk is tovább súlyosbítják.  

A közelgő európai parlamenti választások miatt nem meglepő, hogy a sietve összeállított kezdeményezés nem fed le mindenkit. A gazdák aggályait és követeléseit pedig komolyan kell venni, mivel ők biztosítják a kontinens élelmezését és az unió önellátását az egyik legfontosabb ágazatban.  

Németország

Decemberben Olaf Scholz kancellár koalíciós kormánya bejelentette, hogy teljesen elvenné a mezőgazdaságtól az üzemanyag-támogatásokat: ez hivatalosan egy környezetvédelmi célt szolgál a fosszilis tüzelőanyagok visszaszorításával, ám valójában ezzel próbálták betömni a költségvetésben tátongó 17 milliárd eurós lyukat.

Emiatt az ország összes termelői csoportja riadót fújt, és mintegy 30 ezer gazda vonult be a munkagépekkel a legnagyobb városok központjaiba, köztük Berlinbe is, hogy tiltakozzanak a megszorítások ellen. S bár a tervet később enyhítették – a támogatásokat csak fokozatosan, néhány év alatt csökkentenék nullára –, ez egyelőre nem elég a földtulajdonosok elcsitítására.  

A legnagyobb probléma az, hogy a kormány a benzintámogatások megszüntetése mellett nem szolgál alternatívával: a kibocsátásmentes gazdálkodás, a farmok automatizálása vagy a munkagépek elektromosítása nem kap állami támogatást, így a kisebb termelők garantáltan csődbe mennek a juttatások nélkül.  

Franciaország

A francia gazdatüntetések részben szintén az üzemanyag-támogatások elvétele miatt indultak, bár ezt a javaslatot a kormány gyorsan vissza is vonta – a  a mozgalom azonban sok szempontból a tavalyi nyugdíjkorhatár-emelés elleni tüntetések folytatása. 

A termelői szakszervezetek emiatt tovább folytatták demonstrációjukat, amely múlt héten Párizs „ostromában” csúcsosodott ki, amikor traktorok százai zárták le a francia fővárosba vezető utakat.

Emmanuel Macron elnök látszólag tanult 2023-as hibáiból, és gyorsan elkezdett dolgozni a politikai válság megoldásán, a fő agrárszervezetek pedig már február 1-jén bejelentették a tüntetések végét, mivel egy sor biztosítékot kaptak a kormánytól a gazdák problémáinak a megoldására.  

A Macron-kormány egyebek között felfüggeszti a növényvédő szerek használatának a korlátozását, és a belső piac védelmében egy új vámprogram is napirendre kerülhet a mezőgazdasági importtermékek távol tartására.                   

Belgium

A belga gazdák a múlt héten lezárták a Brüsszelbe vezető utakat, mielőtt február 1-jén szélesebb körű tiltakozás kezdődött volna a városban. Az Európai Parlament épülete előtt több száz földműves gyűlt össze, tüzeket gyújtottak, szobrokat döntöttek és tojászáport zúdítottak  a magas adók, az emelkedő költségek és az olcsó elleni tiltakozásul.

Múlt héten például az Európai Bizottság több környezetvédelmi szabályozás bevezetését is elhalasztotta, elrendelve, hogy azokat a mezőgazdaság védelmében átdolgozzák. Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke megígérte, hogy a következőkben szorosabban fognak együttműködni a gazdákkal és az érdekvédelmi szervezetekkel.                  

A belga és más európai szakszervezetek abban bíznak, hogy a tiltakozás következtében olyan nemzetközi megállapodásokat is felül fognak vizsgálni, mint az EU–Mercosur-egyezmény, amely megkönnyítené a kereskedelmet az unió és Dél-Amerika között. Sok gazdálkodó ugyanis úgy véli, hogy ez tisztességtelen előnyt nyújtana a latin-amerikai farmereknek. 

Más országokban is hasonlóan magasak a feszültségek. Romániában gazdák mellett a fuvarozók is tiltakoztak az üzemanyag-korlátozások ellen, valamint Lengyelországhoz és Közép-Európa többi államához hasonlóan ők is az olcsó ukrán búza betiltását követelik, amely tavaly elárasztotta az EU piacát.  

A litvánok, lengyelek, írek, olaszok, spanyolok és portugálok is mind utcára vonulnak – vagy terveznek vonulni – az uniós szabályok szigorítása miatt, amelyek ellensúlyozására az EU nem garantál megfelelő mennyiségű fejlesztéseket vagy támogatásokat. Ezzel párhuzamosan azonban meghosszabbítanák az Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi egyezményt, amely nemcsak a mezőgazdaságnak ártana, de a csempészeknek is segítene.