Franciaország és Lengyelország kedden az Ukrajnából származó élelmiszerek behozatalának szigorúbb korlátozását sürgette, hogy megakadályozzák az uniós mezőgazdasági piacok destabilizálódását és ne ingereljék tovább a feldühödött gazdákat.
A piacok destabilizálódása nem érdeke az EU-nak, de Ukrajnának sem
Az EU-tagországokat jelenleg az osztja meg, hogy hogyan egyeztethetik össze az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes piacra juttatását az uniós környezetvédelmi szabályok, valamint az olcsó ellen hónapok óta tiltakozó gazdák megbékítésével.
Marc Fesneau francia mezőgazdasági miniszter az uniós kollégáival Brüsszelben tartott találkozója előtt újságíróknak azt mondta, hogy
a piacok destabilizálódása Kijev támogatása ellen fordíthatja a közvéleményt, ami sem az EU, sem az ukránok érdekeit nem szolgálná.
Lengyel kollégája, Czeslaw Siekierski szerint pedig
az Ukrajnával szomszédos országok mezőgazdasági termelői túl magas árat fizetnek ezért a támogatásért.
Közben a gazdák mintegy 250 traktorral eltorlaszolták a brüsszeli EU-negyedet, beleértve a belga fővárosba vezető főutat és az Európai Parlament előtti teret is.
Ukrán vélemény: Oroszország a hibás
Az Európai Bizottság korábban azt javasolta, hogy az ukrán mezőgazdasági termékekre kivetett vámokat további egy évre, 2025 júniusáig függesszék fel, a baromfi, a tojás és a cukor esetében pedig egy új „vészféket” építsenek a rendszerbe, amely akkor lépne működésbe, azaz hozná vissza a vámot, ha a behozatal meghaladja a 2022-es és 2023-as átlagos szintet.
A listára azóta felkerült a zab, a kukorica, a dara és a méz is. Sőt, Fesneau és Nagy István magyar agrárminiszter szerint a búzát is fel kell venni a lajstromra – írja a Reuters.
Franciaország és Lengyelország abban is egyetértett, hogy a vészfékküszöb a 2021–2023-as évek átlaga legyen,
azaz vegyék figyelembe az orosz inváziót megelőző évet is, amikor az EU-ba irányuló ukrán exportot vámok és kvóták fékezték.
Kijev szerint gabonaexportja nagy része újra a hagyományos fekete-tengeri útvonalon keresztül halad, nem pedig Kelet-Európán át, és a búza alacsony világpiaci árát a legnagyobb exportőr, vagyis Oroszország bőséges kínálata tartja nyomás alatt.
David Clarinval, az EU soros elnökségét betöltő Belgium mezőgazdasági minisztere közben kifejtette, hogy a következő napokban mindenképpen megoldást vár a problémára.
Az uniós nagykövetek a tervek szerint szerdán foglalkoznak a témával.
