„Nem tudok jó híreket mondani” – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a budapesti CPAC Hungary konferencián, ahol az európai versenyképességről kívánt beszélni. A helyzet a tárcavezető szerint nem rózsás.
Az energiaárak még mindig ötszörösei az amerikainak, az áram háromszorosa. Európa K+F-re is többet költ, mint az USA vagy Kína. Az is visszaszorulóban van, például az autógyártás területén, ahol Kína már a vezető globális szereplő.
Nagy Márton feltette a kérdést, hogy honnan lesz pénz versenyképességre, és arra a megállapításra jutott, hogy nem lesz, hiszen azt mind az ukránok támogatása, mind Európa saját védelmi képességének a fokozása megelőzi a prioritási listán. Ráadásul elmondása szerint
az uniónak erre még stratégiája sincs.
A magyar versenyképességi stratégia
Példaként említette az elektromos autózás kérdését, melynek penetrációja Kínában 33 százalék, míg az EU-ban csak 13 százalék, ami ráadásul csökkent is a korábbi 14 százalékról. Ennek ellenére van a 2035-ös dátum, amely után elméletileg már nem lehetne a közösségen belül belső égésű motorral felszerelt autót eladni. Ez azonban a tárcavezető szerint lehetetlen, mert csak dátum van, de stratégia nincs. Ezzel ellentétben
Kínában nincs dátum, de van stratégia.
A helyzet megoldására Ursula von der Leyen védővámokat javasol, amit azonban Németország és mi is ellenzünk, mert az blokkosodáshoz vezet, és nem segíti a konnektivitást, ráadásul kereskedelmi háborút is kirobbanthat. A francia-olasz Stellantis nem exportál Kínába autókat, míg a németek igen – jegyezte meg Nagy Márton.
Az unióban két jelentés készült el, a Letta-jelentés a belső piacról és a Draghi-jelentés a versenyképesség növeléséről. Az előbbi már olvasható, az utóbbi pedig hamarosan olvasható lesz – ismertette a miniszter, aki a magyar uniós elnökségre előretekintve jelezte, hogy a versenyképesség kérdése biztosan ott lesz az asztalon. Az elektromos autózás terén ugyanis közös uniós stratégiára van szükség, hogy a 2035-ös dátum elérhető vagy megközelíthető legyen.
A magyar recept szerint ugyanis nem dátumokra vagy ideológiára van szükség, hanem stratégiára. Ennek megalkotásához pedig a piaci szereplőket is meg kell hallgatni.
