Átlagosan 20 százalékos alapbéremeléssel folytatódik március 1-jétől az egészségügyi szakdolgozók béremelése a tavaly júliusi egységes 18 százalékos béremelést követően. A kormány az ápolók béremelésére 200 milliárd forintot fordít – közölte a Belügyminisztérium.
Fotó: GettyImages
Az egészségügyi szakdolgozók keresete így 2010 óta mintegy négyszeresére emelkedik, átlagalapbérük eléri az orvosi átlagalapbér 37 százalékát.
A béremelés, amely megközelítően 84 000 munkavállalót érint,
valamennyi, az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó egészségügyi szakdolgozóra és egészségügyben dolgozóra vonatkozik.
A korábbi pótlékok többsége – például a szakterületi pótlék, a vezetői pótlék, a címpótlék, az idegennyelv-tudási és a képesítési pótlék – beépül az alapbérbe, azok innentől kezdve már beleszámítanak a nyugdíjba. Mivel a szakdolgozók – alapbéren felüli – mozgóbérének számítási alapja az alapbér, így az alapbér emelkedésével a mozgóbér összege is nő.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók átlagos havi keresete 2010-ben 170 900 forint volt, a március 1-jei béremelést követően az egészségügyi szakdolgozók átlagos havi keresete meghaladhatja a 800 000 forintot.
Fontos változás egy új, 5 fizetési osztályt tartalmazó sávos bevezetése. Az 5 fizetési kategórián belül a dolgozót – az ellátott szakterületnek, valamint munkakörnek megfelelően – alap- vagy kiemelt kategóriába kell besorolni. A kiemelt szakterületek és a munkakörök listáját kormányrendelet tartalmazza. Az új bértábla minimum és maximum összegei között a munkáltató állapítja meg a béremelés mértékét, a munkavállalónak 2024. április elején utalják az első emelt bért.
Állami vagy magánorvosi ellátás: kórkörkép az ágazatrólMagánrendelés vagy állami egészségügy? Nem az orvosokkal, hanem elsősorban az állami járóbeteg-ellátások elérhetőségével elégedetlenek a betegek felmérések szerint. Az állami és a magánorvosi ellátás közötti különbség abban a legnagyobb, hogy mennyit kell várni egyes műtéti beavatkozásokra. Szakértők szerint a népegészségügy fejlesztése nem csupán az ágazatban dolgozók kompetenciája és felelőssége, ezért szélesebb körben kell megvitatni a helyzetet. Látleletünk az egészségügyi szolgáltatások rendszeréről. |
