Az izraeli kormány politikájának bírálata nem jelent zsidóellenességet – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban szerdán.
Josep Borrell, az Európai Parlament plenáris ülésnek a gázai humanitárius helyzetről tartott vitáján hangsúlyozta, hogy Izraelnek joga van megvédeni önmagát, de az ember okozta humanitárius katasztrófát a Gázai övezetben egyebek mellett az okozza, hogy az izraeli blokád miatt a segélyszállítmányok nem juthatnak el a rászorulókhoz.
Kijelentette: Izraelnek nemcsak erkölcsi, hanem jogi kötelezettségei is vannak a Hamász iszlamista terrorszervezet elleni háborújában. Az iskolák és a kórházak nem lehetnek támadások célpontjai mindaddig, amíg a civilek nem hagyták el ezeket az objektumokat – mondta. Akármilyen háborút folytat is Izrael a Hamász ellen, az ivóvíz-, az élelmiszer- és az egészségügyi ellátás biztosítása kötelessége Izraelnek. Aggasztónak nevezte továbbá, hogy izraeli telepesek a palesztin lakosságot támadják Ciszjordániában.
Az, hogy kritikával illetjük az izraeli kormány politikáját, nem jelent zsidóellenességet
– szögezte le.
Kijelentette azt is, hogy az izraeli–palesztin konfliktusra nem létezik katonai megoldás. A hosszú ideje tartó megosztottságot fegyverekkel nem lehet megoldani – mondta. Csak nemzetközi együttműködéssel létrejött kétállami, azaz Izrael Állam mellett egy palesztin állam létrehozása lehet tartós megoldás a problémára – húzta alá Borrell, majd hozzátette, hogy ennek előfeltétele, hogy mindkét félnek elkötelezettnek kell lennie a békés megoldás mellett.
Felül kell kerekedni a Hamász kezdeményezte borzalmas események okozta fájdalmon, és békére kell törekedni.
Az Európai Uniónak szerepet kell vállalnia a tartós és békés izraeli–palesztin viszony kialakításában
– tette hozzá beszédében az uniós diplomácia vezetője.
Ursula von der Leyen a túszok szabadon bocsátására szólított felAz izraeli kormány és a Hamász szerdán állapodott meg a harcok négynapos szüneteltetéséről, hogy lehetővé tegyék ötven Gázában fogva tartott túsz szabadon bocsátását százötven Izraelben fogva tartott palesztinért cserébe, valamint a humanitárius segélyek bejutását az ostromlott enklávéba. |
Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztos mindenekelőtt leszögezte, hogy Izraelnek az önvédelmi háborúja során be kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot. Kijelentette, hogy újabb humanitárius folyosók megnyitására, valamint humanitárius tűzszünetekre van szükség a lehető leghosszabb, de a minimálisan elégséges időszakra, hogy a segélyek ne csak bejussanak a folyamatos támadás alatt álló övezetbe, hanem a területen mindenhova el is lehessen juttatni őket.
Az uniós biztos fontosnak nevezte, hogy a politikai megoldás érdekében újra asztalhoz lehessen ültetni a feleket. Szavai szerint a tárgyalásokon a kétállami megoldásra kell törekedni a hosszan tartó izraeli–palesztin megbékélés érdekében.
Meg kell előzni a Hamász visszatérését, segíteni kell a ciszjordániai feszültség feloldását, a palesztin lakosságot fenyegető szélsőséges izraeli telepes mozgalmakat pedig meg kell fékezni – jelentette ki.
Nincs más lehetőség, most kell megoldást találni, ha az erőszak spirálját meg akarjuk törni, ha a reményt vissza akarjuk adni a térség lakóinak, és ha a békét újra vissza akarjuk állítani a Közel-Keleten
– mondta az uniós biztos.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.