Heves viták színesítik a Németország és legnagyobb kereskedelmi partnere közti tárgyalásokat. „A versenynek tisztességesnek kell lennie. Egyenlő feltételeket követelünk, csak annyit akarunk, hogy a vállalatainkat ugyanúgy kezeljék, ahogy mi a kínaiakat. Pekingnek fel kell lépnie a dömpingárukkal, a túltermeléssel és a szerzői jogok megsértésével szemben” – figyelmeztetett a német kancellár hétfőn Sanghajban, négynapos látogatásának második állomásán. A kínai gazdasági fenyegetés miatt tavaly az Európai Unió hivatalos vizsgálatot indított az itt gyártott elektromos járművekkel kapcsolatban, arra hivatkozva, hogy az olyan vállalatok, mint a BYD, hatalmas állami támogatásokat kapnak, amivel előnybe kerülnek a nyugati gyártókkal szemben.
Peking azonban elutasította a vádakat, mondván, hogy a kínai elektromosautó-ipar a fejlett, belföldi ellátási láncoknak és a magas minőségnek köszönhetően sikeres, az alacsony árú járművekkel pedig nem sértik a szabad versenyt.
A kínai tisztviselők most hasonló módon reagáltak Scholz aggályaira: szerintük a német kritikák álhírekre és hamis információkra alapulnak, az EU-nak pedig nincs joga beleszólni az ország iparába.
Egyszerre emelkedett és csökkent nagyot Magyarországon az üzemanyag ára
Miután a kormány világossá tette, hogy kezd betelni a pohár az üzemanyag-drágulással, a kereskedők klasszikus húzd meg, ereszd meg helyzetet teremtettek. A benzin ára jócskán nőtt, a dízelé viszont jelentősen csökkent.
A Holtankoljak üzemanyagár-figyelő blog szerint péntektől jelentősen, bár eltérő módon változtak a hazai üzemanyagárak. A benzin esetében bruttó 7 forinttal emelkedett a literenkénti nagykereskedelmi ár, míg a gázolaj esetében bruttó 6 forintos nagykereskedelmi árcsökkenést következett. Mindezek fényében az átlagárak péntektől:
- 95-ös benzin: 650 forint per liter,
- gázolaj: 647 forint per liter.
Az ellentétes ármozgást szerdán megelőzte egy óvatos drágítás. Az üzemanyagár-figyelő blog szerint ugyanis szerdától a benzin nagykereskedelmi ára bruttó két forinttal emelkedett, a hét közepén ugyanakkor a gázolaj árához nem nyúltak.
Arany: egyszer az életben adódik olyan lehetőség, amit az iráni támadás hozhat
Ha tovább eszkalálódik az izraeli–iráni konfliktus, az széles körű eladási hullámot válthat ki a piacokon, ami ritkán látott vételi lehetőséget hozhat az arany piacán is.
Az Irán és Izrael közötti feszültség eszkalációja félelemként jelenhet meg a piacokon
– mondta a MarketWatchnak Peter Spina, a GoldSeek.com és a SilverSeek.com befektetői oldalak alapítója és vezetője. Ha pedig a pénzügyi piacokon nagyobb eladási hullám söpör végig, az könnyen átgyűrűzhet a nemesfémpiacra is Spina szerint. A részvénypiacok bezuhanása ugyanis arra késztetheti a befektetőket, hogy – ahogyan arra korábban is volt példa – tőzsdei veszteségeiket nemesfémeladással fedezzék.
Ez egy életre szóló vásárlási lehetőség lehet a nemesfémek számára
– hangsúlyozta a szakértő, aki szerint az arany ára mindenféle problémát, kockázatot tükröz, és ezekhez most valószínűleg a félelemi-háborús prémium is hozzáadódik, ha nem történik gyors deeszkaláció a közel-keleti eseményekben.
Hiába adna egy magyar cég havi 600–700 ezer nettót, nincs jelentkező az állásra
Egyes munkák elvégzésére nem találni hazai dolgozót. Az egyik legrosszabb helyzetű ágazat a mezőgazdaság, így például az állattenyésztésben érdekelt gazdák közül többen kénytelenek harmadik országbeli – mongol vagy éppen Fülöp-szigeteki – vendégmunkásokat alkalmazni. Minderről a Kisalföldnek számoltak be.
A lap riportjából kiderült, hogy az állattenyésztésben nagy a munkaerőhiány: középvezetőt, telepvezetőt például egyáltalán nem találni. Évente közel félmillió forintot költenek csak álláshirdetésre.
Egy középvezető havi 600–700 ezer nettót megkeres nyolcórai munkával, emellett kap
- telefont,
- autót,
- 13. havi fizetést.
Mindenhol hiány van a mezőgazdaságban
A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint gyakorlatilag nincs az agráriumnak olyan szegmense, amely ne küzdene munkaerőhiánnyal. Az agrárvállalkozások harmada küzd munkaerő-toborzási nehézségekkel, és a gazdálkodók 40 százaléka szembesül munkaerőhiánnyal. Az Agrárközgazdasági Intézet elemzése szerint a legnagyobb hiány a mezőgazdasági szakképzettséget igénylő munkakörökben – például gépkezelő, gépszerelő, állattartó – jelentkezik. Egyes számítások szerint a magyar mezőgazdaságból százezer munkáskéz hiányzik.
