Filmipari együttműködési megállapodást írt alá Kína és Magyarország. Hszi Csin-ping kínai elnök delegációjának egy része a Nemzeti Filmintézettel (NFI) véglegesítette a megállapodást. Egyelőre az aláíráson kívül nem tudni konkrétumokat a két ország jövőbeni közös munkájáról a filmipar területén, de vélhetően érkeznek majd hazánkba kínai stábok forgatni.
Magyarország a kontinentális Európa első számú filmgyártási helyszíne jelenleg, a világ filmgyártásának élvonalbeli szereplői forgatnak hazánkban magyar szakemberek közreműködésével. Filmiparunk jelentős devizabevételt eredményez nemzetgazdasági szinten, hozzájárulva az ország stabilitásához. Budapest földrajzi és filmipari adottságaiból adódóan Kelet és Nyugat filmes kapcsolatainak kiváló új központja lehet. Számos izgalmas, el nem mesélt közös történetünk van a kínai alkotókkal, melyek közös megfilmesítéséhez új lendületet ad a megállapodás
– mondta a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Káel Csaba.
A megállapodás a filmgyártás mellett kiterjed a mozgóképszakmai képzés területén is a kooperációra, magyar és kínai filmalkotások kölcsönös népszerűsítésére.
A China Film Administration delegációja a megállapodás alkalmával szakmai látogatást tett a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumában és Filmlaborában. Megtekintette a fóti stúdiókomplexumot is, amelynek átfogó fejlesztése a megvalósítás lezárásánál tart. Biztosítva a hazai filmipar versenyképességének megőrzését hosszú távon, négy új műterem és kiszolgáló létesítmények épültek Fóton az NFI Stúdióban minden idők legnagyobb állami forrású stúdiófejlesztéseként. A fóti bázis kapacitását ötszörösére növelő fejlesztés során Magyarország egyik legnagyobb, 4945 négyzetméter alapterületű, 18 méter belmagasságú új filmstúdiója is megépült.
A kínai filmipar vetekszik Hollywooddal
Kína a világ második legnagyobb filmes piaca,
az iparág teljes bevétele 2023-ban átlépte a 7,73 milliárd amerikai dollárt.
Kínában 52 mozilánc üzemel, országszerte több mint 12 ezer mozival – írta meg a Statista. A kínai mozipiac olyan hatalmas, hogy az amerikai stúdiók igyekeznek minél inkább kedvezni a kínai közönségnek, hogy a távol-keleti piacon vetítve felfelé tornásszák a nézőszámokat. Ennek érdekében az amerikai stúdiók sokszor forgatnak kínai helyszíneken, és alkalmaznak kínai színészeket is.
Kína belső filmpiaca hatalmas, ennek ellenére ritkán láthat a nyugati közönség kínai filmeket.
Tizennyolc megállapodást írt alá Orbán a kínai elnökkel – itt vannak a részletekKína és Magyarország összesen tizennyolc megállapodást írt alá, melyek között az egyik legfontosabb egy új vasútvonal, a korábban V0-ként említett vonal megépítése. Továbbá bejelentették az elektromos autók töltőhálózatának fejlesztését, egy új határátkelő építését Szerbia és Magyarország között, valamint egy Kínával való nukleárisenergia-megállapodást is. |
Miért nem jönnek Európába a kínai filmek?
Korábban a kínai filmek állandó szereplői voltak az európai filmfesztiváloknak, Cannes-ban például több produkció is megfordult. 2016-ban azonban a Kínai Kommunista Párt elfogadta azt a filmtörvényt, amely átalakította a művészi életet az országban. A jogszabály tiltani kezdte a Kínai Népköztársaság „méltóságát, becsületét és érdekeit” sértő tartalmak gyártását – írta meg az Asia Times. Innentől a párt alapértékeit kellett közvetítenie a filmes szakmának.
2016-tól a kínai filmek egyre inkább elmaradtak az európai fesztiválokról. 2019-ben például a Berlini Filmfesztivál műsorába beválogatott One Second és a Better Days című kínai és hongkongi filmeket visszahívták Németországból technikai okokra hivatkozva. Ugyanebben az évben a cannes-i mustrát kellett négy kínai alkotásnak elhagynia.
Hivatalos kínai állásfoglalás ekkor még nem volt, amely kifejezetten ellenezte volna a filmek európai bemutatását, de az egyértelmű volt, hogy a kínai filmesek egyre nehezebben kaptak olyan engedélyeket, amelyekre szükség volt a filmek bemutatásához.
Ahhoz, hogy egy filmet be lehessen mutatni, a párt jóváhagyása kell Kínában.
Az alkotók a kész művet megküldik az erre kijelölt hivatalnak, ahol megnézik, és kiadják a „sárkánypecsétet”, azaz a jóváhagyást a forgalmazáshoz.
Fontos, hogy a sárkánypecsét vagy nyilvános vetítési engedély kiadása után egyetlen képkockáját, feliratot vagy hangot sem lehet megváltoztatni a filmen. Aki ezt megszegi, súlyos büntetésre számíthat – olvasható a Stream Lined oldalon.
2016 után a sárkánypecsétet elsősorban azok a filmek kapták meg, amelyek a párt értékeit közvetítették. A legjobb kínai filmkészítők ritkán dolgozhatnak saját ötletekből, sok esetben a párt által elkészített forgatókönyvek alapján forgatnak vígjátékokat, romantikus vagy akciófilmeket. Ez nem jelenti azt, hogy önálló alkotások ne készülnének, de ezek inkább kisebb filmesektől várhatók.
A kínai filmipar 2021-ben zárta sokkal szűkebbre a kapuit az idegen országok előtt. Ekkor történt, hogy a cannes-i filmfesztivál programjába bekerült a hongkongi tiltakozásokról szóló Revolution of Our Times című dokumentumfilm. Az alkotás nem kapta meg a sárkánypecsétet, illetve a párt vissza is hívta a mozit Cannes-ból. Ennek ellenére a fesztivál mégis műsorra tűzte a dokumentumfilmet, ezzel pedig egy sokkal szigorúbb ellenőrzés vette kezdetét Kínában a filmgyártásban.
A kínai filmipar rendkívül kontrollált, a párt vigyáz arra, hogy a 2016-os filmtörvénynek nem megfelelő tartalmak ne jelenhessenek meg a nagyobb közönség előtt. A Revolution of Our Times keltette botrány óta sokkal ritkábban mutatnak be a határokon kívül filmeket, a kínai filmipar főleg a hazai piacra gyárt.
A 2023-as teljes mozis bevétel, 7,73 milliárd dollár majdnem 60 százalékát kínai filmek termelték.
A Magyarországgal kötött filmipari együttműködés aláírása jelentheti azt, hogy a kínai filmes szakma újra elkezd nyitni a külföld felé, lehetséges, hogy hazánk lesz a híd a kínai filmek és Európa között. A magyar filmipar számára hatalmas potenciált jelentene, ha kínai filmesek érkeznének hazánkba forgatni, úgy, mint a hollywoodi stúdiók.
