A 2030-ig tartó időszakra a Kkv Stratégia komplex szemléletével mind a külső körülmények megfelelővé tételére, mind pedig a belső lehetőségek kiaknázására kínál megoldásokat a magyar kkv-k számára. Ennek érdekében a kormány felülvizsgálta és elfogadta A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019-2030 című stratégiai dokumentumot és meghatározta a vállalkozások érdekében a következő két évben elvégzendő kiemelt vállalkozásfejlesztési intézkedéseket – írja a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Bejgli-09
Fotó: Németh András Péter

A Magyarországon működő közel 900 ezer vállalkozás 99,9 százaléka minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak. 

A minisztérium hangsúlyozta, hogy a kkv-k foglalkoztatják a magyar munkavállalók kétharmadát, ezáltal számos család egzisztenciáját biztosítják. A magyar kkv-szektor stabilitása kulcsfontosságú tényező a magyar gazdaság újraindításához, a helyreállításához – fogalmaz a minisztérium közleménye.

A most felülvizsgált és elfogadott stratégia a gazdasági növekedés célját szem előtt tartva a vállalkozásfejlesztés eszközeivel kínál megoldásokat a lehetőségek hatékony kiaknázására, valamint válaszokat ad az új gazdasági kihívásokra a vállalkozásoknak. A stratégia egyszerre támogatja a nemzetközileg sikeres magyar vállalkozások kialakulását és a társadalom jelentős részének megélhetést biztosító vállalkozói réteg stabil működését – írja a minisztérium.

A beruházás és exportvezérelt gazdaságpolitika eredményeképpen a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) magyarországi állománya jó alapot ad ahhoz, hogy megfelelő lépésekkel a magyar vállalatok minél feljebb kerüljenek a termelési, beszállítói láncokban, és minél nagyobb hozzáadott értékkel, saját lábaikon is magabiztosan az exportpiacra tudjanak lépni. Mindemellett szükségletként jelenik meg a digitális technológiák vállalati integrációja és az alkalmazottak digitális készségfejlesztése, hogy versenyképességüket megőrizve a mai gyorsan változó világ elvárásainak minél inkább megfeleljenek.

A stratégia öt pillérbe csoportosítja a kihívásokat, beavatkozásokat, ezekhez pedig önálló, pillérspecifikus célokat rendelt, melyek az alábbi témákra fókuszálnak: 

  • technológiaváltás, digitalizáció, zöldátállás és ESG-megfelelés, nemzetköziesedés, foglalkoztatás, 
  • vállalkozóbarát adózás és üzleti környezet, beleértve az adminisztrációcsökkentést és a megfizethető energia biztosítását, 
  • megfelelő finanszírozási lehetőségek biztosítása a kkv-k részére, a pénzügyi tudatosság fejlesztése, 
  • gazdaság kitörési pontjai, kiemelt ágazatok fejlesztése, az innovációs potenciál kiaknázása, 
  • a vállalkozói kultúra és kompetenciák erősítése, speciális vállalkozói célcsoportok támogatása, generációváltás.

Az egyes pillérek keretében a megfelelő fejlesztéspolitikai eszközök alkalmazása jelentősen gyorsíthatja az eredmények elérését, és a célzott intézkedésekkel biztosítható, hogy a hazai és EU-s fejlesztési források multiplikátor hatása még erőteljesebben érvényesül – fogalmaz a minisztérium. 

Így szabták át az adórendszert a családok és a kkv-k érdekében

Idén is kitart a kormány a munkát terhelő adók csökkentése mellett, mert a legfontosabb cél, hogy 2024 a növekedés éve legyen a magyar gazdaságban – erről nyilatkozott Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára. Megjegyezte, hogy a kis- és középvállalkozói szektor és a családok továbbra is az adórendszer nyertesei.