Világgazdaság Online

Az Európai Unió akkor is bevezeti a bankadó valamely formáját, ha az EU-n kívüli országokkal nem sikerül közös álláspontra jutni a kérdésben. Mégpedig annak ellenére kész erre, hogy tudja: egy ilyen teher egyoldalú bevezetése ronthatja az európai bankok versenyképességét. A huszonhét tagállam mindenesetre igyekszik legalább egymás között megállapodni a tervezett bankadó részleteiben, továbbá a pénzügyi tranzakciókra kivetendő teher (Tobin-adó) ügyében, még azelőtt, hogy október 22-én Dél-Koreában összeülnek a G20 országainak pénzügyminiszterei és jegybankelnökei a kérdés megvitatására.

Az uniós konszenzus elérése érdekében a belga elnökség szeptember 7-re összehívta az EU pénzügyminiszterei tanácsának ülését. Hagyományosan szeptemberben nem szokott hivatalos ülést tartani az Ecofin, csupán a soros elnökséget adó ország meghívására gyűlnek össze informálisan a pénzügyminiszterek.

További részletek a holnapi Világgazdaságban

A pénzügyi intézetek különadója világszerte foglalkoztatja a közvéleményt, a politikát és a közgazdászokat is. 2008-ban a világon végigsöprő válság, ami a pénzügyi szektorból indult el, megkövetelte az államoktól, hogy megmentsék a bankokat a csődtől. Ha hagyták volna bedőlni a pénzintézeteket, akkor valószínűleg még mélyebb válsággal kellett volna szembenézni. A közgazdászok szerint egyes bankok akkorára nőttek, hogy nem szabad engedni, hogy csődbe menjenek. 

Gordon Brown Nagy-Britannia volt miniszterelnöke már februárban globális bankadó bevezetéséről beszélt, és úgy gondolta, hogy a G20-as csúcson megállapodás lehet a különadóról. Mint tudjuk, jelenleg is viták zajlanak, és nem történt megegyezés a kérdésben.

A Nemzetközi Valutaalap áprilisi javaslata nagy vitát váltott ki a pénzügyi szervezetek különadójáról. Az akkori tervezet a bankszektor profitjának megcsapolására irányult, illetve egy válságkezelő alap felállítását javasolta. A legnépszerűbb álláspont jelenleg a bankok mérlegfőösszegének megadóztatása, amelynek nagysága nem biztos, hogy jól mutatja a bankok profitját.

A fejlett államok (EU, USA) sikeres bankmentéseinek eredményeképpen joggal várják el, hogy most a bankok fizessenek (legalább azért, hogy ne következhessen be hasonló összeomlás). A G20-ak találkozóján a tagállamok pénzügyminiszterei és jegybankelnökei a globális bankadó kivetéséről vitáztak. Júniusban az EU és az USA is a bevezetés mellett tette le voksát, de Kanada például nem támogatta az elképzelést, ugyanis a kanadai bankok sértetlenül vészelték át a válságot.

Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök szorgalmazta a bankadó bevezetését, de annak globális kivetésére nem történt megállapodás. A G20-ak ugyanakkor nem akadályozták meg, hogy az adót támogató országok bevezessék azt. Brazília, Oroszország, India, Kína, valamint Kanada sem tartotta szükségesnek a bankadó bevezetését. 

A német bankadó a mérlegfőösszeg maximum 0,04 százaléka lehet, és 10 milliárd euró alatt 0,02 százalék. Ez jelentősen alacsonyabb a magyarnál, ami módosítások után az MFŐ 0,5 százaléka 50 milliárd forint felett, alatta 0,15 százalék. 

Az EU tagországainak vezetői még júniusban megállapodtak a 2011-2020-as gazdaságpolitikai stratégiáról, amely tartalmaz egy banki adó kivetését. A bankadóról folyó viták középpontjában az áll, hogy felhasználhassák-e a költségvetési hiány csökkentésére, vagy elkülönített alapokban kezeljék a befolyt pénzeket.

Magyarország éllovasa a bankadó bevezetésének, és lehetséges, hogy a térségbeli államok követik példánkat, de az is meglehet, hogy EU-szinten kerül bevezetésre a különadó.

Az Európai Bankszövetség büntetésnek tartja a magyar bankadót, arra hivatkozva, amit a Költségvetési Tanács is jelzett, hogy gátolni fogja a gazdaság növekedését. A kritika továbbá az volt, hogy több hitelező céget is veszteségessé tehet. A magyar mérlegfőösszegre vetített 0,5 százalékos különadó igen magasnak minősül, az eddigi EU-s javaslatok egyike sem tartalmazott ilyen magas adókulcsot.

A magyar bankadót bírálók között volt az IMF és a Költségvetési Tanács is. A KT szerint az adó teljes mértékben kifejti növekedésfékező hatását, és a bankok mintegy 80 milliárd forintot az ügyfelekre fognak hárítani, ami csökkenti a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét.

A Világgazdaság Online számításai szerint már 2010-ben számos pénzintézet veszteséges lehet Magyarországon, ha nem hárítják át a bankadót az ügyfelekre.

Még a Financial Times is cikkezett a magyar bankadóról, és vélekedésük szerint drasztikusan módosítani kellett volna a bevezetés előtt. A GDP 0,7 százalékát kitevő adó négyszer nagyobb, mint amit a hasonló intézkedésektől várnak.

Orbán Viktor elmondta, hogy Angela Merkel egyetért a magyar bankadóval, de a kivetés okában nem feltétlenül egyezett az álláspontjuk. A német kancellár a válsággal szembeni küzdelemnek nevezte, a magyar miniszterelnök pedig szükséges lépésnek a költségvetési hiány tartása érdekében. 
A legnagyobb probléma Magyarországon az adó mértékén kívül annak felhasználása; vagyis az, hogy a költségvetés foltozására költik.

Az EU tagországok pénzügyminiszterei jelenleg is „birkóznak” a bankadó kérdésében. Számos tényező alakíthatja az egységes európai bankadót, például a bankok mérete, az adó kivetésének alapja