Az Európai Parlament csütörtöki ülésén elfogadott egy állásfoglalást, amely tartalmazza, hogy a testület keresi a jogi lehetőségét annak, hogy megakadályozzák a Magyarországnak megszavazatott 10,2 milliárd euró kifizetését. Az EP 345 igen, 104 nem és 29 tartózkodó szavazattal fogadta el az állásfoglalást.
Az Európai Bizottság december 13-án döntött arról , hogy elfogadja a magyar kormány igazságügyi reformjait. A bizottság ekkor azt közölte, hogy Magyarország több ponton megfelel az elvárásainak, így a felzárkóztatási támogatások majdnem felét, 22-ből 10,2 milliárd eurót felold a magyar kormány számára.
Az Európai Parlament az állásfoglalásában azt szavazta meg, hogy a testület nem ért egyet azzal, hogy Magyarországon megvalósultak azok a változások, amelyek az unió által elvárt jogállamiságnak megfelelnének, illetve a szuverenitásvédelmi törvény miatt az alapvető jogok eróziójától tartanak – erről az Európai Parlament oldalán írnak.
Az EP állásfoglalása szerint az Európai Bizottság nem teheti meg, hogy a tagállamokkal szembeni jogállamisági elvárások hiányos teljesülése esetén a forrásokat részlegesen felszabadítja. A képviselők azt szavazták meg, hogy a támogatási pénzeket minden elvárás maradéktalan teljesítésekor, egészben kell elérhetővé tenni, addig pedig egyetlen eurócent kifizetéséről sem lehet szó.
Az Európai Parlament szerint fennáll annak a lehetősége, hogy az Európai Bizottság megsérti az unió pénzügyi érdekeit, amikor feloldja a Magyarországnak járó források egy részét.
Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten, a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, a szerdai európai parlamenti (EP) vita mindenkinek világos képet adott: az Európai Bizottság is elismerte azokat a lépéseket, amelyeket a magyar kormány elsősorban a igazságszolgáltatás függetlenségéért tett, de a bizottság elnöke a további uniós források felszabadítását az LMBTQ- és a migrációs ügyekben tett változtatásoktól tette függővé.
Közölte: a kormány idei első ülésén megállapították, hogy a tavaly év végi megállapodásnak megfelelően immár folyamatosan érkeznek az Magyarország ugyanis már májusban megállapodott az Európai Unióval arról, hogy az igazságszolgáltatást érintő - magyar álláspont szerint indokolatlan - módosítások közül melyeket kell elfogadni ahhoz, hogy a bizottság is belássa azt, amit az elnöke szerdán az EP-ben is elmondott: a magyar jogszabályok szavatolják az igazságszolgáltatás függetlenségét - emlékeztetett. Hozzátette: ez korábban is így volt, épeszű ember a magyar bíróságok függetlenségét nem kérdőjelezte meg.
Az Európai Bizottságnak kellett még fél év, hogy ezt belássa, és mostanra a Magyarországnak járó források egy részét felszabadítsa - közölte, hozzátéve azonban: a bizottság és az EP két olyan ügyben próbál nyomást gyakorolni a magyar kormányra, amelyekben a magyar választók egyértelműen véleményt nyilvánítottak, minden korábbi népszavazás eredményénél nagyobb támogatottságot kapott ugyanis a migrációellenes álláspont, majd még ezt is felülmúlta a gyermekek LMBTQ-propagandától való megóvásáról szóló népszavazás eredménye. Elmondása szerint ez mutatja azt is, hogy vannak korlátai a bizottsággal való megállapodásnak.
Olyan ügyekben, amelyek nem károsak, a magyar kormány hajlandó megállapodásra jutni, de azokban a kérdésekben, amelyekről a magyarok világosan véleményt nyilvánítottak, ez antidemokratikus és elfogadhatatlan lenne - hangsúlyozta.
