Szigorítás a traffipaxoknál: a szakértő elmondta, mi áll a háttérben

A személyi sérüléssel járó balesetek okainak mindössze 2 százaléka vezethető vissza a megengedett legnagyobb sebesség túllépésére – hívta fel a figyelmet Magyar György ügyvéd. 

Szerinte ebből az következik, hogy 

hogy májustól a rendőrség akár azt is büntetheti, ha valakit egy kilométer per órás gyorshajtáson érnek.

Hogyan változott a rendőrségi sebességmérés?

Nagy visszhangot kapott, hogy május 1-jétől eltörölték az úgynevezett toleranciasávot a sebességméréseknél. Vagyis már nem alkalmazzák a traffipaxoknál az eddig óránként

• 100 kilométer alatt elfogadott plusz-mínusz 3 kilométeres, 
• afelett a plusz-mínusz 3 százalékos hibahatárt.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy innentől kezdve a rendőrség azt az értéket fogadja el, amelyet a műszer mutat. Tehát akár az 1 kilométeres sebességtúllépés is szankcionálható, ráadásul akkor is, ha a járművet a mérést követően egyébként nem állítják meg, mert akkor postán mehet a csekk.

Mi a baj az új sebességméréssel?

Magyar György szerint az ügy műszaki jellegű kérdéseket is felvet, hiszen olyan műszer nincs, amelynek a mérési pontossága minden körülmények között százszázalékos lenne. A mérésügyi hatóságok nyilvánosan hozzáférhető jegyzőkönyvei szerint a legjobb készülékek is tévednek plusz-mínusz 1 kilométer per órát, illetve nagyobb tempónál akár plusz-mínusz 1 százalékot is. Ezért szerinte ténykérdés, hogy a traffipaxok tévedhetnek, mégha csak kismértékben is. 

– jegyezte meg.

Egyúttal arra is rámutatott, hogy a változásnak közlekedésbiztonsági szempontból „semmi jelentősége”, mert a személyi sérüléssel járó balesetek mindössze 2 százaléka vezethető vissza a megengedett sebesség túllépésére, az úgynevezett abszolút gyorshajtásra. Csakhogy a rendőrségi statisztika szerint a személyi sérüléses balesetek okai között a gyorshajtás az első. A 2021 januárja és szeptembere között regisztrált, mintegy tíz és fél ezer eset közül valóban a sebesség helytelen megválasztása volt a vezető ok. Csakhogy ebből a halmazból csupán 228 baleset következett be a megengedett sebesség túllépése miatt.

Az ügyvéd úgy látja, hogy ha ezt vesszük alapul, a rendőrség által meghirdetett „zéró tolerancia” nem fog átütő eredményekkel járni. „Ettől persze még mérjenek, mert ha nem tennék, könnyen elszabadulna a pokol. De a ténylegesen a sebességet túllépő 2 százalék kiszűrése legfeljebb az államháztartás egyensúlyát segíti, mert évente néhány tízmilliárdnyi büntetés ebből is befolyik. Más eredmény ettől nem várható” – húzta alá.

Hogyan kellene inkább büntetni a sebességtúllépést?

A gyorshajtást kétféle szabály alapján büntethetik. 

• Ha például valaki lakott területen 52-vel megy, az a közlekedési szabályok kisebb súlyú megsértése, ami a szabálysértési törvény szerint ötezertől 150 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható.
• Ha azonban valaki lakott területen belül legalább 65-tel (ez a személyes felelősség nélkül kiszabható közigazgatási bírság határa) megy, de a kocsit nem állítják meg, akkor az objektív felelősségről szóló rendelkezések alapján kötelezően 30 ezer forint közigazgatási bírságot szabnak ki.

Ez önmagában is ellentmondásos. Ráadásul, maradva az óránként 52 kilométeres sebesség példájánál, ha az érintett autót bemérik ugyan, de nem állítják meg, akkor a hatóság hiába állapítja meg a közigazgatási bírság határát el nem érő gyorshajtás miatt a bírságot, a jármű tulajdonosa továbbra is azt fogja felelni, hogy az autót közvetlen hozzátartozója vezette, akire nem köteles terhelő vallomást tenni.

Ezeknek a feloldására Magyar György szerint az lehetne a megoldás, hogy lakott területen belül ne a 65, autópályán meg ne a 150 kilométer per órás sebesség meghaladása legyen a személyes felelősség nélkül kiszabható közigazgatási bírság határa, 

és akkor a rendőrségnek sem kellene küszködnie azzal, hogy aki lakott területen 52-vel, autópályán meg 138-cal hajt, azzal mit kezdjenek. Ez ráadásul sokkal olcsóbb megoldás lenne, mert a vezető személyének megállapítása nélkül is kiszabható lenne a közigazgatási bírság.